Az éghajlatváltozás jelentős hatással van a világ számos borvidékére, és ez alól a híres Tokaji borvidék sem kivétel. Ugyanakkor a helyi szakértők szerint ez a változás nem feltétlenül jelent veszélyt a régió számára, sőt, bizonyos szempontból akár előnyöket is hozhat.
Molnár Péter, aki a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsának elnöke és egyben a Patricius Borház Zrt. birtokigazgatója, részletesen kifejtette a jelenlegi helyzetet és a jövőbeli kilátásokat.
A globális felmelegedés következtében a szőlőtermesztés északi határa észak felé tolódott. Ez a változás Magyarország számára kedvező lehet, hiszen korábban az ország éppen ezen a határvonalon helyezkedett el. Az új körülmények között egyes évjáratokban növekedhet a napsütéses órák száma és magasabb lehet a hőösszeg, ami a szőlő korábbi érését eredményezi. Fontos kiemelni, hogy ez önmagában nem jelent problémát a borvidék egyedi szőlészeti és borászati adottságai miatt, sőt, új lehetőségeket is teremthet.
A Tokaji borvidék különlegessége többek között abban rejlik, hogy szőlőtermő területének 93 százalékán három fő fajta dominál: a Furmint, a Hárslevelű és a Sárga muskotály. Ezek a fajták kiválóan alkalmazkodnak a változó éghajlati viszonyokhoz. A Furmint és a Hárslevelű késői érésű fajták, amelyek hosszú ideig képesek megőrizni finom savszerkezetüket. Ez azt jelenti, hogy a melegebb nyarak ellenére sem kell attól tartani, hogy leépülnének a savak, amelyek elengedhetetlenek a minőségi borok készítéséhez. A Sárga muskotály, bár korábban érik, szintén megőrzi elegáns savszerkezetét. Mindhárom fajta alkalmas mind száraz, mind édes borok készítésére, ami a Tokaji borvidék sokoldalúságát mutatja.
Az éghajlatváltozás egyik pozitív következménye lehet, hogy a magasabb hőösszeg és a több napsütés bőségesebb cukorfelhalmozódást eredményezhet a szőlőben. Ez különösen előnyös lehet az aszúkészítés szempontjából, mivel az aszúsodás kezdetekor magasabb lehet a bogyók cukortartalma, ami potenciálisan jobb minőségű aszú képződéséhez vezethet. Ez a változás új lehetőségeket nyithat meg a tokaji borászok előtt, és tovább erősítheti a régió hírnevét az édes borok terén.
A korábbi érés és szüret további előnye, hogy nagyobb termésbiztonságot jelent. A szőlő kevésbé van kitéve az októberi és novemberi időjárási kockázatoknak, ami csökkentheti a termelők veszteségeit és stabilabbá teheti a termelést. Ez hosszú távon pozitívan befolyásolhatja a borvidék gazdasági helyzetét is.
Korábban Kanczler András, a Basilicus Borászat munkatársa viszont még úgy nyilatkozott, hogy a korábbi szüret ugyan csökkentheti a kiszámíthatatlan őszi időjárás okozta kockázatot, de veszélyeztetheti a tokaji aszúborok egyedi karakterét, amelyhez elengedhetetlen a hűvös, párás októberi időszak.
Molnár szerint a Tokaji borvidék földrajzi és domborzati adottságai továbbra is kiválóak az aszúsodáshoz szükséges mikroklíma biztosításához. A Zempléni-hegység védelmet nyújt az északi szelektől, az ültetvények fekvése optimális, a Bodrog és Tisza folyók árterei pedig stabil párás környezetet biztosítanak. A borvidék talajának nagy részét kötöttebb, magas agyagtartalmú talajok alkotják, amelyek vízmegtartó képessége kiváló. Az idősebb tőkék mélyre nyúló gyökérzetükkel aszályosabb években is jól hasznosítják a talajban tárolt csapadékot.
Az idei év különösen ígéretesnek tűnik a tokaji szőlészek számára. A február során megfelelő mennyiségű csapadék hullott, amit a talaj jól el tudott tárolni. A vegetációs időszakban is kedvező volt a csapadékellátottság, és jó klimatikus körülmények között fejlődtek az ültetvények. Bár a szőlő fejlődése korábbi a megszokottnál, ez nem befolyásolja negatívan a termés minőségét. A szüret már elkezdődött a korai fajtákkal, elsősorban a Sárga muskotállyal és a pezsgő alapanyagául szolgáló szőlőkkel.
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre!
