A helyiek talán már hozzászoktak, de a nem miskolciakat még mindig meglepi, hogy hosszú, tömött sorban állnak az emberek a főutcán és várakoznak türelmesen akár a tél derekán a zimankóban vagy ősszel a szakadó esőben órákon át. Az ok: sorra szeretnének kerülni a teátrum pénztárnál, amikor a hónap közepe tájékán elkezdik árulni a belépőket a Miskolci Nemzeti Színház következő havi előadásaira. A jegyeket és a bérleteket gyorsan elkapkodják, vannak előadások, amelyekre szinte lehetetlen belépőt szerezni, hacsak nincs nagyon résen az elhivatott színházrajongó. De mi a titka a miskolci teátrumnak? Milyen lesz a 202. évad? És egyáltalán, milyen a színházi élet Miskolcon? Pár nappal az első premier előtt ezt járjuk körül.
A címben idézett mondat Béres Attilától származik. A Miskolci Nemzeti Színház direktora még 2022 őszén fogalmazott így, amikor egy hónap alatt 10 millió forintot adtak össze a miskolciak az intézmény jelentősen megugrott rezsiköltségeire. Az energiaválság miatt veszélybe került ugyanis a jubileumi, kétszázadik évad, ám a bezárást mindenképp el akarták kerülni, ezért a színház szimpatizánsaihoz fordultak segítségért. A miskolciak pedig közadakozásba kezdtek. Épp úgy, mint 200 évvel ezelőtt, amikor az ország első kőszínházát elkezdték itt építeni.
– Egy városban a város lelke – Miskolc esetében ez hatványozottan igaz – a színház. Ha egy kis csónakban utazunk, és az óceán kellős közepén találjuk magunkat, tele vagyunk arannyal, és valahogy túl akarunk élni, akkor az ember nyilván kidobja az aranyat a csónakból, hogy túléljen. De a lelkét nem dobja ki. Hát így vagyok én ezzel a nehéz helyzettel – fogalmazott Béres Attila, amikor a színház aulájában dícsőségfalat alakítottak ki köszönetet mondva a támogatóknak.
– A legfontosabb üzenet ebben az, hogy ennek a városnak van a legcsodálatosabb közönsége. Ilyen színházértő és szerető közönség sehol Magyarországon nincs, mint itt. Miskolc polgárai tényleg szívügyüknek érzik a színházat. Ez egyben nyilván felelősség is a színház mindenkori vezetőjének, de ez egy nagyon jól eső felelősség – hangsúlyozta a direktor.
A Miskolci Nemzeti Színház a mai Magyarország első kőszínháza. A komplexumban öt játszóhely található: a Nagyszínház, a Csarnok, a Játékszín, a Kamaraszínház és a Nyári Színház. A teátrum 2010-től az Európai Színházi Konvenció, 2023-tól pedig – Magyarországról egyedüliként – az Európai Színházi Unió tagja. Béres Attila 2015 júniusától az igazgatója, legutóbb tavaly augusztusban választotta újra a város közgyűlése a teátrum élére, így 2025 februárjától újabb öt évig ő vezeti az intézményt.
A Miskolci Nemzetiben több alkalommal vittek már színpadra olyan darabokat, amelyek társadalom-, illetve kormánykritikus üzeneteket fogalmaztak meg. Erre jó példa a Producerek című musical, ami a Legjobb szórakoztató előadásnak járó díjat nyerte el 2022-ben a Színikritikusoktól. Az előadás évadokon keresztül futott hatalmas sikerrel, szinte minden előadás teltházas volt, a közönség pedig rendszeresen állótapssal jutalmazta a fergeteges produkciót. De ugyancsak aktuálpolitikai határokat feszegetett a Déja Vu, vagy a Marat/Sade, amiben a nagy testvér figyel vissza.
A társulat fontos ügyének érzi azt is, hogy már a fiatalokkal megszerettesse a színházat: Fandl Ferenc több mint százharmincszor játszotta már el a helyi iskolákban Kai Hensel drámájának, a Klamm háborújának a saját maga által szerkesztett és rendezett tantermi változatát. De más tantermi előadásokkal is járják a miskolci intézményeket a teátrum művészei, egyebek mellett ilyen az Én, Vitéz Mihály, avagy a Csokonai kód, melynek középpontjában Csokonai Vitéz Mihály áll, és Fandl Ferenc Harsányi Attilával együtt játszik benne.
Egy kis miskolci színháztörténet
Az 1815-ben, Benke József vezetésével az ide látogató kolozsvári vándortársulat – tagjaként Déryné Széppataki Rózával – annyira megszerettette a város polgáraival a színjátszást, hogy úgy határoztak, állandó színházat építenek. Az első miskolci színházépület építését 1819-ben kezdték el az akkori Boldogasszony utcában (ma Déryné utca), és 1823. augusztus 24-én, két évvel a kolozsvári után nyitották meg Kisfaludy Károly A tatárok Magyarországban című darabjával. Miskolc első színházépülete 1843. július 19-én tűz martalékává vált. Szinte azonnal elhatározták a színház újjáépítését. Anyagi alapját részben a biztosítótársaság által kifizetett kártérítés és közadakozás fedezte, de még a városban megfordult társulatok is nyújtottak támogatást bevételük egy részéből. Az új színházépületet az építkezés megkezdésének 10. évfordulóján, 1857. szeptember 3-án nyitották meg Vörösmarty Marót bán című darabjával. A vendégek közt ott volt Jókai Mór és felesége, a miskolci születésű Laborfalvi Róza is, de a pesti színészet színe-java is megjelent.
A bicentenáriumi évad
A színház a 2023-2024-es évadban ünnepelte megalapításának 200. évfordulóját. A bicentenáriumot a teátrum egyebek mellett egész napos rendezvénysorozattal, drámapályázattal, színháztörténeti kiállítással és könyvvel tette emlékezetessé. És újra színpadra vitték azt a darabot, amivel megnyitott 1823-ban a Miskolci Nemzeti: A tatárok Magyarországban című drámát.
– Az első társulati ülésemen a színház közösségteremtő erejéről beszéltem. A Fedor Vilmos és Somorjai Lehel által írt könyv olvasása során, mely színházunk kétszáz éves történelméről szól, számos olyan történettel találkoztam, ami bizonyítja, hogy ez a színház kétszáz éve közösséget teremt. Amikor az emberek estéről estére, egymás mellett ülve nézik ugyanazt a történetet a színpadon, egyszerre rendülnek meg, egyszerre nevetnek, akkor eltűnnek különbözőségeink. Ebben rejlik a színház ereje – fogalmazott Béres Attila a kétszázadik, évadnyitó társulati ülésen.
– Kétszáz év bizony az már történelmi mértékkel mérve is komoly idő, a Miskolci Nemzeti Színház pedig ez alatt a két évszázad alatt mindvégig a kultúra bástyája volt, nemcsak Miskolc, hanem az egész megye, a régió, sőt, talán túlzás nélkül az egész ország tekintetében. A miskolciak szeretik a színházukat. Így volt ez az elmúlt kétszáz évben és így lesz az elkövetkező évszázadokban is – köszöntötte a teátrumot Miskolc akkori polgármestere, Veres Pál.
A bicentenáriumi évad végén távozott a színháztól a társulat két meghatározó tagja: Görög László és felesége, Czakó Júlia, akik a Tháliában folytatják pályafutásukat. A színészházaspár számos nagy sikerű darabban játszott együtt a Miskolci Nemzeti Színház deszkáin, ezekről itt írtunk.
Egy évvel később, a 2024-2025-ös évad végén jelentette be Simon Zoltán, hogy ősztől új kihívás várja, a Katona József Színházban folytatja munkáját. A színész tizenhárom éven át erősítette megyeszékhelyünk teátrumát. Miskolcnak óriási hálával és köszönettel mondott búcsút közösségi oldalán.
“Leírhatatlanul sok emlék, érzés és gondolat kavarog most bennem. Tizenhárom év. És minden, amit adott, örökre bennem marad. Aki ismer, tudja, mit jelent nekem Miskolc, a színház és a társulat… a repülés boldogsága” – fogalmazott Simon Zoltán, aki bár már nem társulati tag a Miskolci Nemzetiben, azért még néhány darabban élvezhetjük a játékát.
Ugyancsak távozott Edvi Henrietta, aki három évig volt a társulat tagja. Döntését korántsem szakmai szempontok alapján hozta meg, hanem magánéleti indokra hivatkozott. A színésznő 2022-ben csatlakozott a teátrumhoz és azóta számos alakítással öregbítette a Miskolci Nemzeti Színház hírnevét. Első szerepe a Bolha a fülbe volt, ahol Antoniette-t játszotta, majd a Babaház (Nóra) című darabban láthatta közönség, Kristine Linde szerepében. Búcsúelőadása A nyugat császára című előadás volt. „A nyugat császára búcsú előadása után rengeteg üzenet várt a mobilomon. Ahogy olvasgattam őket, azt éreztem, most érkeztem meg: a városba, a színházba, a nézők szívébe” – nyilatkozta.
Tizennégy új bemutató
Idén tavasszal szabadtéri rendezvény keretében ismertette a Miskolci Nemzeti Színház a 2025–2026-os évad műsortervét. A napokban elindult szezonban összesen tizennégy új bemutatóval készül a teátrum – köztük klasszikus és kortárs színdarabokkal, zenés produkciókkal, táncelőadásokkal, mesékkel, komédiákkal, operával és operettel is várják a közönséget. Az eseményen Béres Attila hangsúlyozta, az évadot úgy állították össze, hogy minden néző találjon benne olyat, ami igazán megszólítja, amiért érdemes színházba jönni. A direktor azt is bejelentette, hogy májusban a Miskolci Nemzeti Színház ad otthont az Európai Színházi Unió közgyűlésének és vendégül látják az unió tagszínházainak vezetőit is.
A nyári időszakban sem pihent a társulat: a Csetepaté Chioggiában című vígjáték próbái már júnniusban elkezdődtek. Az előadás a Miskolci Nemzeti Színház és a Városmajori Szabadtéri Színpad közös produkciójaként júliusban debütált Budapesten, majd szeptembertől Miskolcon is műsorra tűzik a Rusznyák Gábor rendezésében készült darabot. Emellett a társulat több fontos fesztiválon is képviselteti magát a nyáron. Az Ivanov című előadás bekerült a Szolnokon megrendezett Országos Színházi Találkozó programjába, ahol június 13-án léptek fel. A Kölcsönlakás című bohózat júniusban vendégszerepelt a debreceni Nagyerdei Szabadtéri Színpadon, míg A kétfejű fenevad a Városmajori Szabadtéri Színpad Szemle Plusz programjában volt látható múlt héten.
Bemutatók a 2025-26-os évadban:
Nagyszínház
Claude Magnier: Oscar – bohózat (rendező: Szőcs Artur)
Jacobi Viktor: Sybill – operett (rendező: Szabó Máté)
Joshua Sobol-Jávori Ferenc ՙՙFegya՚՚: Gettó – zenés színmű (rendező: Béres Attila)
Giacomo Puccini: Bohémélet – opera (rendező: Szőcs Artur)
Csiky Gergely nyomán, a Mohácsi testvérek átdolgozása alapján: Buborékok – keserű komédia (rendező: Rusznyák Gábor)
Kamaraszínház
Carlo Goldoni: Csetepaté Chioggiában – vígjáték (rendező: Rusznyák Gábor)
Michael Ende: Puncspancs – mese (rendező: Kovács Dániel Ambrus)
Miskolci Balett: Jókai Mór: Az arany ember – dramatikus táncjáték (koreográfus: Kozma Attila)
Füst Milán: Máli néni – vígjáték (rendező: Csiszár Imre)
Anton Pavlovics Csehov: Platonov (Apátlanul) – színmű (rendező: Keszég László)
Miskolci Balett: Arany János: Toldi – táncjáték (koreográfus: Kozma Attila)
Játékszín
Martin McDonagh: Leenane szépe – kortárs színmű (rendező: Keszég László)
Székely Csaba: Bányavirág – kortárs magyar tragikomédia (rendező: Béres Attila)
Miskolci Balett: Arany János: Ágnes asszony és… – táncballadák (koreográfus: Kozma Attila és Szőllősi Kriszta)
Alternatív színházi élmények
A Miskolci Nemzeti Színházon kívül a megyeszékhely több másik közösségi terében is lehet részünk színházi élményben és élvezhetjük a teátrum művészeinek játékát. 2024 tavaszán indult el a TTH Színpad – Harsányi Attila és vendégei programsorozat a Tudomány és Technika Házában, melynek részeként különleges színházi produkciók érkeznek Miskolcra. A Háttérsztorik című műsorban pedig miskolci történetek és legendák elevenednek meg a színpadon a miskolci teátrum színészei által. Az előadás művészek improvizációjára épít, amely humorral és kreativitással fűszerezve frissítő színházi élményt nyújt. Igazi „itt és most” színház, hiszen minden előadás egyedi és megismételhetetlen: a cselekmény és a karakterek minden alkalommal a színpadon születnek meg. Egy este alatt három-négy történet kel életre, amelyeket a színpadon elrejtett kellékek segítségével improvizálnak a színészek, miközben narrátor vezeti a közönséget.
Ugyancsak improvizációs színházi élményben lehet részünk a 2022-ben indult Truváj és Trécs esteken. Korábban a MÜHA kávézó, majd a Tudomány és Technika Háza adott neki otthont, idén ősszel pedig egy új játszóhelyen debütál a produkció.
A színházbarátok közössége
Idén tavasszal ünnepelte fennállásának ötödik évfordulóját a Miskolci Színházbarátok Egyesülete: 2020 óta végeznek olyan szervezőmunkát, ami a nézőket közösséggé kovácsolja. A szervezetet 13 lelkes színházrajongó alapította meg még a COVID idején. A pandémiás időszakban azért fogtak össze, hogy támogassák színházukat, kifejezzék a szeretetet és a tiszteletet, amelyet a teátrum társulata iránt éreznek. Az egyesület rendszeresen bekapcsolódik a színházi események szervezésébe, a teátrum népszerűsítésébe, közelebb hozza a közönséghez mind a művészeket, mind a színház falain belül zajló munkát.
– Különleges helyzetben vannak a miskolci nézők, hiszen rendkívül színes az itteni repertoár, és minden műfajban kiváló előadások születnek. Érezhető, hogy a gyerekközönségre külön figyelnek, minden évadban van zenés gyermekelőadás, mesebalett, operabeavató program. Mi, akik színházbarátként egyetlen új bemutatót sem szalasztanánk el, igyekszünk népszerűsíteni a miskolciak, és kiemelten a fiatalok körében a színházat – fogalmazott az egyesület elnöke, Marien Eszter Orsolya a megalakulásuk kapcsán.
Kiemelt fotó: Horváth Csongor, minap.hu
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!
