Ki gondolná, hogy Miskolc utcáin sétálva egy különleges zenei kalandozásba csöppenhetünk, ahol kiderül, hogy miért vésett verset egy költő egy cigányprímás hegedűjébe az első világháborúban, vagy hogyan épült fel mindössze 14 hónap alatt csákánnyal és lapáttal a város impozáns Zenepalotája? Február 23-án, egy vasárnapi délelőttön mindez és még sok más zenei csemege is kiderül azon a városnéző sétán, amelyet Bősze Ádám zenetörténész és a miskolci lokálpatrióta, Merényi Dániel vezet majd.
Az esemény maga egy Facebook-komment történetével kezdődött. A pandémia alatt Bősze Ádám elindította ezeket a különleges zenei sétákat, először Budapesten, majd sorra járta az ország nagyvárosait. Amikor barátja, Merényi Dániel megkérdezte tőle kommentben, hogy mikor jön Miskolcra, a válasz egyszerű volt: amikor meghívják. „Na, akkor ez most megtörtént” – írta vissza Merényi, mire Bősze azt javasolta, csináljanak közös programot. Így született meg a miskolci séta ötlete, ami most már a harmadik alkalomnál tart.
De ki is ez a két ember, aki most közösen kalauzolja majd az érdeklődőket Miskolc zenei múltjának izgalmas világában? Bősze Ádám először színésznek készült, majd a ferencesek közé szegődve szerzetes lett, és párhuzamosan tanult a Ferences Hittudományi Főiskolán és a Zeneakadémián. Templomokban orgonált, iskolában tanított, majd nyolc év után elhagyta a rendet és új utakra lépett. Azóta a hazai zenei élet egyik legismertebb alakja lett: hosszú évekig vezette a Bartók Rádió reggeli műsorait, operaközvetítéseket kommentált a Metropolitanből és Bayreuthból, standup előadásokat tart a zene világáról, és a közelmúltban két könyve is megjelent a zeneirodalom kevésbé ismert, izgalmas történeteiről.
Társa a sétán, Merényi Dániel pedig igazi miskolci lokálpatrióta, aki felnőtt fejjel szeretett bele a klasszikus zenébe. Merényit leginkább mint grafikust és a méltán népszerű Napirajz oldal alapítóját ismerik sokan; mások onnan, hogy egyedi készítésű acél kerékpárvázakat gyártott. Azt talán már kevesebben tudják róla, hogy néhány éve hegedülni kezdett, majd a zeneiskolában második hangszerként kipróbálta a nagybőgőt. A hangszer azonnal magával ragadta, olyannyira, hogy már ötödik éve az Erkel Ferenc Zeneiskola növendéke és a vonószenekar tagja. De nem áll meg itt: ősszel a Katalán Zeneművészeti Akadémián szeretne részt venni egy különleges kurzuson.
„A Covid alatt döbbentem rá, hogy mennyire más a nyugati zeneoktatás” – meséli Merényi, akinek több zenei témájú írása is megjelent már a Telexen. „Amikor a legnagyobb nevek kényszerűségből online kezdtek tanítani a manhatteni Juilliardon, Londonban vagy Salzburgban, láttam, hogy teljesen más, modernebb módszerekkel dolgoznak a mai magyar zeneoktatáshoz képest. Ez engem inspirál.” Ez a lelkesedés és tudásvágy jellemzi városszeretetét is: büszkén beszél a Miskolci Szimfonikus Zenekar újjászületéséről Török Levente karmester vezetésével, aki szerinte valóságos Csipkerózsika-álmából ébresztette fel az együttest.
A február 23-i, vasárnap 11 órakor kezdődő séta során a résztvevők megismerkedhetnek Miskolc kevéssé ismert zenei kincseivel. Például azzal, hogy a városvezetés már a 19. században felismerte a zeneoktatás jelentőségét és Budapest után itt épült fel az első olyan épület, amit kifejezetten zeneoktatási célra terveztek. A Zenepalota története önmagában is lenyűgöző: az impozáns épület a kor technikai színvonalán, pusztán emberi erővel, mégis mindössze 14 hónap alatt készült el.
De szó esik majd az avasi vigalmi negyedről is, amely a város egyik legkülönlegesebb színfoltja volt. Itt működtek az ország legjobb cigányzenekarai, köztük olyan legendás alakokkal, mint Geszti Jenő prímás. Az ő története külön regényt érdemelne: az első világháborúban Przemyśl ostrománál Gyóni Géza költővel szolgált egy egységben, aki két sort vésett a prímás hegedűjébe. Később Geszti valcert komponált Horthynak, sőt, még Mussolininek is írt zeneművet. A séta során az ő emlékét is felidézik majd, ahogy Déryné Széppataki Rózáét is, akit a város szeretete és anyagi támogatása tartott Miskolcon.
A kétórás program nem lesz megterhelő: bár az Avas-domb impozáns látványt nyújt, a séta során csak az aljáig mennek fel, ahol az avasi református templom Angster-orgonáról is szó esik majd és a Mindszenti templomot is útba ejtik. A szervezők minden időjárásra felkészültek – hóban, fagyban, esőben, szélben, napsütésben, dacolva az elemekkel tartják meg a sétát, ami a Múzsák kertjében zárul majd. Itt aztán senki nem marad szárazon: forralt borral és pogácsával várják a kultúrára szomjas résztvevőket.
„A zenetörténetben rengeteg turnézó sztár volt már a XIX. században is” – magyarázza Merényi Dániel. „Ezekkel az emberekkel rendszeresen történtek furcsaságok, érdekességek, hatottak a helyi művészekre is.” És hogy milyen furcsaságok? Ez is kiderül majd a sétán, amelyre 4800 forintért lehet jegyet váltani. Az esemény a II. Rákóczi Ferenc Könyvtár főbejáratától indul, és a szervezők ígérik: a résztvevők nemcsak tudásban, de élményekben is gazdagabbak lesznek a program végére, ami egészen biztosan szórakoztató és jó hangulatú lesz. Jegyek az alábbi linken kaphatók.
És ki tudja, talán a séta után néhányan kedvet kapnak ahhoz is, hogy jobban megismerjék a város mai zenei életét. Ahogy Merényi Dániel példája mutatja, sosem késő belevágni valami újba – legyen az akár a nagybőgő tanulása vagy egy város zenei múltjának felfedezése.
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!
