A Magyar Hang kiadója és egy másik, egyelőre névtelenséget kérő hazai médiavállalatnak elege lett a kormányközeli médiumok pénzügyi túltámogatásából. Hétfő reggel panaszt nyújtottak be az Európai Bizottságnál, tiltott állami támogatás miatt, a magyar reklámpiac torz működésére hivatkozva.
A panaszosokat egy brüsszeli és londoni székhelyű, uniós versenyjogra szakosodott ügyvédi iroda, az Euclid Law képviseli. Nem akármilyen szakértői hátteret sikerült felvonultatniuk: a panasz gazdasági és adatelemzését Kai-Uwe Kühn professzor, az Európai Bizottság Versenypolitikai Főigazgatóságának korábbi vezető közgazdásza készítette egy kutatócsoport támogatásával.
Az ügy előzménye a 2020-as “Minden élet számít” kormányzati kampány, amelyben a koronavírus elleni védekezés fontosságát hirdették – bár úgy tűnik, a kormányfüggetlen hetilapok olvasóinak élete mégsem számított annyira, hogy őket is figyelmeztessék a veszélyekre. Pedig a számok egyértelműek: míg a kormánypárti hetilapok összesen 58 ezer példányban fogytak hetente, addig a független lapok valamivel többet, 64 ezret értékesítettek. A kormányzati hirdetések elosztásánál azonban nyoma sem volt ennek az egyensúlynak.
A Magyar Hang újságírója nem kevés erőfeszítéssel, közel száz munkaórával kutatta fel az adatokat. Tíz kiadvány majdnem ötszáz megjelent számának 35 ezer oldalát vizsgálta át a Fővárosi Szabó Ervin könyvtárban, kockás füzetbe jegyezve a hirdetéseket. Az eredmény sokkoló: míg a kormánypárti újságok 2020-ban összesen 513 oldalnyi állami hirdetést kaptak (ebből 300 oldal közvetlen kormányzati, 213 oldal állami cégektől származó), addig a hat kormányfüggetlen lapban egyetlen oldalnyi kormányhirdetés sem jelent meg. Ez listaáron, kedvezmények nélkül számolva 1,04 milliárd forint értékű különbséget jelent.
A lapkiadó először hazai úton próbálkozott: tavaly októberben a Gazdasági Versenyhivatalnál tett bejelentést a Mediaworks kapcsán, gazdasági erőfölénnyel való visszaélés ügyében. A GVH azonban hosszas mérlegelés után idén márciusban úgy döntött, nem indít versenyfelügyeleti eljárást. Ekkor döntöttek a panaszosok a nemzetközi színtérre lépés mellett.
A panaszosok számításai szerint 2015 óta a kormányközeli médiumok összesen 1,1 milliárd euró (nagyjából 450 milliárd forint) tiltott állami támogatásban részesültek, ami teljesen eltorzította a piac működését. A beadvány szerint a kormányhoz kötődő, egyébként veszteséges cégeket mesterségesen tartják életben a nyereséges, kormányfüggetlen médiumok kárára. Sőt, a reklámpénzek elosztása egyfajta jutalomként működik azon tulajdonosok számára, akik kormánypárti tartalmat biztosítanak.
Az ügy kimenetele jelentős lehet: ha az Európai Bizottság helyt ad a panasznak, a kormányközeli médiumoknak vissza kellene fizetniük a mintegy 450 milliárd forintnyi tiltott támogatást a magyar költségvetésbe. Nem példa nélküli az ilyen döntés – a MALÉV 2012-es csődjéhez is egy hasonló EU-s döntés vezetett, amikor a Bizottság 88 milliárd forint tiltott állami támogatás visszafizetésére kötelezte a légitársaságot.
Érdekesség, hogy az Európai Bizottság már 2019 óta vizsgálódik a kormánypárti médiaholding körül egy korábbi hasonló panasz alapján, bár ez a vizsgálat hat év alatt nem vezetett eredményre. Margrethe Vestager versenyjogi biztos annak idején röviden nyilatkozott is az ügyről, de azóta csend van.
Az ügy tétje túlmutat a pénzeken: ahogy a panaszosok rámutatnak, a folyamatban nemcsak a médiapiac sérült, hanem az állampolgárok tájékoztatáshoz való joga is. Maga az Európai Bizottság is többször kifejtette, hogy a sokszínűség hiánya a médiapiacon nagyobb kockázatot jelent, mint más ágazatokban, és jelentős fogyasztói sérelmet okoz.
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!
