A Magyar Narancs szerzője, a nemrég Szente László-díjjal kitüntetett Bod Tamás riportjában leleplezett egy nagyszabású roma szavazatgyűjtési programot, amellyel a Fidesz a 2026-os országgyűlési választás kimenetelét próbálja befolyásolni. A projekt 53 választókerületre terjed ki, és a forrás szerint a hozzá rendelt forrás meghaladja az egymilliárd forintot.
A Magyar Narancs újságírójának nyilatkozó informátorok szerint a program tavaly májustól augusztusig tartó előkészítés után szeptember elsejével indult. Az első, adatgyűjtési szakasz december végéig tartott, az idén januártól áprilisig pedig a kapcsolattartáson van a hangsúly, ami szórólapokat, SMS-eket, személyes találkozókat, sőt választási motivációért járó pénzjutalmat is jelenthet. Egy középkorú férfi, aki ősszel szállt ki a projektből, „kapitális csalásként” jellemezte az akciót, és névtelenséget kért, mert elmondása szerint „kőkemény és eszközökben nem válogató háború zajlott” a projekt irányításáért.
A program összesen 13 megyét érint: Baranyát, Bács-Kiskunt, Békést, Borsod-Abaúj-Zemplént, Csongrád-Csanádot, Hajdú-Bihart, Hevest, Jász-Nagykun-Szolnokot, Pestet, Nógrádot, Szabolcs-Szatmár-Bereget, Somogyot és Tolnát. A szervezők egyetlen szempontja az volt, hogy az adott választókerületben az átlagosnál nagyobb legyen a roma szavazók száma. Éppen ezért Budapest belső kerületei mellett nem kerültek be a célkerületek közé olyan városok sem, mint Győr, Sopron, Székesfehérvár, Szombathely, Veszprém vagy Zalaegerszeg.
A források szerint a projektet tavaly nyáron Debrecenben egy továbbképzésnek nevezett találkozón élesítették be nyolc vagy kilenc, Fideszhez közel álló tiszántúli roma vezetőinek és aktivistáinak. A napi operatív munkát két, a roma politikában jelen lévő vezető irányítja, akik mozgatják és ellenőrzik az 53 választókerületben dolgozó, hierarchiában működő csapatokat. A roma aktivisták „beosztástól” függően havi 150 és 350 ezer forint közötti összegeket kapnak, de van, ahol órabérért és aláírásokért fizettek: 2500 forintos órabér és aláírásonként 300 forint járt az adatgyűjtőknek.
Minden adatgyűjtőnek havi legalább 60, de inkább 80 nevet és a hozzá tartozó pontos személyes adatokat kellett beszállítania. Ha ezt megszorozzák az 53 választókerülettel és a négy hónapos gyűjtési időszakkal, akkor legalább 185 és 220 ezer közötti az a szám, amellyel a sokak által emlegetett Kubatov-lista roma része frissült. Ez a szám magas választási részvétel esetén is a voksoláson részt vevők 5-7 százalékát jelentheti. Egy borsodi cigány szervezet vezetője szerint „ez már nem az az 1.0-s megoldás, amikor Farkas Flóri emberei kint álltak a szavazókörök előtt”, hanem egy professzionális, szisztematikusan felépített rendszer.
A Fidesz részéről a projektet irányító stáb a beérkezett adatokat folyamatosan ellenőrzi, az esetleges hamis adatokat kiszűri, és ha szükséges, szankcionálja azokat, akik trükkösen vagy könnyen akarnak pénzhez jutni. „Minden roma voksra szükségük van” – hangsúlyozta az egyik forrás.
Dancs Mihály, a borsodi Roma Polgárjogi Mozgalom vezetője és az Országos Roma Önkormányzat egyik meghatározó tagja a Narancs kérdésére tagadta a projekt létezését, és rosszindulatú pletykának nevezte, amelyet szerinte a romák egységének szétverésére akarnak felhasználni. Elmondta, arra törekszenek, hogy a romák regisztrálják magukat a nemzetiségi névjegyzékbe, és szavazati joggal rendelkező nemzetiségi képviselőt juttassanak be az Országgyűlésbe. Az ORÖ elnöke, Aba-Horváth István hasonlóan nyilatkozott a Népszavának.
A TISZA Párt legfelső vezetése informálisan tud a projektről, értesült a Narancs megbízható forrásokból. Magyar Péter 2025. november 28-án kéttucatnyi roma civil vezetővel és aktivistával találkozott, majd december 4-én Tarnazsadányban bejelentette, hogy legalább öt roma jelöltet juttatnak a parlamentbe országos listájukról. Több forrásból arról értesült a lap, hogy az 53 választókerületre kiterjedő projekt roma körökben is ellenérzéseket vált ki, többen azt hangoztatják, „ha nem lesz változás, akkor elmennek a TISZÁHOZ”.
Bódis Kriszta, a TISZA Párt képviselőjelöltje, aki a roma ügyekért felelős az ellenzéki pártban, úgy fogalmazott: „A szegénység teljes bebetonozása, a romák teljes mértékű etnicizálása és a legkiszolgáltatottabb réteg manipulációja zajlik ma, és ennek bizonysága ez a projekt is, ami a zsarnokság további fennmaradását szolgálja.” Hozzátette, az erőforrásbeli különbség nyilvánvaló a Fidesz és a TISZA között, de okos érvekkel kell a romákat az országot felemelni kívánó oldalra állítani.
Kubatov Gábort, a Fidesz országos pártigazgatóját több csatornán is kereste a lap, de nem reagált az érdeklődésre.
A cikk szerzője, Bod Tamás a napokban kapta meg a negyedik alkalommal odaítélt Szente László-díjat, amelyet olyan újságírók munkájának megbecsülésére alapítottak, akik következetes alaposságukkal, kikezdhetetlen tisztességükkel és vitathatatlan tehetségükkel elnyerték szakmai környezetük elismerését. A díjat, amely egy üvegplasztikából és egymillió forintból áll, január 28-án, Szente László születésnapján adták át a Magvető Caféban.
Lázár János múlt heti botrányos megnyilvánulása mindenesetre a fentebb leírt projekt ellen hat, az biztos.
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!
