Jelentős fejlesztési csomagról döntött tegnap Miskolc város közgyűlése, a tetszetős víziók mögött azonban súlyos problémák és hiányosságok húzódnak – vélekednek a képviselők közül többen.
Rendkívüli közgyűlést tartottak hétfőn Miskolcon, amelyen a képviselők a 2021-2027-es fejlesztési ciklus terveiről és beruházásáról döntöttek. Ezzel kapcsolatban azonnal fel is vetődhet a kérdés az olvasókban, hogy a 2021-2027-es fejlesztési ciklus konkrét elemeiről miért csak 2025 márciusában születik döntés…
A történteknek több oka is van. Az egyik, hogy a mostani döntések igazéból a 2023-ban elfogadott fejlesztési stratégia második módosítását jelentik, a másik ok pedig az, hogy az állam által kiírt TOP Plusz pályázatokat, amiket Európai Uniós pénzből finanszíroznak, jócskán megkésve írték ki. Ez részben arra vezethető vissza, hogy a projekteket a magyar államnak kell előfinanszíroznia, majd a teljesülésekor az Európai Unió rendezi a számlát. Csakhogy, mint azt tudjuk, a hazánkban tapasztalható korrupciós és jogállamisági problémák miatt az EU felfüggesztette a támogatások folyósítását, a magyar költségvetés pedig hatalmas hiánnyal küzd az elmúlt években. Emiatt az előfinanszírozás további jelentős anyagi terhet jelent, ráadásul az is kétséges, hogy egyáltalán téríti-e majd a költségeket a szervezet.
További gondot jelent, hogy a késői kiírás miatt Miskolc is csak későn tudott konkrét tervekkel készülni, így pedig mindössze két és fél év maradt a fejlesztési ciklusból. 2027 végére minden projektnek be kell fejeződni ahhoz, hogy elszámolhatóak legyenek. Ez azonban jelentős kihívást jelent, hiszen a tervezés, a közbeszerzés és a kivitelezés is időigényes, különösen olyan jelentősebb beruházások kapcsán, mint a Szinva Zöld Folyosó program, vagy az északi tehermentesítő út felújítása.
Nemcsak az idő kapcsán merültek fel problémák. Szopkó Tibor korábbi alpolgármester felhívta a figyelmet arra is, hogy a fejlesztési stratégiából olyan kulcsfontosságú elemek is kikerültek, mint az Avastető fejlesztésének második üteme. Korábban több cikkben is beszámoltunk róla, hogy történelmi fejlesztések valósultak meg Miskolc híres dombján, most azonban úgy tűnik, hogy ez az átfogó projekt “félkész” marad.
Szopkó Tibor más elmaradó fejlesztésekre is felhívta a figyelmet. Mint elmondta, a tervekből kikerült a Barna György Emlékház projekt is, ami egy Európában egyedülálló népművészeti gyűjteménynek adott volna otthont a Lézerpont épületében. A képviselő emellett hiányolta az ifjúsági sportpálya felújítását is.
Bekerült azonban a fejlesztések közé a Szent István tér ismételt rendbetétele. Mint emlékezetes, a helyszín néhány évvel ezelőtt, még Kriza Ákos polgármestersége idején egyszer már megújult, de az akkori átalakítások finoman szólva sem arattak osztatlan sikert. A korábbi jelentős zöldterületekkel és virágos ágyásokkal rendelkező tér jelentős része térkőburkolatot kapott. Ez nemcsak esztétikailag szempontból eredményezett minőségi romlást, de nyáron a tér valóságos szaunává is válik, hiszen a térkő, a zöldterülettel szemben felforrósodik és folyamatosan nyomja vissza a forró levegőt.
A tervezett fejlesztés kapcsán Mokrai Mihály a hatalmas költségeket kritizálta. “A főtér fejlesztésére négyzetméterenként egymillió forintot akar valaki elkölteni, ez igen vastag” – jegyezte meg, a politikus, hogy egy minőségi térkőburkolat 40 ezer forintból is kijön négyzetméterenként.
Hogy végül mi fog 2027-ig megvalósulni a “történelmi” fejlesztési tervből, arról egyelőre csak találgathatunk, ahogy arról is, hogy ezek a fejlesztések köszönhetően évtized végére valóban újra nyerő pozícióba kerül-e Miskolc a városok versenyében – ahogy Tóth-Szántai József polgármester fogalmazott a tegnapi közgyűlésen.
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!
