Van egy hely az Avasi lakótelepen, ahol a közelben élők maguk termeszthetik a zöldségeiket vagy gyümölcseiket. Ez az Avasi Paradicsom Közösségi Kert, aminek tagjai egymástól tanulják a növénygondozás fortélyait és közösen döntenek a kertet érintő ügyekről. A csináld magad biogazdaság már 2016 óta működik rendületlenül, de azóta nem született több hasonló kezdeményezés.
Ezért utánajártunk a Paradicsomkert koordinátoránál, mi a hosszútávú siker titka: Interjú Csere Áronnal, a Dialóg Egyesület munkatársával.
– Hogyan, milyen célból és milyen ötlet mentén jött létre a kert? Mik voltak a kezdeti nehézségek?
A Dialóg Egyesület az Avason picit több mint 10 éve segíti azokat az alulról jövő kezdeményezéseket, amelyek helyi szinten akarnak elérni pozitív változást, valamint a helyiek önszerveződésén alapszik. Nagyjából 5 évvel ezelőtt alapult meg a Panelkertész Klub, amelynek tagjai olyan avasi lakosok voltak, akik panelkörnyezetben, a megfelelő földterület hiányában saját erkélyükön szerettek volna növényeket nevelni. Ez egy általános igénynek mondható az avasi lakótelepen, mivel sokan vidékről vagy városi kertesházakból költöztek a betontenger közepére.
Ennek a lelkes csoportnak adott helyet az Avasi Közösségi Kávézó, az egyesület közösségi tere. A találkozók alkalmával a különböző balkonkertész praktikákon túl, kreatív ötletekkel is előálltak, mivel bármilyen jó is az erkélyen való palántanevelés, az emberek szerettek volna sokkal nagyobb területen is növényeket termeszteni. Ekkor jött az ötlet, hogy valamilyen épület tetején fognak tetőkertet kialakítani, de végül sajnálatos módon a biztonságos feljutás nem volt megvalósítható hosszútávon.
– A kezdeti tervekből mennyit sikerült megvalósítaniuk?
A korai kudarc nem vette kedvét a csoportnak. Ezután kezdtek olyan beépítetlen terület után nézni, ahova fel lehet építeni egy közösségi kertet. Az önkormányzati engedélyeztetés és terület igénylés egy elég hosszadalmas folyamat volt, amelyet a csoport tagjai a munkatársaink aktív segítségével végeztek. Végül sikerült megkapni egy területet a Felszőruzsinon. Az alapvető infrastruktúra kialakítását, mint a kerítés, a vezetékek, az ágyás és a föld beszerzését a helyi képviselő támogatta. A magaságyások építését pedig az akkori Panelkertész Klub tagjai és pár újonnan érkező tag végezte. A kert elkészültével a tagság száma jelentősen megnőtt. Az elmúlt idők kudarcai se voltak hiábavalók, nem csupán a tapasztalatok miatt, de a kiszolgáló épület tetejére felhelyezett magaságyás ládák is „tovább élnek” a kertben, egy kis festés és lakkozás után.
– Pontosan hogy működik ez a közösség?
A közösségi kert alapvetően eltér több más kerttulajdonosi csoporttól. Alapjaiban nagyon demokratikus felépítésű és működésű. Ez rengeteg előnnyel, de ugyanakkor felelősséggel is jár.
A közösségi kert legfőbb -lényegében egyetlen – döntéshozó szerve a tagsági gyűlés, amelyen a tagok megvitathatják konfliktusos dolgaikat, új szabályokat hozhatnak, vagy új célokat tűzhetnek ki. A gyűlések összehívását, levezetését és az operatív teendők egy részét a kert koordinátora, ebben az esetben én végzem, de szakmai célunk, hogy a kert idővel teljesen önszabályozó és függetlenné váljon.
Ez a fajta felépítési rend rengeteg szabadságot ad a tagok számára, nem kell félniük a felülről rájuk erőltetett akartra, olyan irányba változnak és változtatnak, amilyenbe csak akarnak. Viszont maga a folyamat erő és időigényes részükről, a közös megbeszélések és kompromisszumkeresés egyáltalán nem olyan egyszerű dolog. Mind egyéni, mind csoport szinten sokat kell fejlődni azért, hogy az emberek képessé váljanak erre, de hosszú távon, egy jól működő csoportért mindenképpen megéri.
– A helyiek hogy fogadták? Támogató volt a lakóközösség?
A kezdetekben nagy volt az ellenállás a kert körüli lakók részéről, sőt aláírásgyűjtés is folyt. Ez a mozzanat összekovácsolta a tagságot és ők maguk is aláírásgyűjtésbe kezdtek. A fő ellenérvek eléggé légből kapott esztétikai problémák voltak (magaságyások, mint temetői parcellák), de az elégedetlenség másik oka az volt, hogy a kert megépítésének hírére több ember más funkciót képzelt el az addig teljesen kihasználatlan területnek: parkolót, játszóteret, kutyafuttatót stb. Ezek mind valós igények a városrészben, az ilyenfajta alulról szerveződő, közösségi igényeken alapuló terek létrehozását ugyan úgy támogatjuk és támogatni fogjuk, mint a közösségi kert létrehozását.
Szerencsére idővel minden környékbeli lakó megbékélt a kerttel, sőt több korai ellenző taggá vált. Jelenleg nincsen semmiféle konfliktus az ott lakók és a kerttagság között. Van olyan tag, aki még jobban nyitna az ott élők felé és rendszeresen meginvitálná őket a kertbe közös beszélgetésekre.
– Terveznek-e hasonlóan közösségi működtetésű veteményeskertet a városban? Volna rá igény? Mire van szükség a további paradicsomkertek megvalósításához?
Igény mindenképpen volna rá.
A kerthez jelenleg is eléggé hosszú várólista van, de sajnos a területi lehetőségeknek eléggé a végén járunk. Csak az Avas „elbírna” még legalább 3-4-et minimum véleményem szerint.
Nyilvánvalóan az anyagiak megteremtésén túl a zöld területek mennyisége korlátozott és a korábban említett igények ugyan úgy fontosak, de ezzel együtt is alkalmas lenne még egy pár közösségi kertre a terület.
Más városrészekből is hallottam már igényt közösségi kertre, mint például Diósgyőr, tehát városi szintű relevanciájuk is van. A megfelelő anyagi és részben jogi/engedélyzetetési dolgokon túl természetesen emberekre van szükség, valamint kisebb részben szakemberekre, akik a kezdeti időszakban segíthetik ezeket a csoportokat, de személyükre nem feltétlenül van szükség. A közösségi kertek a megfelelő keretek között sokat tanulhatnak egymásról.
Minden évben „tanulmányi kirándulást” teszünk a tagokkal, a tavalyi évben budapesti közösségi kerteket látogattunk meg. Jól látszik, hogy nagyon sok különböző konstrukciót hívnak közösségi kertnek. Van olyan eset, amikor az Önkormányzat maga hoz létre közösségi kertet, majd ezt töltik fel helyi emberek, szervezetek. A másik út, mint a budapesti Grundkert esetében egy nagyon erős közösség keres/ hoz létre kertet és még egy esetleges költözés se vett véget a virágzó csoportnak. A fentieken túl a két véglet között számos átmenet létezik. Hosszú távon viszont az számít, hogy melyik kertközösség tud annyira megerősödni és gyökeret ereszteni, hogy változó tagsággal és környezettel is hosszú-hosszú évekig fenn tudjon maradni.
