A kedden Ózdon megrendezett Területpolitika 2025 konferencián Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter által bemutatott adatok komoly aggodalomra adnak okot a magyar területi fejlettség állapotát illetően.
A statisztikák különösen elgondolkodtatóak annak fényében, hogy még a budapesti kerületeket is járásként számolva – ami jelentősen kozmetikázza az összképet – mindössze 34 olyan területi egység található az országban, amely az átlag feletti gazdasági erővel rendelkezik. A megyeszékhelyek közül is csupán négy – Győr, Székesfehérvár, Tatabánya és Veszprém járásai – teljesít az átlag felett, míg például Salgótarján járása különösen kritikus helyzetben van, még az országos átlag felét sem éri el – mondta el Navracsics.
A számok még lehangolóbbak, ha a teljes képet nézzük: 163 járás, azaz a járások túlnyomó többsége az átlagos gazdasági erő alatt teljesít, és közülük 55 járásban a gazdasági teljesítmény még az országos átlag felét sem éri el. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy az ország jelentős részén olyan mértékű a leszakadás, ami már középtávon is komoly társadalmi feszültségekhez vezethet.
A minisztérium által javasolt új megközelítés, amely a településalapú fejlesztési politika mellett a területi együttműködés programját is magába foglalná, egyelőre inkább csak szándéknyilatkozatnak tűnik. A márciusban induló Versenyképes járások program, bár Czunyiné Bertalan Judit államtitkár szerint rendelkezésre állnak hozzá a források, önmagában aligha lesz elegendő a több évtizedes területi egyenlőtlenségek kezelésére.
Különösen figyelemreméltó, hogy a hivatalos statisztikai adatok jellemzően még mindig csak megyei szintig érhetők el, és a járási szintű elemzések egyelőre csak becsléseken alapulnak. Ez arra utal, hogy még a probléma pontos feltérképezése is kezdeti stádiumban van, nemhogy a megoldása.
Borsod-Abaúj-Zemplén új fejlesztési stratégiát indított el 2023-ban, jelentette be Bánné Gál Boglárka, a megyei önkormányzat elnöke. A program keretében széleskörű konzultációt folytattak a helyi önkormányzatokkal, valamint gazdasági és társadalmi szervezetekkel. A felmérés eredményeként mintegy négyezer fejlesztési javaslatot gyűjtöttek össze a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) és a TOP Plusz programokhoz.
Bár az elnök asszony szerint az új területfejlesztési politika nyomán a megye az ország egyik gazdasági motorjává vált, ez a kijelentés erősen túlzónak tűnik a régió jelenlegi gazdasági mutatói tükrében. A konferencián felszólaló Riz Gábor fideszes országgyűlési képviselő Ózd és térségének fejlesztési lehetőségeiről beszélt, konkrétumok említése nélkül.
A konferencián elhangzottak alapján úgy tűnik, hogy bár a döntéshozók tisztában vannak a probléma súlyosságával, az eddigi megoldási kísérletek nem voltak képesek érdemben változtatni a területi egyenlőtlenségeken. A most bejelentett új kezdeményezések sikeressége pedig nagyban függ majd a tényleges forráselosztástól és a végrehajtás hatékonyságától, ami a korábbi tapasztalatok alapján közel sem garantált.
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!
