Kategória: Zöldebb Borsodért

Legyen zöldebb Borsod

Miért jó pillangókertet készíteni?

Csele Gizella

Uniós tanulmányok szerint az elmúlt évtizedben drámai mértékben csökkent nem csak a méhek, hanem a lepkék száma is Európában. Minden harmadik európai lepkefaj visszaszorulóban van, és minden tizenegyediket már a kihalás fenyeget. Egyre ritkábbak például a közismert citromlepkék is. Ennek fő oka az iparosított mezőgazdaság és a művelt táj nagymértékű változása, így a lepkék legfontosabb élőhelye, azaz a rétek nagysága folyamatosan zsugorodik. Ha nincs hernyó, nincs pillangó sem A színes pillangók a kertünkben nemcsak szép látványt nyújtanak, hanem virágporzásuk révén hasznosak is. Ha szeretnénk a kertünkbe/erkélyünkre csalogatni a pillangókat, a legjobb,…

Tovább olvasom

Az LMP petíciót indított a paksi bővítésről szóló, Oroszországgal kötött szerződés felbontására

Csele Gizella

Az LMP-Magyarország Zöld Pártja petíciót indított a paksi atomerőmű bővítése ellen – írták sajtóközleményükben. Az ellenzéki párt társelnöke, Kanász-Nagy Máté szerint Ukrajna lerohanása egyértelművé tette, hogy Magyarország annál nagyobb biztonságban van, minél kevésbé függ Oroszországtól. A zöldek azért indították a petíciót, mert véleményük szerint az orosz hitelből, orosz technológiával épülő, több ezer milliárd forintba kerülő paksi bővítés hosszú évtizedekre orosz függőségbe taszíthatja Magyarországot. Úgy folytatják, hogy az elmúlt hetek eseményei bebizonyították, hogy hazánk szabadságát a Fidesz állításával szemben nem Oroszország fogja megvédeni, hanem Oroszországtól kell megvédeni. Most még van esély…

Tovább olvasom

Megkezdődnek a tárgyalások a globális műanyagegyezményről

Csele Gizella

Az ENSZ környezetvédelmi találkozóján 173 ország képviselői döntöttek arról, hogy közös erőfeszítéseket tesznek a bolygónkat elárasztó műanyagszennyezés megállítására – írja a Greenpeace közleményében. Nairobiban kimondták, hogy globális tárgyalások kezdődnek egy kötelező érvényű – azaz nem csak ajánlásokat tartalmazó – műanyagegyezményről. Az országok közötti megállapodás olyan nagyságrendű lehet majd, mint a klíma védelméről szóló párizsi egyezmény. Ha megszületik ez a megállapodás, akkor annak értelmében, a műanyagok teljes életciklusán keresztül vissza kell fogni a szennyezést, kezdve az alapanyagként használt olaj- és gáz kitermeléstől a műanyag legyártásán, majd felhasználásán át a hulladékkezelésig. A konkrét részletek…

Tovább olvasom

Költséges tévhitek az otthoni energiatakarékosságról

Csele Gizella

2000 óta Magyarországon is megtartjuk a Nemzetközi energiatakarékossági világnapot. Azóta minden évben március 6-a lett az egyik olyan nap, amikor a média és a zöld szervezetek felhívják a figyelmet a környezettudatosság és a fenntartható fejlődés fontosságára. Mi egész évben igyekszünk foglalkozni a zöld témákkal, természetesen ezt az alkalmat is megragadnánk, hogy megosszunk az olvasókkal egy friss felmérést négy gyakori tévhitről, melyet a háztartási energiafogyasztásunkkal foglalkozik. A világnap alkalmából az LG szakértői összegyűjtötte azokat a máig népszerű tévhiteket, amelyek sok esetben akadályozhatják azt, hogy környezettudatosabban használjuk háztartási készülékeinket. 1. Ha kikapcsoltam…

Tovább olvasom

A téli hidegrekordok eltűnnek, a melegrekordokból egyre több lesz

Csele Gizella

Idén télen öt napon (ld. a lenti táblázatban) született új napi országos maximumhőmérsékleti rekord, ezzel szemben a minimumhőmérsékletben egyszer sem történt ilyen. Éghajlatunk természetes részeként időről időre olyan extrém értékeket mérünk, amelyek korábban még sosem fordultak elő: azaz adott napon a hőmérsékleti szélsőségek változatlan éghajlat esetén is megdőlnek. Annak, hogy a következő években megdőljön egy adott napi rekord, változatlan klíma esetén egyre kisebb és kisebb a valószínűsége: az esély évről évre exponenciálisan csökken, míg a változó éghajlati viszonyokkal egyre többször regisztrálhatunk új, soha nem látott szélsőséges értékeket. A Másfélfok munkatársai, Szabó Péter és Pongrácz…

Tovább olvasom

Előzetes a jövő éghajlatához: 2021 időjárási szélsőségei

Csele Gizella

Hőhullámok, áradások, erdőtüzek, aszályok, időjárási rekordok megdőlése a világ számos pontján – így jellemezhető a 2021-es év éghajlati szempontból. Mindez úgy, hogy jelenleg „csupán” 1,1-1,2 Celsius-foknál tart a felmelegedés a 19. század végi időszakhoz képest. Szinte minden héten történt valami szokatlan, a normálistól eltérő jelenség – ennek egy része a természetes változékonyság velejárója, de a globális klímaváltozás hatására új normálissá válhat az, ami most szélsőség. Ezek a szélsőséges események időben és térben szorosan egymást követve tovább fokozhatják a természeti, társadalmi és gazdasági károk mértékét. A Máfélfok cikke: 2021-ben a globális…

Tovább olvasom

Műanyag helyett ehető csomagolás, de ez sem tökéletes

Csele Gizella

Sorra tiltják be az uniós országok a zöldségek és gyümölcsök esetében használt műanyag csomagolóanyagokat, amit azonban nehéz pótolni. A legnagyobb európai uborkamag-nemesítő holland vállalatok most megoldással jelentkeztek a problémára: ehető csomagolást fejlesztettek ki, elsősorban a snack uborkákra. Csakhogy az Európai Unióban az eltarthatóságot meghosszabbító, ehető bevonatok használata nem engedélyezett. Ráadásul a hasonló technológiáknak van egy gyenge pontjuk: A különböző zöldségek és gyümölcsök héjának kémiai összetétele és fizikai szerkezete jelentős eltér egymástól, ahogy a légzésintenzitásuk, a víztartalmuk is. Tehát az a bevonat, amely jó a paprikára és a paradicsomra, nem biztos,…

Tovább olvasom

Mekkora az ökológiai lábnyoma?

Csele Gizella

Az emberi élet fenntarthatóságának meghatározására szolgáló másik mérőeszköz a szénlábnyom. Ez megmutatja, hogy egy személy mennyi CO2-kibocsátást okoz egy adott időszakban. A számítás kiindulópontja a Föld természetes biokapacitása, amely elméletileg az emberiség rendelkezésére áll. Ez a bolygó különböző területeiből adódik, beleértve az olyan termőterületeket, mint a szántóföldek, legelők, halászterületek, művelt területek, erdőterületek és a szén-dioxid-kibocsátást megkötő földterületek. Az ökológiai lábnyom érvényes mértékegységeként a földterület átlagos biológiai termelékenységét, az úgynevezett “globális hektárt” (gha) határozták meg. De mennyit is használunk valójában? Az élelmiszertermelés, az állattenyésztés, a fogyasztási cikkek gyártása, az energiatermelés, a…

Tovább olvasom

Mire jó a hullámenergia?

Csele Gizella

Az, hogy a szél, a Nap és a víz energiáit fel tudjuk használni, közismert. Azzal azonban keveset foglalkozunk, hogy a víz hullámai is akkora erővel bírnak, amelyek „hegyeket képesek elmozdítani”. Akár szó szerint is értve. Egy biztos, a hullámenergiában óriási potenciál van, és a Földünk megóvása érdekében ki is kell használni. A hullámenergia a hullámok által generált mechanikai energia, amely elektromos energiává alakul át. Tulajdonképpen a víz mozgási energiájáról van szó, amelyet a szél hoz létre azáltal, hogy a felszálló meleg levegő helyébe áramló hűvösebb légtömegek mozgásba hozzák a vizet. Ezt a…

Tovább olvasom

Így javítják a vízminőséget | videó

Csele Gizella

Jelenleg a szennyvíz 99,99%-ban kerül megtisztításra, mielőtt az visszakerül a természetbe. Az ENSZ megtervezte a települések következő 25 évben szükséges vizes beruházásait, ami egyébként elképesztően nagy összeget is jelent. A városi infrastruktúrában a víziközmű a vízellátó rendszerek (főként a hálózatos elemek) és a csatorna kiépítése önmagában többe kerül, mint az összes többi infrastrukturális elem együttes kiépítése. A Magyar Energia és Közműszolgáltatási Hivatal adatszolgáltatása szerint a magyar ivóvízellátó rendszer 56%-a kritikus és nagy részben kockázatos. Tehát összességében a hálózat 86% igényel beavatkozást. Az előadó szerint tudomásul kell venni, hogy a számunkra kellően tisztított…

Tovább olvasom