A magyar labdarúgás fokozatosan zárkózik fel az európai topbajnokságokhoz, már ami a játékosok átlagfizetését illeti. Ebből a szempontból az OTP Bank Liga a 18. helyre lépett előre az európai labdarúgó bajnokságok közül. Mivel a magyar futballban erre vonatkozó nyilvános kimutatások nem léteznek, az Európai Labdarúgó-Szövetség (UEFA) adatait vettük szemügyre, hogy szélesebb képet kaphassunk a témával kapcsolatban, emellett érdeklődtünk a Merkantil Bank Ligában, vagyis az NB2-ben uralkodó viszonyokról is.
Egy névtelen informátorunk – akinek széles körű rálátása van a magyar futball pénzügyeire – elárulta, hogy például
a DVTK játékosainak átlagfizetése 2 millió forint körülre rúg.
Ez az összeg kiemelkedőnek számít az NB2-ben, ugyanis a vasgyári alakulat topcsapatnak számít a mezőnyben, melyben az MTK rendelkezik még hasonló büdzsével. Elmondása szerint ez a két egyesület egy átlag NB1-es csapat költségvetéséből dolgozik, már csak ezért is érdekes az utóbbi évekre jellemző kritikán aluli teljesítményük, nem is beszélve arról, hogy emellett jelentős múlttal rendelkeznek.
Az UEFA összegzése szerint az előző, 2021-2022-es szezonban a labdarúgó NB1 minden csapata átlagban kicsivel több, mint 3 milliárd forintot különített el a fizetésekre, melybe a játékosok mellett a többi alkalmazott (edzők, egészségügyi stáb, irodai dolgozók, stb.) bére is beleszámítandó. Az európai szövetség beszámolója arra is kitér, hogy mindez milyen arányban oszlik meg a játékosok és az egyéb alkalmazottak között. Eszerint tavaly az NB1-es csapatok mintegy 1,8 milliárd forintot fordítottak csak a bérköltségek fedezésére, melyből kitűnk, hogy
egy focista átlagfizetése 3,8 millió forintot tett ki havonta, mely az előző idényhez képest kereken 1 millióval növekedett!
Fontos azonban leszögeznünk, hogy ezidáig átlagról volt szó. Az NB1-ben szereplő klubok költségvetése 1,5 milliárd és 12 milliárd forint között mozog, tehát joggal feltételezhetjük, hogy az átlagot a kiemelkedő árvetésű csapatok bérköltségei húzzák felfelé. A Ferencváros, a Fehérvár és a Puskás Akadémia kimagaslanak a mezőnyből, ezek a klubok ugyanis jóval kedvezőbb anyagi lehetőségekkel rendelkeznek a maradék kilenc csapatnál. A 2010 óta a magyar labdarúgásba ömlő milliárdok nagy része az említett három klubhoz került, melyek mostanra már megengedhetik maguknak, hogy akár magasabb szintű külföldi játékosokat igazoljanak, akiknek nagyobb a bérigényük.
Azonban hiába kiapadhatatlanok a kormányzati körökhöz közel álló klubtulajdonosok által megnyitott pénzforrások, és hiába kerülünk a pénzügyi mutatók tekintetében évről-évre közelebb a topligákhoz, a magyar futball színvonala továbbra is hagy kívánnivalót maga után. A kizárólag ezt meg azt a klubot célzó fejlesztések által kiváltott aránytalanság nemhogy gyógyírként szolgálna, hanem épphogy még betegebbé teszi az évtizedek óta amúgy is vegetáló magyar klubfutballt. Emellett számos nagymúltú klub tűnik el az alacsonyabb osztályokban, hogy a helyüket hagyományok nélküli, mesterségesen felpumpált csapatok vegyék át. Ez a tendencia meglátszik a lelátókon is, melyek hétről hétre konganak az ürességtől. Ha a Magyar Labdarúgó-Szövetség célja a klubfutball totális lezüllesztése, azt kell mondanunk, hogy kiváló munkát végeznek.
Forrás: mfor.hu
Kiemelt kép: eurosport.hu
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre!
