Címke: vízszennyezés

Sikeresen tisztították meg a Szinva szennyezett vízmintáit a Miskolci Egyetem kutatói

Pál Dániel

Közvetlenül a júniusi szennyezést követően a Miskolci Egyetem Kémiai Intézetének kutatócsoportja továbbgondolta a problémát, és a szerkesztőségünk által korábban vett, majd az intézménybe eljuttatott vízmintákon kezdett el kísérletezni. A laboratóriumi körülmények között végzett tesztek során egy innovatív, mikroalgákon és mágnesezhető nanorészecskéken alapuló eljárással a szennyezett víz rendkívül magas vastartalmát 99,5 százalékkal, mangántartalmát pedig mintegy 61 százalékkal sikerült csökkenteniük.

Tovább olvasom

A vörös folyó története: a víz hígul, a méreg leülepszik, de ma is ipari szennyvíz ömlik a Sajóba

borsod24.hu

Több mint négy évvel a Sajó élővilágát elpusztító környezeti katasztrófa után még mindig tisztítatlan bányavíz kerül a folyóba a szlovákiai Alsósajónál. A Borsod24 és a Parameter által elvégeztetett vizsgálatok szerint a kifolyó vízben közel ötszázszor annyi arzén van, mint amennyi az ivóvízben megengedett, a vastartalom pedig több mint kétezerszerese az ivóvízre meghatározott értéknek. A szennyező anyagok koncentrációja a folyó alsóbb szakaszain csökken, de nem tűnnek el: jelentős részük a meder üledékében halmozódik fel. Miközben a magyar hatóságok szerint a Sajó hazai szakaszának vízminősége megfelelő, Szlovákiában továbbra sem világos, ki és…

Tovább olvasom

Amíg Paks a Duna vízállását figyeli, a borsodi gyárak is számolnak a szárazsággal

borsod24.hu

Miközben a Paksi Atomerőmű vezetése azt hangoztatja, hogy a Duna történelmi mélyponton lévő vízállása nem biztonsági, hanem üzemeltetési kérdés, lapunk megkereste a két legnagyobb borsodi ipari vízhasználót is: a kazincbarcikai BorsodChemet és a tiszaújvárosi MOL Petrolkémiát. Arra voltunk kíváncsiak, a Sajón és a Tiszán levonult szennyeződések, illetve a nyári kánikula okozott-e nekik műszaki gondot, és milyen vízszintnél kellene korlátozniuk a termelést.

Tovább olvasom

Megelőznék az újabb környezeti katasztrófát a Sajó völgyében

Pálinkás János

Átfogó környezetvédelmi projektet indított három jelentős intézmény – a Kassai Műszaki Egyetem, a Miskolci Egyetem és az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság – a Sajó vízgyűjtő területének vizsgálatára. A kutatás különös figyelmet fordít a térségben található felhagyott bányák és meddőhányók környezeti hatásaira, mivel ezek komoly veszélyforrást jelenthetnek a folyó ökoszisztémájára.

Tovább olvasom

Sokat romlott a helyzet, ismét rozsdaszínű a Sajó, ömlik bele a szennyezett bányavíz

Tóth Sándor

Két és fél évvel ezelőtt történt a nagy Sajó-katasztrófa, amikor is egy szlovákiai vasércbányából hatalmas mennyiségű szennyezett víz ömlött a folyóba, jól láthatóan rozsdaszínűre színezve azt, hosszú szakaszon tönkretéve annak élővilágát. A szennyezés a folyó BAZ megyei szakaszán is nagy pusztítást okozott. Most ismét baj van.

Tovább olvasom

Aki műanyagot vet, mikroműanyagot arat – a talajban és a termesztett növényeinkben is ott van már a szennyezés

Kiss Pál

Jurecska Laura környezetkémikus, az ELTE TTK Mikrobiológiai Tanszékének tudományos munkatársa a masfelfok.hu-n hívta fel a figyelmet a műanyagszennyezés mértékére és káros következményeire. Az alábbiakban az ő cikkét közöljük. A vizeinkben lévő mikroműanyagokról egyre többet hallunk a médiában, pedig a szennyezés nemcsak a vizeket, hanem a talajt is érinti. Sőt a kutatók szerint ott még súlyosabb probléma az apró plasztikdarabkák jelenléte: a talajokban ugyanis fajlagosan 4-23-szor több mikroműanyag halmozódik fel, mint az óceánokban. A problémára Matthias Rillig, a berlini Freie Universität kutatója hívta fel a figyelmet 2012-ben. Azóta intenzíven kutatott területté…

Tovább olvasom

Ezen volt is mit titkolni: a gödi kutak vízében az akkugyártáshoz használt mérgező oldószert találtak

Tóth Sándor

Egy független szakértői vizsgálat olyan anyagok jelenlétét mutatta ki a gödi kutak vizében, amelyeket a Samsung-gyárban is használnak. Lepődjünk meg, itt is tíz évre titkosítható adatokra akadtak a vizsgálatot végzők. Éppen ettől félnek a Dunakanyarban élők, hogy a gyár a teljes terület ivóvizét ilyen vegyületekkel szennyezné, ennél jóval nagyobb mértékben. Lítiumot és egy N-metil-2-pirrolidon (NMP) nevű oldószert talált egy szakértői vizsgálat néhány gödi kút vizében. A Göd-ÉRT Egyesület által megrendelt vizsgálatok célja a talajvíz minőségének általános jellemzésén túl a gödi akkumulátorgyár vízminőségre gyakorolt hatásainak ellenőrzése volt. Mivel toxikus hatású lítiumos vegyületekből és…

Tovább olvasom