Az Aggteleki Nemzeti Park világörökségi területén jelenleg két jelentős természetvédelmi projekt zajlik, melyek összesen több mint 1,2 milliárd forint európai uniós támogatásból valósulnak meg a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program Plusz (KEHOP PLUSZ) keretében.
A 604 millió forintos vizes élőhely-helyreállítási és a 680 millió forintos barlangfelújítási program a klímaváltozás kihívásaira adott válaszként szolgálja az egyedülálló természeti értékek megőrzését. A fejlesztések példaértékű módon mutatják be, hogyan lehet az uniós forrásokat hatékonyan felhasználni a biológiai sokféleség védelme és a fenntartható turizmus együttes fejlesztésére.
Projektnyitó rendezvények
Mindkét európai uniós projekt hivatalos elindítását projektnyitó rendezvényekkel ünnepelte az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság. A vizes élőhelyek helyreállítási projektjének bemutatására 2025. június 17-én került sor az aggteleki Baradla Étteremben, ahol Dr. Rácz András természetvédelemért felelős államtitkár, Riz Gábor és Dr. Csuzda Gábor országgyűlési képviselők, valamint Veress Balázs igazgató köszöntötték a résztvevőket. A program részeként Gruber Péter általános igazgatóhelyettes mutatta be a 604,87 millió forintos projekt részleteit, majd a résztvevők megtekinthették a jósvafői Tengerszem-tavat, mint a projekt egyik központi megvalósítási helyszínét.
Egy héttel később, június 24-én ugyanitt tartották a világörökségi barlangok rekonstrukciójának projektnyitó eseményét, ahol Balczó Bertalan természetvédelemért felelős helyettes államtitkár, valamint a parlamenti képviselők ismét részt vettek a 680 millió forintos projekt bemutatásán.
Mindkét rendezvény hangsúlyozta az uniós források kulcsfontosságú szerepét a természetvédelmi célok megvalósításában, és lehetőséget biztosított a szakmai közönség és a sajtó számára a projektek részletes megismerésére.
Vizes élőhelyek helyreállítása – 604 millió forint
A „Vizes élőhelyek helyreállítása és monitorozása” projekt 604,87 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatásból valósul meg az Európai Regionális Fejlesztési Alap és a Magyar Kormány által biztosított forrásból. A fejlesztés három stratégiai helyszínen zajlik: Jósvafőn a Tengerszem-tó és a Jósva-forráscsoport, Keleméren a Mohos-tavak, valamint Aggteleken a Kardos-tó és a Bacsó-nyak-alji-mocsár területén. A projekt különös jelentőségét az adja, hogy a vizes élőhelytípusok országos kiterjedése rendkívül kicsi, esetenként mindössze néhány hektár. Mivel víztől függő élőhelyekről van szó, a klímaváltozás hatásai és a vízellátottsággal összefüggő veszélyeztető tényezők fokozottan jelentkeznek. Az uniós támogatás lehetővé teszi azokat a beavatkozásokat, amelyek nélkül ezek az értékes ökoszisztémák visszafordíthatatlanul károsodhatnának.
A Tengerszem-tó újjászületése
A jósvafői Tengerszem-tó, amely 1935-ben épült völgyzárógátas víztározó, korábban vízi malmok működtetésére, áramfejlesztő turbina hajtására és bányászati üdülő vendégek fürdőhelyeként szolgált. Jelenleg azonban záródó hínárnövényzettől és eutrofizációs folyamatoktól szenved. A kotrásos munkák során visszaáll az eredeti nyílt vízfelület, és a növényzet visszaszorul a partközeli területekre. A projekt keretében a sérült üzemvíz csatornák oldalfalainak elbontása és új oldalfalak építése történik, valamint a Felső mederágban található két vízesés helyreállítása valósul meg. A völgyzárógát megerősítése és műtárgyainak felújítása is a finanszírozott munkálatok része. Emellett vízminőség monitoring rendszer beüzemelése biztosítja a hosszú távú követést.
Nemzetközi jelentőségű Mohos-tavak
A nemzetközi és országos léptékben is kiemelkedő természetvédelmi jelentőségű Keleméri Mohos-tavak esetében az európai uniós támogatás segítségével biztosítják a „Tőzegmohás lápok és ingólápok” közösségi jelentőségű élőhelytípus megőrzéséhez szükséges feltételeket. A fejlesztés során a vízelvezető árkok teljes és hatékony elzárása, szigetelése, valamint védőtöltés építése történik. Ez a beavatkozás különösen fontos, mivel a tőzegmohák mellett számos védett faj életfeltételei javulnak, és visszaáll a terület korábbi vízmegtartó képessége. A Mohos-tavak Természetvédelmi Terület az ország egyik kiemelkedő természeti értéke, melynek megőrzése az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság kiemelt feladata.
Ramsari területen történő beavatkozások
Az aggteleki helyszíneken, a Baradla-barlang vízgyűjtőterületén található Ramsari területen a nád és gyékény irtása révén nagyobb nyílt vízfelület alakul ki. A gyökérzónás vízinövényzet tisztítás eredményeként javulnak a lápi szitakötő, a dunai tarajos gőte és a vöröshasú unka életfeltételei. A kisvizes élőhelyek peremén a nádirtási munkákat akadályozó bedőlt fák és cserjés foltok eltávolítása, valamint a Bacsó-nyak-alji-mocsár területén csőáteresz műtárgy helyreállítása is megvalósul. A nyílt vízfelület számos közösségi jelentőségű erdőlakó és erdei területeken táplálkozó denevér számára fog ivóhelyül szolgálni, ami különösen fontos az egyre szűkülő természeti környezetben.
Világörökségi barlangok felújítása – 680 millió forint
A második nagy projekt, amely 680 millió forint támogatásból valósul meg szintén az Európai Regionális Fejlesztési Alap és a Magyar Kormány forrásaiból, a világörökség részét képező barlangok rekonstrukciójára irányul. Balczó Bertalan, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős helyettes államtitkára a június 24-i projekt bemutatóján hangsúlyozta: „Örömteli alkalom hozott minket ide most Aggtelekre, mert az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság egy fontos projektjét indítja a mai napon útnak. 680 millió forintot fog tudni a Nemzeti Park Igazgatóság a vagyonkezelésében álló fokozottan védett barlangok megőrzésére fordítani.”
Egyedülálló földtani értékek
Az Aggteleki Nemzeti Park hazánk nemzeti parkjai közül az első, amelyet hangsúlyozottan az itt található egyedülálló földtani természeti értékek megóvására hoztak létre 1985-ben. Az Aggteleki-karszt barlangjai a Szlovák-karszt barlangjaival együtt 1995-ben felkerültek az UNESCO Világörökség listájára. A világörökségi helyszín magyarországi részén 293 barlang található, melyek összhosszúsága eléri az 53 kilométert. A barlangok közül 25 fokozott védelmet élvez, további 29 pedig megkülönböztetett védelem alatt áll.
A fejlesztés négy helyszínen zajlik: a bódvarákói Rákóczi 1. számú barlangban, a Béke-barlangban, a Vass Imre-barlangban és a Szabadság-barlangban. A forrásból korrodált létrák, járófelületek és világítási rendszerek cseréje történik, valamint a barlangbejáratok denevérbarát átalakítása valósul meg.
A felújítandó barlangok
A Rákóczi 1. számú barlang, amely Bodvarákó és Tornaszentandrás között, az Esztramos-hegy északi oldalán található, világhírű hipogenetikus keletkezési módjának és benne kialakult képződményeinek köszönheti jelentőségét. A VII. szint kiépítésének teljeskörű felújítása valósul meg, beleértve az acélszerkezetek és bányabiztosítási részek, járófelületek és elektromos berendezések cseréjét. A barlang különlegességét elsősorban a különböző típusú borsókövek és heliktitek gazdagsága és változatossága adja, amelyek védelme kiemelt fontosságú a világörökségi státusz fenntartása szempontjából.
A Béke-barlang, hazánk legszebb, legjelentősebb barlangjainak egyike és az Aggteleki-karszt második leghosszabb barlangja, a mérsékelt égövi karsztosodás iskolapéldája. Itt a Pokol-szakadéka felett épült acélhíd felújítása történik. A Vass Imre-barlang tipikus időszakos forrásbarlang, amely a tudományosan legtöbbet kutatott hazai barlangunk. A korrodált műtárgyak és ajtók beton- és acélszerkezeteinek felújítása, valamint denevérbarát lezárások kialakítása valósul meg. A Szabadság-barlang, az Aggteleki-karszt harmadik leghosszabb patakeróziós barlangja, az 1950-es évek óta az egyik legjobban megvédett barlang hazánkban. Itt szintén a korrodált műtárgyak felújítása és denevérbarát átalakítások történnek.
Denevérvédelem és ökológiai haszon
Az európai uniós projektek egyik kiemelt célja a denevérpopulációk védelme. Gruber Péter, az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság általános igazgatóhelyettese rámutatott ezek gyakorlati jelentőségére: „A hétköznapi hasznuk az, hogy amikor kimegyünk nyáron és bosszankodunk a rengeteg szúnyogtól, akkor azt illik tudnunk, hogy ezek az emlős állatok, mikor alkonyatkor kirepülnek, akkor naponta több ezer, adott esetben több százezer szúnyogot elfogyasztanak.”
A denevérbarát barlangbejáratok kialakítása révén az állatok zavartalanul tudnak közlekedni, miközben az emberi belépés továbbra is ellenőrzött marad. Gruber Péter szerint: „Ezeken az ajtókon, noha le van zárva a barlang ember számára, ember nem tud bejutni, de ezek a védett állatok itt a repülőnyíláson keresztül ki-be tudnak közlekedni teljesen biztonságosan.” A támogatással megvalósuló fejlesztések eredményeként 23 ezer hektár területen javulnak a denevérélőhelyek, ami jelentős hatással bír a teljes ökoszisztémára.
Klímaváltozás és természetvédelmi kihívások
A projektek különös jelentőségét az adja, hogy a klímaváltozás hatásai fokozottan érintik a vizes élőhelyeket. Az Aggteleki-karszt szegény felszíni víztestekben, azonban az itt található vizes élőhelyek természetvédelmi szempontból rendkívül jelentősek.
Az uniós támogatás lehetővé teszi olyan természetvédelmi kezelési beavatkozásokat, amelyek nélkül a veszélyeztető tényezők – úgymint szélsőséges időjárás, tápláló vízforrások vízhozamának csökkenése, eutrofizáció, szukcessziós folyamatok és idegenhonos inváziós fajok terjedése – visszafordíthatatlan károkat okoznának.
A nyílt vizes élőhelyek beszűkülése az eutrofizációs folyamatok mellett az inváziós növényfajok térhódításának tudható be. A forrásokból megvalósuló beavatkozások célja ezen folyamatok megállítása és a természetes állapot helyreállítása.
Országos természetvédelmi program
Az aggteleki projektek egy nagyobb, országos természetvédelmi program részét képezik. Balczó Bertalan elmondta: „Egy összehangolt fejlesztéscsomag az, amit a tíz Nemzeti Park Igazgatóság országszerte megvalósít. A 10 nemzeti park igazgatóság országosan 60 természetvédelmi beruházást, projektet indít útjára, aminek köszönhetően majd 100 ezer hektáron várjuk azt, hogy javulni fog a természeti környezetünknek az állapota. Ezek a fejlesztések 42 milliárd forint forrással bírnak összességében.”
Ez a hatalmas támogatási program hosszú előkészítő munka eredménye. A helyettes államtitkár szerint „2021-ben kezdte meg a szaktárca azoknak a lehetséges fejlesztési szükségleteknek az azonosítását, amelyekre a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program Plusz forrásait mozgósítani akartuk, és a projekteknek az előkészítése, azoknak a közötti priorizálás, aztán az Európai Bizottsággal a Környezet és Energiahatékonysági Operatív Programnak a plusznak az elfogadtatása, ezt követően a pályázati felhívásoknak a megjelentetése vezetett minket oda, hogy most kötöttek az igazgatóságok nagy számban támogatási szerződést az irányító hatósággal.” A fejlesztések elsősorban Natura 2000 és védett természeti területekre irányulnak, jellemzően élőhely-rekonstrukció, élőhely-helyreállítás és az élőhelyek fenntartását, kezelését szolgáló beruházások formájában.
Turizmus és helyi gazdasági fejlődés
A természetvédelmi fejlesztések túlmutatnak a környezetvédelmi célokon, jelentős gazdasági hatással is bírnak. Csuzda Gábor országgyűlési képviselő kiemelte: „Számos fejlesztés fog elindulni a következő hónapokban, a következő években, amely azt a célt fogja szolgálni, hogy itt a Nemzeti Park területén az idegenforgalmat tovább tudjuk erősíteni. Ez fontos azért, hogy minél többen látogassanak ide ebbe a térségbe, másrészt pedig fontos azért is, hogy a helyieknek minél biztosabb megélhetést tudjon biztosítani az idegenforgalom.”
A forrásokból megvalósuló projektek várhatóan tovább növelik a térség turisztikai vonzerejét. A képviselő személyes tapasztalatai is alátámasztják a térség vonzerejét: „Kedvenc helyem. Néhány héttel ezelőtt volt szerencsém biciklivel feltekerni az Esztramos-hegynek a tetejére, az egy rendkívül látványos helyszín. Azt mondhatom, hogy az egyik kedvenc helyszínem is, de mindenképp ajánlanám jó szívvel a martonyi kolostorromot is.” Az aktív turizmus egyre népszerűbb, és a természetvédelmi fejlesztések új lehetőségeket teremtenek. Csuzda Gábor szerint „rengeteg olyan célpont található itt a környéken, amelyet érdemes meglátogatni, gondoljunk itt csak az Esztramos-hegyre, vagy Martonyiban a kolostor romra, de itt az Aggteleki Nemzeti Park területén több olyan barlang is található, amelyet érdemes meglátogatni.”
Technikai megvalósítás és fenntarthatóság
A projektek megvalósítása során kiemelt figyelmet fordítanak a műszaki megoldásokra és a környezetbarát technológiákra. Gruber Péter elmondta: „680 millió forint maga a teljes beruházási összeg, ez egy 100%-os támogatási intenzitás, és gyakorlatilag itt a barlangon belül található műszaki létesítményeknek a cseréje, tehát a leromlott állapotú korrodált létráknak, járófelületeknek a cseréje történik meg, ahol van régi világító berendezés. Ezeknek a korszerű, modern, energiatakarékos és a lámpaflóra terjedését megakadályozó LED-es változatára cseréljük.” A Tengerszem-tónál vízminőség monitoring rendszer beüzemelése biztosítja a fejlesztések hatékonyságának nyomon követését. Az élővilág monitorozási feladatok ellátása révén követhető a természetvédelmi célok megvalósulása.
Hosszú távú eredmények és jövőkép
A támogatásból megvalósuló fejlesztések hosszú távú hatást céloznak. A korrodált műtárgyak korszerű anyagokkal történő kiváltása évtizedekre előzi meg a további károkozást. Gruber Péter szerint: „A korrodált létrák cseréje, rozsdamentes létrák beépítése, illetve a biztonságos közlekedést elősegítő járófelület kialakításával hosszú évekre, akár évtizedekre megelőzhetővé válik a további károkozás, és ezzel egy időben lehetővé válik, hogy a sérült képződmények újra fejlődni, regenerálódni tudjanak, a természet elkezdje helyreállítani önmagát.”
A fejlesztés eredményei jelentős számú közösségi jelentőségű fajt érintenek, köztük a lápi szitakötőt, a tornai patakcsigát, a vöröshasú unkát, a dunai tarajosgőtét, a hegyi billegetőt és több denevérfajt. A projekt megvalósítása 2024 novemberében kezdődött és várhatóan 2027 áprilisában fejeződik be. A munkálatok során folyamatos természetvédelmi felügyelet biztosítja, hogy a beavatkozások ne okozzanak kárt a védett fajokban és élőhelyekben.
Az Aggteleki Nemzeti Park példája jól mutatja, hogy az európai uniós természetvédelmi támogatások hogyan szolgálják egyszerre a biológiai sokféleség megőrzését, a kulturális örökség védelmét és a helyi közösségek gazdasági fejlődését. A több mint egymilliárd forintos beruházás eredményeként egy olyan modellterület jön létre, amely nemzetközi szinten is példaértékű lehet a természetvédelmi célú fejlesztések területén, és demonstrálja az uniós források hatékony felhasználásának lehetőségeit a természetvédelem szolgálatában.
Az Európai Unió finanszírozásával készült. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Bizottság hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem a Bizottság nem vonható felelősségre miattuk.
Fotók: Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság és Bethlen Tamás
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!
