Lojalitásért fejlesztés? – Navracsics Tibor Miskolcon járt

Megosztás

A kormány és Borsod-Abaúj-Zemplén kapcsolatának új fejezetét vetíti előre Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter legutóbbi miskolci látogatása. A megyei önkormányzat keddi évértékelő rendezvényén elhangzott beszéde azonban több kérdést is felvet a régió valós helyzetével és jövőjével kapcsolatban.

Miközben a miniszter hangsúlyozta a térség megkérdőjelezhetetlen történelmi és kulturális jelentőségét, valamint a régió által adott “hősöket, politikusokat, irodalmárokat és gazdasági szereplőket”, a jelenlegi gazdasági és szociális kihívásokra adott válaszok konkrétumokban szegényesnek bizonyultak. A “talpra állás és megerősödés” narratívája inkább tűnik politikai retorikának, mint a valós helyzet tükrözésének, különösen annak fényében, hogy a térség továbbra is az ország egyik leghátrányosabb helyzetű régiója.

A kormány által nyújtott három és fél milliárd forintos támogatás jelentősége vitathatatlan, azonban érdemes ezt az összeget kontextusba helyezni. Ez az összeg, bár nominálisan jelentősnek tűnik, a régió infrastrukturális és gazdasági fejlesztési igényeihez képest szerénynek mondható. Az újonnan indított Versenyképes járások program keretében ígért 250 millió forintos járási szintű támogatás pedig, bár a miniszter szerint “egyébként nem lenne lehetséges”, valójában csak a legsürgősebb fejlesztési igények részleges kielégítésére elegendő.

Különösen figyelemreméltó a miniszter retorikájában megjelenő szövetségesi narratíva. A megfogalmazás, miszerint Borsod-Abaúj-Zemplén “olyan szövetséges, amelyre akkor is számítanak, amikor az országban nehézségek keletkeznek” (bár a decemberi időközi sátoraljaújhelyi választási eredmény alapján ez nem evidens) implicit módon feltételezi a politikai lojalitás és a gazdasági támogatás összefüggését. Ez a megközelítés felveti a kérdést, hogy mennyire objektív és méltányos a források elosztása az ország különböző régiói között.

A Navracsics-beszédben hangsúlyozott partnerség és az együttműködés azokkal, “akik nemcsak a politikai jelszavak szintjén, hanem a mindennapjaikban és hivatásukban is a nemzet, a közjó gyarapítását tűzik ki célul”, szintén értelmezhető egy feltételes támogatási rendszer megfogalmazásaként. Ez a retorika implicit módon különbséget tesz “együttműködő” és “nem együttműködő” önkormányzatok között, ami demokratikus szempontból aggályokat vethet fel.

Bánné Gál Boglárka, a megyei közgyűlés Fidesz-KDNP-s elnökének felszólalása, amely kitért a tavalyi európai parlamenti és önkormányzati választásokra is, tovább erősítette az esemény erőteljes politikai jellegét. A régió jövőjéről szóló víziók és a megvalósított projektek ismertetése mellett azonban kevés szó esett a térség valós problémáiról és azok hosszú távú, strukturális megoldásairól.

A térség fejlesztéséhez kétségtelenül szükség van kormányzati támogatásra, azonban a valódi előrelépéshez átfogóbb, hosszabb távú stratégiára és a politikai szempontoktól független, objektív fejlesztési kritériumrendszerre lenne szükség. A jelenlegi megközelítés, bár tartalmaz előremutató elemeket, még mindig túlságosan a politikai lojalitás és a rövid távú eredmények logikája mentén szerveződik, ami kérdésessé teszi a fejlesztések hosszú távú fenntarthatóságát és hatékonyságát.

Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz. 

Kapcsolódó cikkek