Ahogy egyre-másra jönnek ki a gazdasági mérőszámok, világosan látszik, hogy a magyar gazdaság komoly strukturális problémákkal küszköd, bármit is állítson erről Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter. Nemhogy a 2025-re beígért repülőrajtnak nincs nyoma, de a 2024-es gazdasági adatok egyre mélyülő válságról tanúskodnak. Többek közt a csodafegyvernek hitt akkugyártás is beszakadt.
A magyar akkumulátorgyártás, amely a kormány gazdasági stratégiájának egyik sarokköve volt, súlyos válságba került 2024 végére. A KSH legfrissebb adatai szerint az ágazat decemberben minden eddiginél nagyobb, 51 százalékos visszaesést mutatott az előző év azonos időszakához képest, ami drámai zuhanásnak számít a korábbi legrosszabb hónapok 31-32 százalékos csökkenéséhez viszonyítva.
A szektor korábban látványos sikertörténetnek tűnt. A havi termelési érték 2021 júliusában először lépte át a 100 milliárd forintot, majd 2022 augusztusára ez megduplázódott. A növekedés tovább folytatódott: szeptemberben újabb 50 milliárd forinttal, azaz 25 százalékkal nőtt a termelés. Az ezt követő időszakban a havi termelési érték 250-300 milliárd forint között ingadozott, és 2023 októberében érte el csúcspontját, amikor először sikerült átlépnie a 300 milliárdos határt.
A hanyatlás 2024 februárjában kezdődött. Az ágazat teljesítménye októberre visszaesett a két évvel korábbi szintre, 200 milliárd forint alá, majd az év végi összeomlással a termelés alig haladta meg a 100 milliárd forintot. Ez a teljesítmény 2022 januárja óta a leggyengébb, ami két és fél éves mélypontot jelent. Az éves adatok is beszédesek: míg 2023-ban az ágazat termelése még rekordszinten, 3233 milliárd forinton állt, 2024-ben már csak 2425 milliárd forintot ért el.
A visszaesés különösen kínos annak fényében, hogy Nagy Márton gazdasági miniszter épp a gyenge adatok megjelenése előtt két nappal büszkélkedett azzal, hogy Magyarország a globális akkumulátoripar élvonalába tartozik. A miniszter szerint az ország az EU akkumulátorgyártási kapacitásának 17-18 százalékát, a termelési érték 26 százalékát adja, és csak Lengyelország előzi meg jelentősen a kapacitások terén.
A visszaesés több nemzetközi tényezőre vezethető vissza. Legfőbb exportpartnerünk, Németország gazdasági nehézségekkel küzd, az elektromos autózásra való átállás a vártnál lassabban halad, és általánosságban is csökkent a kereslet az ágazat termékei iránt. Az új technológia magas ára miatt állami ösztönzők és támogatások nélkül kevés fogyasztó választja az elektromos autókat. Ezt tükrözi, hogy 2024-ben 15,1 százalékkal esett vissza a villamos berendezés alágnak az exportértékesítése, szemben a korábbi évek jelentős növekedésével (2023: +17,6%, 2022: +44%, 2021: +40%).
Az akkumulátorgyártás válsága azonban csak egy része egy átfogóbb ipari visszaesésnek. A magyar ipar teljes egészében nehéz évet zárt 2024-ben: a termelés 4 százalékkal csökkent, ami az előző évi 5,5 százalékos visszaesés után történelmi negatív rekordot jelent – az elmúlt 23 évben nem volt példa két egymást követő év csökkenésére. A feldolgozóipar különösen rossz évet zárt 4,9 százalékos visszaeséssel, bár az energiaipar (7,3%) és a bányászat (27%) növekedést mutatott.
A feldolgozóiparban folyó áron mintegy 51 ezer milliárd forint termelési értéket állítottak elő 2024-ben, de a tizenhárom alág közül kilencben csökkent a termelés. A járműgyártás, amely a legnagyobb feldolgozóipari alág, 9 százalékos visszaesést szenvedett el. Pozitívumként említhető, hogy négy alágban volt növekedés, különösen az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártásában, ahol 3,9 százalékos bővülést regisztráltak.
Az akkumulátorgyártás mellett a magyar gazdaság másik kulcságazata, a járműgyártás is súlyos problémákkal küzd. A KSH adatai szerint 2024 decemberében az ágazat termelése drámai, 21 százalékos visszaesést mutatott az előző év azonos időszakához képest, ami újabb mélypontot jelent a szektor számára még a novemberi gyenge teljesítményhez viszonyítva is.
A járműgyártás kilátásai különösen aggasztóak, mivel az elemzők szerint az európai autóipar, amely már öt éve küzd különböző kihívásokkal, 2025-ben még az eddigieknél is nehezebb időszak elé néz. Az ágazati szakértők nem számítanak gyors fellendülésre; az autóipari termelés visszaesésének megállása vagy esetleges növekedése egyelőre várat magára.
Ez a tendencia különösen nyugtalanító Magyarország számára, hiszen a járműgyártás a legnagyobb feldolgozóipari alág, és az export jelentős részét adja. A szektor gyengélkedése így nem csak az ipari termelésre, de a teljes magyar gazdaság teljesítményére is komoly hatással lehet a következő időszakban.
Az export sem tudott javítani a helyzeten: az ipari kivitel 3,8 százalékkal csökkent, folytatva a 2023-as 3 százalékos visszaesést. A feldolgozóipari export még nagyobb, 6,2 százalékos csökkenést mutatott, ezen belül a járműgyártás kivitele közel 10 százalékkal esett vissza. A belföldi értékesítés sem hozott enyhülést: az ipar belföldi értékesítése 2,7, a feldolgozóiparé 3,8 százalékkal mérséklődött.
A regionális különbségek is jelentősek: egyedül a Dél-Dunántúlon nőtt az ipari termelés 3 százalékkal, míg a többi régióban 1,6 és 8 százalék közötti visszaesést mértek, a legnagyobb csökkenést Pest régióban regisztrálták.
A kilátások továbbra is bizonytalanok, különösen a nemzetközi kereskedelmi feszültségek és az elektromos autók iránti kereslet lassú növekedése miatt, ami további kihívások elé állíthatja a magyar ipart 2025-ben. És akkor még nem beszéltünk arról, milyen védővámokat vezethet be az Egyesült Államok elnöke az Európai Unió termékei ellen.
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!
