A nemes tokaji bor imázsa új szemponttal gazdagodhat a jövőben, miután a Pesticide Action Network (PAN) Europe frissen kiadott elemzése kimutatta, hogy a vizsgált magyar borok között a tokaji sárgamuskotály is tartalmaz örök vegyi anyagokat. És bár a tokaji mintában mért értékek alacsonyabbak voltak más európai társainál, aligha lehet büszkének lenni a literenként 66 mikrogrammnyi trifluor-ecetsav (TFA) jelenlétére egy olyan italban, amit sokan Magyarország egyik legértékesebb gasztronómiai kincsének tartanak.
Az “Üzenet a palackból” (Message from the bottle) címet viselő kutatás tíz európai ország borait vizsgálta, köztük két magyar tételt: az említett tokaji sárgamuskotályt és egy villányi kékfrankost. A vizsgálat eredményei szerint minden 2010 után készült bor tartalmazott trifluor-ecetsavat, míg az 1988 előtti mintákban nyoma sem volt ennek a le nem bomló vegyületnek. A magyar borok közül a villányi kékfrankos 120 mikrogramm/literes TFA-koncentrációval a magasabb szennyezettségű kategóriába került, míg a tokaji sárgamuskotály a maga 66 mikrogramm/literes értékével kedvezőbbnek tűnhet – csakhogy utóbbi még további növényvédőszer-maradványokat is tartalmazott: többek között ftalimidot 57 mikrogramm/liter mennyiségben.
Ami különösen figyelemreméltó: a tokaji bor – és általában az európai borok – szennyezettsége meredek emelkedést mutat. Az EU Referencialaboratóriuma által 2017-ben végzett, az Európai Bizottság megbízásából készült tanulmány még “csak” 50 mikrogramm/literes középértéket és 120 mikrogramm/literes csúcsértéket mért, szemben a mostani kutatás 110, illetve 320 mikrogramm/literes értékeivel. Egyszerűen fogalmazva: pár év alatt több mint kétszeresére nőtt a szennyezettség átlagos szintje.
A trifluor-ecetsav azért is problémás, mert a környezetben gyakorlatilag nem bomlik le. A PFAS-vegyületek (perfluor- és polifluor-tartalmú alkil anyagok) lebomlásának végtermékeként főként a mezőgazdasági növényvédőszerekből származik – a Német Környezetvédelmi Ügynökség szerint 76 százalékban ezek felelősek a TFA-szennyezésért.
“Bár Magyarországon csak két mintát vettünk, a vizsgálatok tapasztalatai alapján valószínűleg más borokban is hasonló szennyezettséget mutattunk volna ki” – nyilatkozta Simon Gergely, a PAN Europe vegyianyag szakértője. Vagyis aligha lenne megalapozott az a feltételezés, hogy a tokaji borvidék termékei kivételek lennének a kontinens borainak általános szennyezettségi trendje alól.
A PAN Europe szakértője szerint a legalacsonyabb TFA-szinteket az olyan bioboroknál mérték, amelyekhez a szőlőt évtizedek óta vegyszermentesen termesztik. Ez megerősíti azt a gyanút, hogy a PFAS-alapú növényvédőszerek jelentős szerepet játszanak a szennyezésben – ami nem mellesleg arra is utal, hogy a tokaji borvidéken is valószínűleg elterjedt ezeknek a szereknek a használata.
Az örök vegyi anyagok jelenléte a borokban nem egyszerűen esztétikai vagy minőségi kérdés. A PFAS-vegyületekről már régóta tudott, hogy összefüggésbe hozhatók a vetélés magasabb kockázatával, az alacsony születési súllyal, a magas koleszterinszinttel, a pajzsmirigy megbetegedéseivel és bizonyos daganatos megbetegedésekkel. Egy 2021-es tanulmány pedig súlyos magzati fejlődési rendellenességeket mutatott ki nyulaknál TFA-expozíció hatására.
A Magyar Természetvédők Szövetsége a probléma kezelésére arra kéri a magyar kormányt, hogy a május közepén esedékes uniós szavazáson támogassa a flutolanil – egy TFA-ra bomló növényvédőszer – betiltását. Ez persze önmagában nem oldaná meg a problémát, hiszen a szennyezettség a jelek szerint rendszerszintű.
Addig is talán érdemes lenne újragondolni, hogyan is készül az a tokaji bor, amit oly büszkén kínálunk a világnak. Mert ugyan kevesen koccintanának örömmel egy pohár növényvédőszer-koktélra, jelen állás szerint pontosan ez történik, amikor egy tokaji furmint vagy éppen sárgamuskotály kerül a poharunkba.
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!
