A BBC politikai interjúműsora, a Hard Talk vendége volt kedd este Varga Judit igazságügyi miniszter, ahol a következő uniós költségvetés és a válságkezelő csomag elindításához kötött jogállamisági feltételek magyar vétójáról kérdezte Stephen Sackur újságíró.
<iframe src="https://www.facebook.com/plugins/video.php?href=https%3A%2F%2Fwww.facebook.com%2FVargaJuditMinisterofJustice%2Fvideos%2F116617290106414%2F&show_text=0&width=560" width="800" height="450" style="border:none;overflow:hidden" scrolling="no" frameborder="0" allowfullscreen="true" allow="autoplay; clipboard-write; encrypted-media; picture-in-picture; web-share" allowFullScreen="true"></iframe>Sackur első kérdése az Európai Unióval folytatott vitákra vonatkozott, arra volt kíváncsi, hol van abban a logika, hogy bár Magyarország tagja az európai klubnak, de mégsem hajlandó elfogadni az EU Bíróságát, értékeit és szabályait.
Varga szerint, amikor csatlakoztunk a klubhoz, annak ugyanaz volt a mottója, mint ma is: egység a sokféleségben. „De ma azt látjuk, hogy a szerződéses keret, melyhez 16 évvel ezelőtt csatlakoztunk, nagy változásokon megy keresztül, és egyre több próbálkozás történik egy olyan föderalista unió megteremtésére, melyet mi sosem akartunk” – tette hozzá.
A jogállamisági kritikákat felvető kérdésre a miniszter a szokásos kormánypaneleket ismételte meg: szerinte ideológiai és politikai zsarolás esetében nem használhatjuk a „jogállamiság” kifejezést, mert nincsenek ahhoz köthető objektív kritériumok. Úgy véli, hogy “a jogbiztonsághoz tisztában kell ahhoz lenni, mi számít bűnnek, mielőtt elítélnek érte valakit.”
Egy másik kérdésre kifejtette azt is, hogy az Európai Parlament egy politikai testület, amely a hetes cikk szerinti eljárással olyan határozatot fogadott el, amely sérti saját szabályait és a tartózkodásokat nem vette figyelembe. A támadásokat pedig a kommunista időkhöz hasonlította.
„Ha nem állsz be a sorba, és nem illeszkedsz ideológiailag a fősodorba, akkor megbüntetnek”
– mondta.
Sackur felhozta, hogy Magyarországról az elmúlt hónapokban két ügyben: a lex CEU és a civiltörvény ügyében is kimondta az Európai Unió bírósága, hogy uniós jogot sértett.
„Minden országnak vannak kötelezettségszegési eljárásai. De Magyarország, más tagállamokkal ellentétben, minden alkalommal végrehajtotta az ilyen ügyekben hozott ítéleteket”
– vágott vissza Varga.
„Akkor gondoskodnak róla, hogy a CEU is visszatérhessen Budapestre?”
– kérdezte Sackur.
Az ítélet arról szól, hogy hozzuk összhangba a felsőoktatási törvényünket az európai uniós szabályokkal, ezen dolgozunk – válaszolta Varga. A civiltörvénnyel kapcsolatban pedig előhozta a bírósági ítélet kihirdetésekor már elmondott értelmezést, miszerint az EU Bíróság ítélete lényegében áldását adja rá, hogy a magyar kormány „átláthatósági követelményeket” támasszon olyan civil szervezetekkel szemben, amik „képesek a közvélemény befolyásolására”, éppen csak ennek eszközéről van vita az unió és a kormány között.
Varga „csak”-ja viszont nem jelent kevesebbet, mint hogy erről az eszközről, azaz a külföldről támogatott civil szervezetek listázásáról kimondta a bíróság: „indokolatlanul beavatkozik az uniós alapjogi chartában garantált jogokba, különösen az egyesülési szabadság, illetve a magánélet és a személyes adatok védelme terén. Emellett indokolatlanul és aránytalanul korlátozza a tőke szabad mozgását, az új nyilvántartásba vételi, bejelentési és nyilvánosságra hozatali követelmények ugyanis diszkriminatívak, és szűkítik a civil szervezeteknek juttatott külföldi támogatásokat”.
– reagált Sackur a miniszter válaszára.
„Úgy látom, nem érti az ítélet lényegét”
„Bocsánat, én vagyok az igazságügyi miniszter, én olvastam az ítéletet, és talán jobban ismerem a részleteit, mint bármelyik külföldi újságíró”
– replikázott Varga.
Az interjú apropójáról, a jogállamisági feltételek vétójáról már csak kevés szó esett az interjú végén. Sackur szerint egyértelműen látszik, hogy a magyar kormány milyen szorult helyzetbe kerülne, ha az új uniós költségvetési ciklus és a válságkezelő csomag nem indulna el mihamarabb. Hiszen Magyarország GDP-jének 45 százalékát uniós források teszik ki, a magyar gazdaság óriási mértékben függ az EU-tól.
„Semmiképp sem engedhetik meg maguknak, hogy úgy kerüljenek összetűzésbe az unióval, hogy az kihatással legyen a kormány pénzügyeire. Még egyszer kérdezem, felhagynak végre a dacolással, és megegyeznek Brüsszellel?” – kérdezte.
Varga szerint Sackurnak már a kérdése is zsarolás, a magyar kormány pedig már egyértelművé tette, hogy nem enged a jogállamisági kritériumrendszer mögé bújtatott ideológiai nyomásgyakorlásnak. „Akik a mostani patthelyzetet az EU-ban okozták, azoknak kell megoldaniuk ezt a problémát” – mondta.
(A párbeszédet a hvg és a 444 fordításai nyomán közöltük)
