Korszerűtlenek a magyar bankok digitális szolgáltatásai

Világszerte a digitalizáció felgyorsítására ösztönözte a bankokat a koronavírus-járvány, a pénzintézetek 60 százaléka bezárta vagy rövidített munkaidővel működtette fiókjait, és komoly digitális fejlesztésbe kezdtek, ugyanakkor a magyar bankok lemaradása jelentős a digitalizáció területén – állapítja meg a Deloitte nemzetközi tanácsadó cég legfrissebb globális felmérésében, amit az MTI szemlézett.  A Deloitte Digital Banking Maturity 2020-as kutatása 39 ország 318 bankjának digitális működéséről és piaci helyzetéről ad átfogó elemzést. Az MTI-nek küldött keddi elemzés szerint a banki digitális érettség felmérésénél a funkciók elérhetőségét és kiterjedtségét pontozták, és az ügyféligényt, valamint külön a…

Tovább olvasom

Még mindig sokkal kevesebb pénzzel rendelkeznek a nők

A nők immár a globális vagyon 32,5 százalékát birtokolják, arányaiban Észak-Amerikában (37,3 százalék) van a legtöbb vagyonos nő, amit Ausztrália (32,8), Ázsia (32,2) és Nyugat-Európa (30,9) követ – derül ki a Blochamps Capital kutatásából. Régiónk, Kelet-Európa eléggé le van maradva, itt a vagyon kevesebb mint negyede, 22,4 százaléka van a nők kezében. A trend ugyanakkor az egész világban növekedő, a kutatás szerint 2023-ra már az összvagyon 34,2 százaléka összpontosul majd női kézben, azaz a 271 ezer milliárd dolláros összvagyonból 93 ezer milliárd. Az is változik, hogyan jutnak vagyonhoz a nők:…

Tovább olvasom

Annyira „kalandvágyból” költöztek ki a magyarok külföldre, hogy döntő többségüknek esze ágában sincs hazajönni

Bár Orbán Viktor korábbi jövendölése szerint már évek óta végeláthatatlan tömegben kellene hazaérkezniük a külföldre költözött honfitársainknak, egyelőre ennek nyoma sincs, sőt, a Nyugat-Európából érkező keresztény menekültáradatot sem látjuk egyelőre. A magyarok elsősorban nem kalandvágyból, hanem a jobb megélhetés miatt távoztak külföldre dolgozni, de több mint egyharmaduknál a politikai hangulat is szerepet játszott a kivándorlásban. A magyarországi helyzetet másképp látják az itthon maradottak, mint a kivándorlók, emiatt lelassult a mozgás. A koronavírus-járvány miatt viszont borulhat minden. Öt-hat év múlva nagy tömegben jönnek majd vissza Magyarországra azok a fiatalok, akik külföldre…

Tovább olvasom

Tízből egy magyar simán bedől az álhíreknek

Magyarországon négyből alig három ember (72 százalék) ellenőrzi a hírforrások hitelességét, ami jelentősen elmarad a világátlagtól (82 százalék) – mutat rá az Ipsos megjelent kutatása. A magyar felnőtt lakosság meggyőződése, hogy átlát a hamis híreken, nem vezetheti meg a fake news jelensége – míg polgártársaiból nem igazán nézi ki ennek képességét. A kutató cég felmérése szerint még mindig a televízió az első számú hírforrás világszinten, a második a közösségi média, míg a print és a rádió együttes elérése is csak közelíti a harmadik legfontosabb forrást, az online hírportálokat. Bár világelsők…

Tovább olvasom

A magyarok nagy része kötné a jogállamisághoz az EU-s pénzeket

A felmérést az Európai Parlament megrendelésére készítették 2020 októberének elején. Tízből nyolc uniós válaszadó (77 százalék) támogatja azt az elvet, hogy a tagállamoknak adandó uniós kifizetések feltétele a jogállamiság tiszteletben tartása és a demokratikus elvek alkalmazása legyen. Magyarországon a közvéleménykutatásban résztvevők 72 százaléka tartja indokoltnak, hogy a jogállamiság kereteinek betartása feltétele legyen az EU-s támogatások folyósításának. Az európaiak abszolút többsége továbbra is nagyobb uniós költségvetést akar a járvány elleni fellépéshez. Az európaiak 54 százaléka gondolja úgy, hogy az Uniónak nagyobb források fölött kellene rendelkeznie ahhoz, hogy legyőzhesse a koronavírus-járványt. 20…

Tovább olvasom

Egy országokat átívelő felmérés szerint, csak 2022-re heverheti ki a világ gazdasága a krízishelyzetet

A kis- és középvállalatoknak nyújtott likviditási támogatás a járvány miatt bekövetkezett gazdasági károk helyreállításának leghatékonyabb eszköze az ifo gazdaságkutató intézet felmérése alapján, írja az MTI. A tanulmány megállapítása szerint az idei 4,4 százalékos globális GDP-csökkenést legkorábban 2022-re lehet kompenzálni. – vette észre a 168ora.hu A müncheni egyetem ifo gazdaságkutató intézete és az EconPol Europe kutatói hálózat együttműködésével 110 ország mintegy 950 gazdasági szakértőjének bevonásával készült felmérés alapján az idén 4,4 százalékkal csökken a globális bruttó hazai termék (GDP) a járványvédelmi korlátozó intézkedések miatt. Az idei visszaesést jövőre 3,2 százalékos növekedés…

Tovább olvasom

A választók többsége elégedetlen a kormány válságkezelésével

A válaszadók majdnem hetven százaléka valamilyen mértékben egyetértett azzal az állítással, hogy a kormány többet is tehetett volna azért, hogy a családokat ne érintse ennyire súlyosan a koronavírus okozta gazdasági válság – ez derül ki az Ökopolisz Alapítvány és a Törésvonal Intézet által készített kutatásból. A választók csupán negyede gondolja úgy, hogy a kormány intézkedései elegendőek voltak a gazdasági válság hatásainak enyhítésére, míg több mint kétharmaduk szerint a kormány tehetett volna többet is. Az elégedettség a korral együtt növekszik, azaz az idősebb korosztály értékelne jobbnak a kormány teljesítményét, míg a…

Tovább olvasom

A magyar nyugdíj a harmadik legrosszabb Európában

Lesújtó adat jött a magyar nyugdíjakról – írja a napi.hu. A Globális Nyugdíjindex 44 országot rangsorolt a nyugdíjak értéke és az idősek lehetőségei alapján, amiből Magyarország csak a harmincharmadik lett. Európában csak Lettországban és Görögországban rosszabb a helyzet, ráadásul szinte minden vizsgált mutatóban romlottak a hazai állapotok. A 44 vizsgált ország közül Izlandon a legjobb a helyzet, majd Svájcban és Norvégiában, az első tízben pedig ott van Írország, Hollandia, Új-Zéland, Ausztrália, Kanada, Dánia és Németország is. Magyarország csak a 33., átlagos teljesítménye a mutatókban 59 százalék, aminél csak a lettek…

Tovább olvasom

Felmérés készült a nagyvárosok ingatlanárairól, mi se lehetünk boldogak tőle

Legutóbb 2015-ben volt arra példa, hogy többen laktak Budapesten, mint egy évvel korábban. Akkor 1500-zal többen költöztek be, mint el. Azóta részben a fővárosi agglomerációba, részben vidékre körülbelül 20 ezerrel többen költöztek el, mint érkeztek. – derül ki a euronews.com felméréséből. A budapesti ingatlanárak folyamatosan emelkedtek, de ennek a tendenciának a vidéki lakáspiac is nagy haszonélvezője lett. Az elmúlt években egy belvárosi lakás árából könnyen lehetett agglomerációs kertes házat venni. Leginkább Érdre, Szigetszentmiklósra és Veresegyházára mentek az emberek. A koronavírus-járvány kitörése utáni hetekben egyértelműen zuhant az ingatlanpiaci kereslet, mostanra viszont – bár…

Tovább olvasom

„A magyar családok a tomboló járvány idején két hétre előre spájzoljanak be”

A felmérések szerint tavasszal is ennyi volt az átlag. A tavaszi pánikfelvásárlás mindenesetre ősszel egyelőre elmaradt. A legtöbb magyar család körülbelül kétheti élelmiszer-tartalékot igyekezett felhalmozni a koronavírus-járvány miatt, májusban – derül ki a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) karanténkutatásából, amelyet a szervezet a honlapján tett közzé. Ez egyébként a szakemberek szerint is optimális mennyiségnek tekinthető. A kétheti élelmiszer-tartalékkal, valamint a heti egyszeri bevásárlással számottevően mérsékelhető a személyes kontaktusok száma, s ez a megelőzés egyik legfontosabb eszköze. A Covid–19-járvány kezdetén hazánkban is jellemző volt a pánikvásárlás, ami a védekezés szempontjából kedvezőtlen tömegjeleneteket eredményezett az üzletekben…

Tovább olvasom