Aggasztónak tartja a magyar nők jogainak helyzetét az ENSZ

Megosztás

Az ENSZ CEDAW-bizottsága február végi értékelésében arra szólította fel a magyar kormányt, hogy mellébeszélés helyett részletesen számoljon be arról, hogyan tartja magát a nők elleni diszkrimináció felszámolása érdekében vállalt kötelezettségeihez.

A CEDAW (Convention on the Elimination of all Forms of Discrimination Against Women) egy 1979-ben a világ 189 állama által ratifikált egyezmény, melyben a szerződő felek – beleértve Magyarország kormányát is – kötelezettséget vállalnak arra, hogy minden tőlük telhetőt megtesznek a nők elleni diszkrimináció felszámolása érdekében. Az egyezményben rögzített vállalásokról az azokat elfogadó országoknak rendszeres időközönként be kell számolniuk az ENSZ erre a célra működtetett önálló bizottsága előtt.

Miután az egyezményben foglaltak betartását felügyelő bizottság február 7-én, egy nappal a magyarországi nőjogi civil szervezetek, a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség, valamint a Patent és a NANE képviselői után a magyar kormány hivatalos küldöttségét is meghallgatta, február 24-én hozott hivatalos határozatot, és a meghallgatások alapján leszűrt következtetéseit négy nappal később hozta nyilvánosságra.

Február 6-án Sáfrány Réka, a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség igazgatója, egyben az Európai Női Lobbi elnöke, valamint Debreczy Eszter, a Patent és a NANE képviselője a bizottság előtt elmondták, hogy a magyar kormánynak gyakorlatilag semmiféle szándéka nincs az egyezményben foglaltakhoz híven eljárni. Ennek alátámasztására többek között azt hozták fel, hogy a kormány sztereotipikus, a nőket elnyomó normákat közvetít a társadalom minden szintjén, nem lép fel hatékonyan a nők elleni erőszakkal szemben, amit évről évre jelez a kapcsolati erőszak miatt elhunyt nők és gyerekek magas száma, illetve, hogy a nőket érő hátrányokkal és erőszakkal szemben nemcsak a társadalmi érzékenyítés hiányzik, hanem a jelzőrendszerben dolgozók képzése is.

Beneda Attila családügyi helyettes államtitkár beszél a CEDAW-bizottság előtt

A magyar kormány húsztagú küldöttségének vezetője, Beneda Attila, a Kulturális és Innovációs Minisztérium családügyi helyettes államtitkára a február 7-i genfi meghallgatáson kifejtette, hogy a magyar kormány a női egyenjogúság kérdését nem tekinti önálló problémakörnek, hanem a család kontextusában szemléli azt. Beneda szerint a magyar kormány és a magyar társadalom értelmezésében a női jogok elválaszthatatlanok a családtól és a nők családban elfoglalt szerepétől, és ha érik is hátrányok a nőket, azok abból a természetes körülményből fakadnak, hogy a nők a férfiakkal ellentétben képesek gyereket szülni.

– Magyarországon nem fordulhat többé elő, hogy azért nem kap segítséget a családon belüli erőszak áldozata, mert nincs elegendő férőhely – válaszolta az államtitkár a családon belüli erőszak kérdésével kapcsolatban. A bizottság előtt megjelent nőjogi szervezetek azonban rámutattak arra, hogy

a hazai krízisambulanciákon jelenleg 300 férőhely biztosított, miközben becslések szerint nagyjából 200 ezerre tehető azoknak a nőknek a száma, akik olyan családokban élnek, amelyekben szisztematikus erőszaknak vannak kitéve.

A meghallgatáson a bizottság elnöke, Ana Peláez Narváez többször is felszólította a magyar kormány képviseletében megjelent küldöttséget és az őket vezető Beneda Attilát, hogy mellébeszélés helyett arról adjanak számot, hogyan tartja be Magyarország a mintegy 40 éve elfogadott vállalásait.

A bizottság a jelek szerint nincs meggyőződve a küldöttség által prezentált szemlélet helyességéről, ugyanis egy rendkívül hosszú ajánláslistában egyebek mellett arra szólította fel a magyar kormányt, hogy lépjen fel a genderről, vagyis a társadalmi nemi szerepekről szóló párbeszédet ellehetetlenítő közhangulat ellen, alkosson és tartasson be olyan törvényeket, amelyek garantálják a nők és lányok biztonságát, hozzon olyan intézkedéseket, amelyek elősegítik, hogy a nemi alapú és a családon belüli erőszak megjelenjen a hivatalos szervek (rendőrség, bíróság, családvédelmi intézmények) előtt, illetve, hogy alkosson jogszabályt, amely biztosítja, hogy a gyermekelhelyezési és láthatási bírósági eljárásokban vizsgálják a családon belüli erőszak történetét.

qbit.hu

Kiemelt kép: knowesg.com

Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre!

Kapcsolódó cikkek