A nemzetközi nőnap alkalmából nem csak a cikkeink végén látható grafikával köszöntöttük hölgyolvasóinkat, hanem cikket is írtunk a DVTK-meccsre ingyenesen beengedett lányokról, asszonyokról. Emellett március 8-ra egy olyan összeállítást is készítettünk, amely csokorba válogatja BAZ megye tíz legbefolyásosabb női köz- és gazdasági szereplőjét.
A felmerült nevek rangsorolását szerkesztőségünk munkatársai elsősorban annak alapján végezték el, kikről lehetett az elmúlt egy évben a legtöbbet olvasni, hallani a Borsod24 működési területén. A felmerült jelöltek között olyan nevek is akadtak, mint Siposné Horváth Anita Ágnes, mezőcsáti polgármester, Barkócziné Kertész Kata, a Népkerti Vígadó vezetője, Somogyi Aliz, a BAZ megyei kórház gazdasági igazgatója, Maros Éva, a MIKOM ügyvezető igazgatója, Cseléné Figula Edina, miskolci önkormányzati képviselő, Ladányi Erzsébet, az FMC Nefrológiai Központ orvosigazgatója, vagy Majorné Bencze Tünde, a Miskolci Kulturális Központ ügyvezetője. Ők végül nem kerültek a tíz legbefolyásosabb borsodi nő közé, akiknek a listáját az alábbiakban abc-rendben közöljük.
Bánné Gál Boglárka – a megyei közgyűlés elnöke
Csöbör Katalin – országgyűlési képviselő
Jobbágy-Iglai Dóra – a Gála Zrt. vezérigazgatója
Hegedűs Andrea – országgyűlési képviselő
Horváth Zita – a Miskolci Egyetem rektora
Koncz Zsófia – országgyűlési képviselő, miniszterhelyettes
Szászné Pónuzs Krisztina – a Miskolci Szimfonikus Zenekar ügyvezetője
Szőlősi Anikó – a Jabil Circuit Magyarország Kft. ügyvezetője
Varga Andrea – Miskolc alpolgármestere
Varga Judit – igazságügyi miniszter, ME kuratóriumi elnök
A lista kialakítása után mindenkinek szemet szúrhat, hogy a kiválasztott hölgyek közül milyen sokan – tízből hatan – tevékenykednek a politikában, illetve milyen kevés a gazdasági életből érkezettek száma. Ennek kapcsán meg kell jegyezni, hogy a közszereplői státuszban dolgozók esetében a munka része, hogy minél többször megjelenjenek a médiában és a nyilvánosság előtt – ez a tevékenység feltehetően bennünket is befolyásolt a választásban -, ugyanakkor a vállalatvezetők tevékenysége legtöbbször csak saját szakterületük számára ismert.
A fentiekből azt gondolhatnánk, hogy a nők számára sikeresség és a befolyásosság megszerzésének egyik legkönnyebb területe a politizálás, ám mindezt cáfolja az a tény, hogy a megyei közgyűlésben 29 tagból mindössze öten képviselik a hölgyeket, ami még akkor is alacsony szám, ha testület vezetőjét is ők adják. Sajnos nem sokkal jobb a helyzet Miskolc város közgyűlésében sem: itt a 27 képviselőből szintén csak öten tartoznak nők csoportjába, igaz, közülük az egyik alpolgármesteri rangot visel.
A sikeres hölgyek persze természetesen csak egy nagyon szűk csoportját akotják a borsodi és a magyar nők széles rétegeinek. Az ő többségük nem vágyik különösebb elismerésekre, eredményekre, diadalokra, azzal is elégedettek lennének, ha megkapnák azt a figyelmet és azokat a jogokat, amelyeket férfitársaik nem tudnak március 8-án egy szál virággal ellensúlyozni.
Mint ismert a napokban hozta nyilvánosságra az ENSZ azt a jelentését, mely felszólította a magyar kormányt, hogy mellébeszélés helyett részletesen számoljon be arról, hogyan tartja magát a nők elleni diszkrimináció felszámolása érdekében vállalt kötelezettségeihez.
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre!
