A magyar parlament kedden jelentős jogszabályváltozásokat fogadott el, amelyek elsősorban a fiatalokat és a kábítószer-fogyasztást érintik. Egyhangú szavazással döntöttek az energiaitalok 18 év alattiak számára történő értékesítésének tilalmáról, valamint egy új, szigorúbb drogtörvény is zöld utat kapott. Az Országgyűlés kedden elfogadta az Európai Parlamenti képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó új szabályozást is, amelyet az ellenzék egyértelműen „Lex Magyar Péter”-ként emleget.
Energiaital-tilalom: vége a reggeli koffeinfröccsnek
A 174 igen szavazattal elfogadott energiaital-szabályozás várhatóan június elején lép hatályba. A törvény alkotói azzal indokolták a korlátozást, hogy egy felmérés szerint már a 10-14 évesek mintegy húsz százaléka fogyaszt energiaitalt reggelente, a fiatalkorúak körében pedig csaknem nyolcvan százalékos a rendszeres fogyasztók aránya.
A törvény értelmében tilos lesz 18 év alattiaknak energiaitalt értékesíteni vagy őket ilyen termékkel kiszolgálni. A konkrét termékek körét kormányrendelet fogja meghatározni, vélhetően az igazságügyi tárca tavaly nyáron közzétett rendelettervezete alapján.
Az új szabályozás betartását komoly szankciókkal kívánják biztosítani. Az a kereskedő, amely megszegi a tilalmat, akár egy évig tartó forgalmazási tilalmat kaphat nemcsak energiaitalra, hanem alkoholra, dohánytermékre és szexuális termékekre is. Visszaesőknél pedig már az üzlet 30 napra történő bezárása is kilátásba kerül.
Új drogtörvény: szigorúbb szabályok, több büntetés
Ugyancsak a keddi napon fogadta el az Országgyűlés 144 igen, 20 nem szavazat és 12 tartózkodás mellett az új drogtörvényt, amely jelentősen szigorítja a kábítószerrel kapcsolatos szabályozást.
A legszembetűnőbb változás az elterelés intézményének átalakítása. A büntetés kiváltására szolgáló terápiás lehetőség ezentúl csak akkor vehető igénybe, ha az elkövető hajlandó elárulni, kitől vásárolta a kábítószert. A törvény külön kiemeli, hogy aki szándékosan hamis adatot közöl, „hamis vád bűntettét követi el” – ami alighanem sok drogfogyasztót nehéz döntés elé állít majd.
A büntetési tételek is jelentősen emelkednek. Aki kábítószert kínál vagy átad másoknak, két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, ha pedig „a kábítószer több mint tíz személy számára válik hozzáférhetővé”, ez akár három évre is növekedhet. A kereskedelem öt év szabadságvesztéssel büntethető, a külföldről történő behozatal pedig kettőtől nyolc évig, üzletszerű elkövetés esetén öttől tíz évig terjedő büntetést vonhat maga után. Még a csekély mennyiség megrendelése is két évet érhet.
A törvény kiterjeszti a vagyonelkobzás lehetőségét is: elkobozhatók lesznek a kábítószer szállítására használt járművek, a tárolásra használt ingatlanok, és minden más, a kereskedelem során használt eszköz.
A vendéglátóhelyek és üzletek tulajdonosai is jobban figyelnek majd, hiszen ha a tulajdonos közreműködésével vagy tudtával történik kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmény, a hatóságok ideiglenes bezárásról dönthetnek a második rajtakapás után. A bezárás legalább fél évre szól, és a bejáratra jól látható táblát kell kihelyezni a bezárás okáról – ami aligha javít majd az érintett helyek reputációján.
A vagyonnyilatkozati rendszer kettős mércéje
Az Országgyűlés kedden elfogadta az Európai Parlamenti képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó új szabályozást, amelyet az ellenzék egyértelműen „Lex Magyar Péter”-ként emleget. Az új rendelkezések sokkal szigorúbb következményeket helyeznek kilátásba az EP-képviselők számára, mint a hazai honatyákra vonatkozó előírások – ami különös fényben tűnik fel, ha figyelembe vesszük a közelgő EP-választásokon várhatóan jól szereplő Tisza Párt jelenlétét.
A jogszabály értelmében a magyar EP-képviselőknek mostantól ugyanúgy kell vagyonnyilatkozatot tenniük, mint a magyar parlamenti képviselőknek: a ciklus elején és végén, valamint minden év január 31-ig. A nyilvánosság számára hozzáférhető lesz a képviselők vagyonbevallása, de családtagjaiké nem.
Az igazi csavar azonban nem a nyilatkozattételi kötelezettségben, hanem a szankciókban rejlik. Ha egy EP-képviselő hibás adatot közöl, elmulasztja a vagyonnyilatkozat leadását, vagy felszólítás ellenére sem korrigálja a hiányosságokat, a Nemzeti Választási Bizottság akár meg is szüntetheti a mandátumát.
Ezzel szemben a hazai országgyűlési képviselők esetében semmiféle érdemi következménnyel nem jár a pontatlan vagy hiányos vagyonnyilatkozat. Az ő nyilatkozataikat a mentelmi bizottság „vizsgálhatja” ugyan, de semmilyen hatóság nem ellenőrzi érdemben a tartalmát. Hiába javasolták civil szervezetek és az Integritás Hatóság is, hogy vezessenek be szigorúbb ellenőrzést, ebből eddig nem született konkrét intézkedés.
Pikáns részlet, hogy a kormány a Nemzeti Korrupcióellenes Stratégiában már tavaly áprilisra vállalta egy szigorúbb szankciórendszer kidolgozását – ehhez képest mostanáig csak az EP-képviselőkre vonatkozó módosítás született meg.
Az új rendszerben az EP-képviselők vagyonnyilatkozatait a Nemzeti Választási Bizottság fogja ellenőrizni – az a testület, amelynek tagjait többségében a fideszes parlamenti többség választotta meg, bár a parlamenti pártok is delegálhatnak tagokat. Az NVB-nek hivatalból eljárást kell indítania, ha valaki nem adja le időben a nyilatkozatát, de bárki kezdeményezhet eljárást, aki pontosan megjelöli a kifogásolt részletet.
A vagyonnyilatkozati eljárás során ugyan az EP-képviselők lehetőséget kapnak a hibák kijavítására, az állami szervek pedig kötelesek átadni az NVB-nek a hiányzó adatokat, de ha a folyamat végén is hibát találnak, az NVB megszüntetheti az EP-képviselő megbízatását. A bizottság döntése ellen a Kúriánál lehet fellebbezni.
Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke már márciusban reagált a törvényjavaslatra, nem hagyva kétséget afelől, mit gondol róla: „Bohócok vagytok, de a rosszabbik fajtából való” – írta közösségi oldalán. A politikus hozzátette: „Nemcsak a saját vagyonnyilatkozatom lesz nyilvános, hanem a hozzátartozóimé is. Lehet követni! Toljuk le együtt a nadrágot miniszterelnök úr! Áll az alku?”
Magyar önként nyilvánosságra hozta főbb vagyonelemeit is: egy kisebb és egy nagyobb lakása van, egy balatonhenyei üres telke, körülbelül 90 millió forint lakáshitele és ennél valamivel több megtakarítása. Emellett tulajdonosa „egy minimális hasznot nyújtó” cégnek, egy hétéves Volvónak, egy pianínónak és öt festménynek.
Magyar nem maradt adós egy szarkasztikus címjavaslattal sem a törvényhez: „Elég lenne annyi, hogy ‘Szabaduljunk meg Magyar Pétertől, mert rettegünk’ törvény. Vagy ‘itt már nem csak a lé, hanem a lét a tét’ törvény.”
A kormánypárti képviselők azzal indokolták a módosítást, hogy „a brüsszeli átláthatósági mechanizmusok nem nyújtanak megfelelő garanciát a közélet tisztaságának megteremtéséhez”, és hangsúlyozták, hogy a magyar rendszer „a legszigorúbbak közé tartozik”. Az érvelés különösen érdekes annak fényében, hogy a hazai kormánypárti képviselők vagyongyarapodását vizsgáló eljárások általában nem jutnak messzire.
A jogszabály elfogadásának napján Magyar Péter így reagált: „Az imént elfogadta az Országgyűlés a Lex Magyart, valamint az energiaitalok betiltását és a drogtörvény szigorítását. A nap, amikor a Fidesz egyszerre próbálta meg betiltani Magyar Pétert, az energiaitalokat és Deutsch Tamást. Jó vergődést, srácok!”
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!
