Legyen zöldebb Borsod
Öt alkalommal, öt helyszínen, öt különböző témában hallgathatnak meg szakértői előadásokat a miskolciak, hogy aztán közösen gondolják tovább a hallottakat. A cél közösen közelebb kerülni a klímasemlegességhez – az egyén, a család, a közösség és a város szintjén egyaránt.
Tovább olvasom
A száraz növényzet és talaj, valamint a forró, száraz és szeles időjárási helyzet mind kedvez az egyre gyakoribb vegetációtüzeknek, amelyek idén is megmutatták pusztító erejüket: a görögországi tüzekben közel harmincan, Hawaii-on százan haltak meg, Kanadában pedig két magyarországnyi méretű erdőterület égett le, ami a legnagyobb a modern mérések kezdete óta. Hazánk jelenleg még nem tekinthető kifejezetten tűzveszélyes országnak, a tüzek 99%-át emberi figyelmetlenség és gyújtogatás okozza. A klímaváltozás következtében hazánkban a száraz időszakok intenzitása és hossza általánosságban véve a nyári félévben kissé nő, mely a talaj, majd a növényzet szárazodásán keresztül…
Tovább olvasom
Évente 110 milliárd legókockát gyártanak, ami sokkal jelentősebb problémát jelent a természetnek, mint elsőre gondolnánk. Brit kutatók a tengerpartokon gyűjtött műanyag játékkockák alapján arra a következtetésre jutottak, hogy 100-1300 évbe fog telni, míg végre elbomlanak. Éppen ezért a dán játékgyártó 2020-ban bejelentette, hogy száműzi az építőkockákban jelenleg használt kőolajalapú műanyagot a termékek dobozaiból, és tíz éven belül áttér az újrahasznosított és biológiai alapú anyagok teljes körű használatára. A kutatások azonban rávilágítottak, hogy a PET műanyag felhasználásával új berendezéseket igénylő termék több szén-dioxidot bocsátana a környezetbe – írja az MTI. Tim Brooks,…
Tovább olvasom
Magyarországon évente 1,3 milliárd alumíniumdoboz kerül forgalomba, ami 1,3 milliárd lehetőség az újrahasznosításra. Többek között erre hívja fel a figyelmet szeptember 23., a nemzetközi hulladékgyűjtő nap.
Tovább olvasom
Az Európai Unióban 59 millió tonna élelmiszer ment pocsékba 2020-ban, aminek 53%-a a háztartásokhoz köthető. Magyarországon évente fejenként kb. 65 kg élelmiszerhulladékot termelünk a háztartásokban, amiből 25 kg elkerülhető lenne, és ami kb. 35 ezer forint megtakarítást jelentene fejenként. Legmostohábban az ételmaradékokkal, a zöldségekkel és gyümölcsökkel, valamint a pékáruval bánunk.
Tovább olvasom
Rengeteg olyan apróság van a gyerekek környezettudatosságra való nevelése terén, amit különösebb erőfeszítés nélkül szülőként is megtehetünk, és pozitív példamutatással ösztönözhetjük a gyerekeket is: ilyen például az alumínium dobozok szelektív gyűjtése. Nem szokatlan reggeli utcakép, ahogy felnőttek és gyerekek egyaránt aludobozos itallal a kezükben sietnek az iskolába vagy a munkahelyre. Elfogyasztásuk után azonban, nagy lehet a kísértés, hogy az első szemetesnél gyorsan megszabaduljunk a doboztól, ám ez majdnem a legrosszabb, amit tehetünk. Az alumínium értékes nyersanyag, amellyel sokféle helyen és módon találkozhatunk a mindennapokban, ezért fontos tudatosítani, hogy az alumíniumdoboznak…
Tovább olvasom
A növekedő légszennyezettség több mint öt évvel csökkentheti a Dél-Ázsiában élők életkilátásait egy kedden publikált új jelentés szerint, amely a szennyezett levegő egészségügyi hatásait vizsgálta a térségben. Dél-Ázsiában találhatók a világ legrosszabb levegőminőségű országai, köztük Banglades, India, Nepál és Pakisztán. A Chicagói Egyetem Energiapolitikai Intézete (EPIC) által közzétett legújabb levegőminőségi életindex szerint ezek az országok adják a légszennyezettség miatt világszerte elvesztett életévek több mint felét. A térség levegőminőségének romlásához a gyors ütemű iparosodás és népességnövekedés járult hozzá leginkább. A térségben jelenleg több mint 50 százalékkal magasabb a szálló por szintje, mint a…
Tovább olvasom
A fiatal felnőtt generáció a klímaváltozás és természetpusztítás elleni küzdelem élharcosai közé tartozik, ám a WWF Magyarország reprezentatív felmérése szerint az előző évekhez képest ez a tendencia jelentősen romlott. Pedig globálisan és hazánkban is van mit tenni a fenntarthatóság terén. A Global Footprint Network adatai szerint az emberiség fogyasztása idén augusztus 2-án lépi át azt a szintet, amit a Föld egy év alatt képes újratermelni, illetve elnyelni. Bár 2022-ben ez a nap július 28-ára esett, tehát látszólag 5 nappal lassult a fogyasztás mértéke, ám idén az eddigiekhez képest részletesebb adatokkal dolgoztak a…
Tovább olvasom
Míg hetvenes-nyolcvanas években az ország egy kis részét leszámítva 20 év alatt egyetlen tartós hőhullámot sem találtunk, napjainkra ez jelentősen megváltozott. A városi hősziget éjszakai melegítő hatása miatt Szeged és Budapest belvárosában idén augusztus 20-ig már 11 tartós hőhullámos napot (amikor a napi átlaghőmérséklet legalább 3 napig 27 °C feletti) mértünk, amihez igazítják a legmagasabb, harmadfokú hőségriasztást is, és ami szoros kapcsolatban van az ilyenkor megnövekedő többlethalálozással. A Másfélfok legfrissebb tanulmányában azt vizsgálja, hogy a tartós hőhullámok (vagyis amikor a napi átlaghőmérséklet legalább 3 napig 27 °C feletti) hogyan alakulnak…
Tovább olvasom
Ez pár évtizede egy perc alatt történt, mutat rá a Világerőforrás Intézet jelentése. A világ egy év alatt egy Svájc nagyságú trópusi esőerdőt veszített, áll a Világerőforrás Intézet (World Resources Institute) 2022-es jelentésében. A természetes erdőtüzeken túl a szándékos égetés és kivágás miatt öt másodpercenként egy futballpálya nagyságú erdőterület semmisül meg. Ez egy percnyi idő alatt történt az ezredforduló előtt, ami már akkor is gyors természeti katasztrófát jelzett. Brazília, a Kongói Demokratikus Köztársaság és Bolívia tájain a legnagyobb a pusztítás, de gyorsul az üteme más országokban is, Ghánában 71 százalékkal…
Tovább olvasom