Rap és pestisdoktor – a miskolci Rómeó és Júlia modern köntösben

Rómeó és Júlia

Megosztás

A Miskolci Nemzeti Színház október óta futó bemutatója merész hangvétellel frissíti fel Shakespeare klasszikusát. Béres Attila rendezésében a szerelmi történet olyan kortárs elemekkel gazdagodik, mint a Pogány Induló rapzenéje vagy a steampunk vizuális világ, miközben megőrzi az eredeti szöveg költőiségét.

A színpadképet egy kettéhasított, megdőlt vár uralja, amely Horesnyi Balázs díszlettervező munkáját dicséri. A szétcsúszott építmény tökéletesen szimbolizálja Verona megosztottságát és a két család viszályának pusztító hatását. Tihanyi Ildi jelmezei ügyesen ötvözik a történelmi kort a modern divattal – a Montague-család tagjai például kifejezetten steampunk megjelenést kaptak színes, belőtt hajukkal.

Az előadás egyik legeredetibb megoldása, hogy Rómeót (Bodoky Márk) fejhallgatóval a nyakában látjuk, amelyből időről időre a Pogány Induló lázadó szövegei szólnak – emellett a Parno Graszt zenéjét élvezheti még a közönség. Ez a rendezői fogás nemcsak közelebb hozza a darabot a mai fiatalokhoz, de egyben Rómeó belső világának kifejezőeszközévé is válik. A szerelmi szál másik főszereplője, Rudolf Szonja Júliája az egyetlen, aki fehér ruhát visel a dominánsan sötét tónusú előadásban.

Különleges karakterként jelenik meg a színpadon a pestisdoktorként ábrázolt halál figurája, aki narrátorként és a végzet megtestesítőjeként kíséri végig az eseményeket. Az előadás erős pontja Rózsa Krisztián Mercutiója, akinek halála az egyik legemlékezetesebb jelenet: féktelen, szürreális és abszurd módon búcsúzik az élettől, összhangban karakterének természetével.

A vívásjelenetek részletesen kidolgozottak, a mozgalmas koreográfiák pedig feszes ritmust adnak az előadásnak. A klasszikus Mészöly Dezső-féle fordítás és a modern rapszövegek kontrasztja különös, mégis működő elegyét adja a réginek és az újnak. Az előadás zárlata sem hagyományos: a herceg már meg sem próbálja kibékíteni a családokat, csupán konstatálja a tragédiát, sugallva, hogy a gyűlölködés körforgása örök.

A produkció elsősorban a fiatal közönséget célozza meg, de a klasszikus értékeket kedvelők számára is tartogat értékes pillanatokat. A miskolci társulat előadása bizonyítja, hogy Shakespeare örökérvényű története a 21. században is képes megszólítani a nézőket, ha megfelelő eszközökkel nyúlnak hozzá. Legközelebb január legvégén adják elő a darabot, jegyeket a színház honlapján keresztül lehet venni.

Fotók: Miskolci Nemzeti Színház

Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!

Kapcsolódó cikkek