1956: A KDNP-vezérnek nem Moszkva jut eszébe egy szuverén ország lerohanásáról, hanem Brüsszel

Egészen döbbenetes, hogy változott meg a kormányzati kommunikáció tizenkét év alatt. A rendszerváltás előtt “a ruszkikat haza kellett ebrudalni” Orbánék olvasatában, most meg dörgölőzni hozzájuk. Az akkor megmentőként feltűnő Nyugat közben ellenség lett és az oroszok a védenivalók. Tegye fel a kezét, aki érti. A KDNP parlamenti frakcióvezetőjének az 1956-os forradalom és szabadságharc kitörésének évfordulóján láthatóan nem Moszkva jut eszébe egy szuverén ország lerohanásáról, hanem Brüsszel. Simicskó István legalábbis az alábbi közleménnyel emlékszik 1956-ra: „A magyarok odaadása a szabadságért, a szuverenitásért nem újkeletű. Ahogyan történelmünket végig kísérte az ezért való…

Tovább olvasom

Szijjártó: A Szabad Európa Rádió a legsúlyosabb álhírrel jelentkezett

Külügyminiszterünk a mostani és az 1956-os nyugati hatalmaknak is beszólt. Szerinte a Szabad Európa Rádió súlyosan hibás volt a későbbi történésekben. A magyar médiatörténet talán legsúlyosabb fake news-áról írt. Hatvanöt évvel ezelőtt „hiába harsogta a sajtószabadság ikonja, a Szabad Európa Rádió a magyar médiatörténet talán legsúlyosabb fake newsát, hogy mindjárt itt a segítség, ma már tudjuk a fájdalmas igazságot: senki nem jött segíteni, cserben hagytak minket” – vezette fel az ünnepi Facebook-posztját Szijjártó Péter . A külgazdasági és külügyminiszter hangsúlyozta, a magyarok hősként szálltak szembe a kommunista diktatúra elképesztő túlerejével,…

Tovább olvasom

A Kutyapárt békemenetével indult Október 23-a

Az idei ünnepséget az MKKP 4. Békemenete nyitja meg a fővárosban. A kétfarkúak 1 előtt indultak el a Teréz körúton. Különböző, főleg politikai humorral operáló transzparenseket látni a résztvevőknél. Ilyen például a Lorem ipsum, Gyurcsány 399%-ban Gyurcsány, Stop zokni!, SOTP diszgráfia!, Orbán: Stop én!, illetve a “Hosszabbítsuk meg a CSOK-ot Szlovákiáig” tábla is. Természetesen a komoly megemlékezésekből lesz több, így a Civil Összefogás Fórum szervezett kormánypárti felvonulást, majd beszédet mond Orbán Viktor is. Később pedig a hatpárti ellenzék közös megemlékezésén Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelölt szól az egybegyűltekhez. A pontos program: 12:00 A…

Tovább olvasom

Kövér szerint provokáció volt a tv-székház ostroma: „Gyurcsány inkább a rendőr ravatalánál szeretett volna állni”

A Magyar Nemzet az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából készített hosszú interjút a házelnökkel, amelyet az Index.hu szemlézett. Ebben Kövér László beszélt az 1956-os forradalom és a 2006-os események közti párhuzamokról, ezen belül Gyurcsány Ferenc egykori és mai politikai szerepvállalására. Kövér László szerint a teljes ellenzék szégyene, hogy továbbra is Gyurcsány Ferenc tölti be a vezető szerepet a baloldalon: “Ezen belül is elsősorban a szocialistáknak, akiknek nemcsak azért kellett volna kivetniük maguk közül a volt miniszterelnököt, mert tönkretette az országot, hanem azért is, mert a saját politikai közösségét is szétrombolta. Szégyene…

Tovább olvasom

1956-ra az ellenzéki pártok egy közös videóval

Október 23-a jelkép – hangsúlyozza a szabadságharc évfordulójára készített közös videójában a Párbeszéd, az MSZP, a DK, a Jobbik, az LMP és a Momentum. Az ellenzéki pártok vezető politikusai egymás után fejtik ki: az ünnep a hatalmával visszaélő zsarnok elleni összefogás jelképe. Lehet-e a mai vezetés méltó képviselője a nemzeti gondolatnak és méltóságnak? – idézi Nagy Imrét a pártok közös közleménye. via hvg.hu

Tovább olvasom

Így zajlott az 1956-os forradalom és szabadságharc Miskolcon

A borsodi megyeszékhelynek az 1956-os eseményekben betöltött jelentős szerepét elevenítette fel a Minap.hu összeállítása. A forradalom eseményeinek közvetlen előzményei Miskolcon október 22-én kezdődtek, amikor az egyetemisták követeléseiket 11 pontban állították össze. Egyik fő céljuk a szovjet csapatok kivonulása volt. A gyűlésen megválasztották a diákparlamentet, amely régiónk egyik legfontosabb forradalmi szervezetévé vált. Október 23-án a DIMÁVAG Gépgyárának munkásai összeállították a saját követeléseiket előbb 16, majd kibővítve 21 pontban. Ők a szovjet csapatok kivonása mellett többek között valódi titkos és általános választójogot követeltek. Ekkor alakult meg a demokratikus Munkásszervező Bizottság is, amely…

Tovább olvasom