15 százalék körüli béremelés várható, ez a reálbérek csökkenését eredményezi

„Mostani várakozásaink szerint 15–17 százalékos béremelés várható. A munkáltatóktól 15 százalék alatti számokat hallottam, munkavállalói oldalról pedig 15 százalék felettit. Nagyjából ekörül látom az egyezséget, de ez teljességgel a partnerektől fog függeni.” – mondta az Indexnek Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár a jövő évi minimálbér és garantált bérminimum emeléséről szóló tárgyalásról. Mivel jelenleg kormányrendelet szerint a havi bruttó minimálbér összege 200 000 forint, a garantált bérminimum pedig 260 000 forint, az alku mostani állása alapján 230-235 000 forint körül alakulhat jövőre a bruttó minimálbér összege. A minimálbér-emelésről szóló tárgyalásokon felmerült, hogy az állam csökkentse a…

Tovább olvasom

Tavasszal újabb ársokk jöhet a tejtermékeknél – sokan úgy is emelnek most, hogy nem lenne szükségük rá

A hatalmas inflációs hullámnál olyanok is árat emelnek, akiknél egyébként ez a termelési költségek alapján nem is lenne indokolt. De tavasszal még semmi jóra ne számítsunk Magyarországon. 22,5 százalékos lett a novemberi inflációnk, ezzel elsők lettünk az Európai Unióban. A legjobban dráguló tételek között rengeteg élelmiszer van, köztük több hazai előállítású tejtermék is. Az rtl.hu gyűjtése szerint Az RTL megkereste Raskó György agrárközgazdászt, aki azzal magyarázta az áremeléseket, hogy beütött az inflációs pszichózis, amikor azok is árat emelnek, akiknek egyébként eszükbe sem jutott volna vagy nem lett volna rá lehetőségük. A szakértő szerint…

Tovább olvasom

Huszonhat éve nem látott infláció tarolja le hazánkat, az EU-ban minden más ország sokkal jobban teljesít

Magyarországon egy év alatt teljesen elszálltak az árak, az infláció szintén rekordmagasan. A gáz 124, a tojás 102, a kenyér 81 százalékkal drágult rövid idő alatt. De valahogy az EU többi tagországa ennél sokkal de sokkal kisebb inflációval és drágulással megússza a jelenlegi válságot. Ők vajon hogy csinálják, hogy a „brüsszeli szankciókat” jóval kevésbé érzik meg? Egészen elképesztő szinteken jár az inflációnk, novemberben már 22,5 százalékos volt a most kiadott adatok szerint, ez valószínűleg az EU legmagasabbja lesz, amint minden ország statisztikusai közzéteszik a saját számaikat. De ha az alapszám mögé nézünk,…

Tovább olvasom

Brutális rekord: már 22,5 százalékos az infláció itthon

Nem lassul a drágulás üteme, ezzel alighanem az Európai Unióban is az élre törtünk. 22,5 százalékosra nőtt az infláció idén novemberben – számolt be a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján a HVG. A háztartási energia 65,9, az élelmiszerek 43,8 százalékkal drágultak egy év alatt. Ez 1996 második negyedéve óta a legmagasabb mutató, azaz 26 éve nem láttunk ilyen magas inflációt Magyarországon. Még nem minden uniós állam pontos statisztikái ismertek, de nagyon úgy tűnik, hogy ezzel a mienk az EU legnagyobb inflációja. Korábban a három balti állam és néha Csehország inflációja…

Tovább olvasom

Rosszabbul keresünk, mint az uniós átlag, mégis rengeteg termék drágább Magyarországon

Sokkal jobban megugrott több élelmiszer ára is itthon, mint külföldön. Egy euró árfolyama ezer forint – ez derül ki egy nemrég készült összehasonlításból. A magyar és a szlovákiai Tesco áruházak kínálatát vetette össze a Propeller egyik olvasója, akinek beküldött képe alapján az látszik, hogy a bevásárlólánc sajátmárkás tésztája félkilós kiszerelésben a szlovákiai áruházakban 99 eurócentbe, ugyanakkor Magyarországon 999 forintba, csaknem a két és félszeresébe kerül. A hu.euronews.com a tojás árára keresett rá egy olyan kereskedelmi láncnál, amelynek Magyarországon és Németországban egyaránt vannak boltjai. Az Aldi Nordban tíz festett tojás ára 2,29, a…

Tovább olvasom

30 ezernél is kevesebbet költ idén karácsonyra a magyarok többsége

Az infláció hatása erősen befolyásolja idén a karácsonyi ajándékokra szánt keretet is. A magyarok 67 százaléka 30 ezer forintnál is kevesebbet költ most ajándékokra az Opinio Institute MediaMarkt részére készített, friss, reprezentatív kutatása szerint. A kistelepüléseken élők és az alacsonyabb végzettségűek az átlagnál is jóval kevesebbet, 10 ezer forint alatti összeget tudnak erre a célra szánni. A diplomások közel negyede 30–50 ezer, másik negyede még többet, 50–100 ezer forint között tervez költeni. Vannak olyanok is, akik egyáltalán nem ajándékoznak idén, többségük azt vallja, hogy az együttlét fontosabb, mint az ajándék.…

Tovább olvasom

Januártól jöhetnek a 37%-os személyi kölcsönök – tarol a fideszes infláció hazánkban

Január elsejétől a hitelkártyáknál és a személyi kölcsönöknél is hatalmasat ugrik a teljes hiteldíjmutató. A törvény szerint a hitelező pénzintézetek a fogyasztóknak nem nyújthatnak olyan hitelt, amelynek teljes hiteldíjmutatója (thm) meghaladja a jegybanki alapkamat 24 százalékponttal növelt mértékét. Ez az érték jelenleg 29,9 százalék, a 2022. június 1-jén érvényben lévő jegybanki alapkamat alapján. Ez az érték januártól jelentősen emelkedni fog, mivel az alapkamat a legutóbbi forduló óta több mint 7 százalékponttal lett magasabb, szeptember 27. óta 13 százalék. E szerint 2023 első félévében a személyi kölcsönöknél a maximum thm akár…

Tovább olvasom

Egyre gyakoribbak a bolti lopások az infláció miatt

Jelentősen emelkedett a bolti lopások száma az év első tíz hónapjában az előző év azonos időszakához képest, tájékoztatta a HVG-t az ORFK kommunikációs szolgálata. A lap a Nyugat-Európában egyre gyakoribb, kis tételű bolti lopások apropóján érdeklődött a rendőrségnél a magyar helyzet iránt. Nyugat-Európában az élelmiszer-infláció miatt váltak egyre gyakoribbá a bolti lopások, melyek kísérőjelenségeként már olyan hétköznapi termékekre is csipogó riasztót raknak a boltokban, mint pl. a 3,99 fontért kínált tömbsajt. Magyarországon európai összevetésben is kiemelkedően magas az élelmiszer-infláció, amit a bűnügyi statisztika is tükröz. Az ORFK tájékoztatása szerint idén 8396…

Tovább olvasom

IMF: A kormány is felelős a brutális inflációért

A jelentésben arról is írnak, hogy el kellene kerülni az ársapkákat. Miközben a gazdaság kilábalóban volt a koronavírus-válságból, sokkok sorozata és a kormány laza fiskális politikája 20 százalék fölé löktél az inflációt, és nagy hiányhoz vezettek a fizetési mérlegben – írja éves felülvizsgálata után Magyarországról szóló jelentésében a Nemzetközi Valutaalap (IMF). Laza fiskális politika alatt azt kell érteni, hogy a kormány – legalábbis a választások előtt – hatalmas összegeket öntött a gazdaságra (például a 13. havi nyugdíj és a gyerekesek szja-visszatérítése formájában). A kormány persze kategorikusan tagadja, hogy bármi felelőssége…

Tovább olvasom

A lakásokon kívül már lassan az új autók is megfizethetetlenné váltak a magyar családoknak

Az elképesztő mértékű inflációnak köszönhetően a családi autók átlagára is tízmillió forint fölé kúszott. A gépkocsi ismét luxuscikké vált. A Vezess.hu a JATO autóipari statisztikákat készítő cég segítségével állította össze azt a listát, amelyben az általuk jegyzett 18 szegmens hazai átlagárai szerepelnek. Mi a hazai piac szempontjából leginkább jelentős eladásokat produkáló szegmenseket szemléztük tőlük. A hazai piac szempontjából a két legfontosabb kategória egyébként az alsó-közép kategória és mára a B-SUV szegmens, a kiskompakt szabadidő-autóké. Az idei statisztikák alapján ez két kategória jelenti ma az eladott autók 42 százalékát. A C-alsó-közép kategória vezetői a Suzuki SX4 S-Cross, Kia Ceed vagy a Toyota Corolla itthon.…

Tovább olvasom