Romák a Civil Világban címmel rendezett fórumot az Esély és Részvétel Közhasznú Egyesület (ERKE) a héten, melyre a helyi médiumok munkatársait is meghívták. Az egyik előadó, Radomszki Lászlóné, a Belügyminisztérium társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkára azonban nem tartotta jó ötletnek a sajtónyilvánosságot, így kiparancsoltak minket a rendezvényről. Szerencsére az esemény előtt még volt alkalmunk megszólaltatni Szalay-Bobrovniczky Vincét, a Miniszterelnökség civil és társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkárát (a honvédelmi miniszter testvérét, egykori osztrák és finn nagykövetet). Ha hihetünk az utólagos közleménynek, a résztevők a társadalmi felzárkózás területén megvalósuló programokról, valamint a civil szervezetek működését segítő pályázatokról, szolgáltatásokról osztották meg gondolataikat a megjelentekkel. Hogy miért csak zárt körben, arról nem merünk találgatni, de értetlenkedni annál inkább, hiszen egyértelműen a közpénzek civil szervezetekhez áramoltatásáról folyt az egyeztetés…
Az ERKE sajtóközleménye szerint a Civil központ térítésmentes tanácsadási, képzési, információs segítséget nyújt a megyében működő civil szervezeteknek. A szolgáltatásainak tervezése érdekben nyomon követi, hogy milyen civil szervezetek létesülnek a területen. Kimutatásuk szerint a bíróság 144 civil szervezet vett nyilvántartásba a 2022-2023. évben Borsod-Abaúj-Zemplénben. Az új szervezetek ötöde (28 szervezet) kifejezetten a romák képviseletét, élethelyzetük javítását, hagyományaik megőrzését jeleníti meg a céljai között. A rendezvény annak érdekében jött létre, hogy beszélgetni tudjunk a romák közösségi, közéleti aktivitásáról. Illetve arról, hogy miként lehet felelősen működtetni és segíteni az újonnan alakuló és a már működő szervezetek munkáját.
Az utólag érkezett összefoglaló szerint Radomszki Lászlóné, a Belügyminisztérium helyettes államtitkára elmondta:
a romák a szegénysorban élők körében jelentős arányban vannak jelen. De a társadalmi felzárkózás terén tett lépések nem korlátozódnak a roma emberekre. Minden szegénysorban élő számára kiutat lehet biztosítani, amennyiben ő maga és a családja elkötelezi magát a sorsának jobbra fordítása iránt.
Az elmúlt évtizedben a Magyar Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia (MNTFS) kidolgozása és megvalósítása jelentős előrelépést hozott a gyermekjólét, az oktatás, a foglalkoztatás, az egészségügy, a lakhatás területein is. Ez jó alap ahhoz, hogy a 2030-ig terjedő időszakban még mélyebb változásokat lehessen elérni.
A felzárkózási politika a születéstől a munkavállalásig minden életkorban és élethelyzetben képes segítséget nyújtani. Ennek jegyében kapnak támogatást civil szervezetek, például a biztos kezdet gyerekházak, a tanodák működtetésére. De így jutnak forráshoz a Családi Portaprogram – Szociális földprogram keretében is. A már ismert és sikeres programok mellett új elemek is megjelentek. A Máltai Szeretetszolgálat módszertani és megvalósítói közreműködésével elindult a 300 leghátrányosabb helyzetű települést érintő Felzárkózó Települések Program. E Program B.-A.-Z. megyében több mint 70 települést érint.
Ugyancsak az utólagos sajtóanyagból tudjuk, hogy Szalay-Bobrovniczky Vince, a civil területért felelős helyettes államtitkár arról beszélt, hogy a következő évben több hazai forrás áll majd rendelkezésre a civil szervezetek támogatására.
A Nemzeti Együttműködési Alap (NEA) kerete közel 3 milliárd forinttal, 13,9 milliárd forintra bővül. A NEA nem tesz különbséget a nemzetiségi hovatartozás alapján. Minden szervezet igényelhet támogatást a működéséhez és szakmai programjainak megvalósításához.
Szalay-Bobrovniczky Vince elmondta továbbá, hogy a NEA pályázatok megírását és megvalósítását is segíti az ERKE. mint vármegyei Civil Központ. De a szervezetek ahhoz tanácsadási és képzési segítséget kapnak, hogy az adminisztrációs és jogi követelményeknek megfeleljenek. A rendezvényen sikerült eloszlatni azt a tévhitet, hogy a nemzetiségeket célzó pályázatokon és a NEA pályázatokon történő elindulás kizárja egymást. A kettős finanszírozást kell kizárni. Ha a támogatás célja nem egyezik, nem ugyanazokra a kiadásokra fordítják a támogatást, akkor ezeken a pályázatokon párhuzamosan is indulhatnak a szervezetek.
Megjegyzendő: a helyettes államtitkár korábbi, diplomáciai botrányairól a Telex 2021-ben terjedelmes írást közölt.
A sajtóközlemény arra is kitért, hogy a felvezető előadások után dr. Gulyás Klára a Tokaj- Hegyalja Egyetem adjunktusa moderálásával indult beszélgetés.
A legelső kérdés természetesen az volt, hogy léteznek-e roma szervezetek, mely szervezetek minősülnek roma szervezetnek? A zártkörű beszélgetésen elhangzott egyik álláspont szerint a roma emberekből álló és a roma embereknek segítő szervezetek tartoznak e körbe.
Ennek ellenpontja az a megközelítés volt, hogy szükség van azokra a szervezetkre, amelyekben nemzetiségtől függetlenül vesznek részt a roma embereket, közösségeket segítő emberek. A kérdés nem elméleti jellegű. A tanácsadói, képzési és egyéb segítséget nyújtó szervezeteknek mindkét álláspontnak meg kell felelni. Tehát az önsegítésen, az adott közösség belső összetartozására építő szerzeteknek azok tudnak szolgáltatást nyújtani, akik maguk is érinettek. De szükség van azokra a szerveztekere, akik híd szerepét tudják betölteni.
A beszélgetés során többször felmerült, hogy a szervezeteknek saját tulajdonú helyiségre lenne szüksége. Ennek kapacsán elhangzott, hogy a Magyar Falu Program Falusi Civil Alap keretében volt és a jelenlegi ismereteink alapján lesz is lehetőség ingatlanvásárlásra pályázni. Az október 2-án megjelenő NEA pályázatok a vásárlást nem, de az ingatlanfelújítást tudják majd támogatni.
A sajtóközleményben ilyesmiről nem olvashattunk, de a témához kapcsolódó hír, hogy tavaly év végén csendben megszüntették a nyomozást a Farkas Flóriánhoz köthető, többmilliárdos roma felzárkóztatási program ügyében.
Fotó, videó: Répási László
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre!
