Az Európai Parlament 2024-es Szaharov-díját, az EU legrangosabb emberi jogi elismerését idén két venezuelai ellenzéki vezető, María Corina Machado és Edmundo González Urrutia kapta, akik életük kockáztatása árán is kiállnak hazájuk demokratikus átalakulásáért.
Az Európai Parlament által 1988-ban alapított Szaharov-díj az emberi jogok és gondolatszabadság védelmezőit ismeri el világszerte. A díj névadója Szaharov Nobel-békedíjas tudós. A kitüntetést olyan személyek vagy szervezetek kaphatják, akik kiemelkedően küzdenek az elnyomás, fanatizmus ellen, védelmezik a kisebbségeket, és előmozdítják a demokráciát és jogállamiságot. A díjat minden év decemberében, az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának évfordulóján adják át Strasbourgban.
A mai díjátadó ünnepségen – ahol a Borsod24 is jelen volt – Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke személyesen adta át az elismerést, kiemelve a díjazottak kivételes bátorságát és töretlen elkötelezettségét a demokrácia értékei mellett.
María Corina Machado politikai pályája különösen figyelemreméltó. Az Egyesült Demokratikus Platform 2023-ban választotta elnökjelöltjévé, és jelentős társadalmi támogatottságot szerzett reformprogramjával. Azonban a Maduro-rezsim által irányított Nemzeti Választási Tanács alkotmányellenes döntéssel kizárta a választási folyamatból, ami jól példázza a venezuelai demokrácia jelenlegi állapotát. A díjátadó ünnepségen személyesen nem tudott megjelenni – helyette lánya, Ana Corina Sosa vette át az elismerést. Online felszólalásában Machado részletesen feltárta a venezuelai helyzet összetettségét, bemutatva, hogyan próbálta a rezsim negyed évszázadon keresztül módszeresen megosztani a társadalmat. Beszédében rámutatott, hogy a kormányzat tudatosan állított szembe különböző társadalmi csoportokat: gazdagokat a szegényekkel, jobb- és baloldaliakat, különböző bőrszínű és vallású embereket, sőt még az országot elhagyókat is az otthon maradókkal. Machado különös hangsúlyt fektetett a gazdasági összeomlás bemutatására: a korrupt rendszer által előidézett példátlan hiperinflációs válság és az állami segélyektől való függőség rendszere megfosztotta az embereket nemcsak anyagi biztonságuktól, de méltóságuktól és jövőképüktől is.
A másik díjazott, Edmundo González Urrutia diplomata és politikus sorsa szintén jól példázza a venezuelai ellenzék helyzetét. Machado kizárása után vált a fő ellenzéki jelöltté, és tapasztalt diplomataként különösen hatékonyan tudta képviselni az ellenzék álláspontját nemzetközi szinten. Nyíltan megkérdőjelezte a 2024. júliusi elnökválasztás eredményeit és Nicolás Maduro állítólagos győzelmét. Bátor kiállása miatt azonban súlyos következményekkel kellett szembenéznie: 2024 szeptemberében elfogatóparancsot adtak ki ellene, ami miatt kénytelen volt Spanyolországba menekülni. Az Európai Parlamentben tartott beszédében azonban továbbra is optimista hangot ütött meg, hangsúlyozva, hogy Venezuela népe előbb-utóbb elkerülhetetlenül a szabadság és demokrácia útjára lép, mivel – ahogy fogalmazott – “egyetlen erőszakra épülő kormány sem lehet stabil.”
Az Európai Néppárt mindkettőjüket jelölte, míg az Európai Konzervatívok és Reformerek Edmundo González Urrutiát jelölték a díjra.
Az Európai Parlament venezuelai helyzettel kapcsolatos álláspontja rendkívül határozott. A 2024. szeptember 19-i állásfoglalás nemcsak elismerte González Urrutiát Venezuela törvényes elnökeként – aki a szavazatok meggyőző többségét, 67,08%-át szerezte meg -, de Machadót is az ország demokratikus erőinek vezetőjeként azonosította. A parlament részletesen dokumentálta a választási folyamat során tapasztalt visszaéléseket, amelyek a nemzetközi megfigyelők egybehangzó véleménye szerint is messze elmaradtak az alapvető demokratikus normáktól. A képviselők nem elégedtek meg a helyzet elítélésével, hanem konkrét lépéseket is sürgettek: a Maduro-rezsimmel szembeni szankciók fenntartását és fokozását, amíg nem teljesülnek az alapvető demokratikus követelmények.
A Szaharov-díj odaítélési folyamata rendkívül alapos és átgondolt. A jelöléshez legalább 40 európai parlamenti képviselő vagy valamely képviselőcsoport támogatása szükséges. A jelölteket ezután az Európai Parlament több bizottsága is értékeli: a Külügyi Bizottság (AFET), az Emberi Jogi Albizottság (DROI) és a Fejlesztési Bizottság (DEVE) is részt vesz a folyamatban. A végső döntést az Elnökök Értekezlete hozza meg. A díj nem csupán szimbolikus elismerés: az 50.000 eurós pénzjutalom mellett jelentős nemzetközi figyelmet is biztosít a díjazottak ügyének.
A 2024-es díjért folyó verseny különösen erős mezőnyt vonultatott fel. A döntősök között szerepelt Dr. Gubad Ibadoghlu azerbajdzsáni közgazdász és korrupcióellenes aktivista, aki jelenleg is házi őrizetben van bátor kiállása miatt. (Ő a Zöldek/EFA jelölte volt.) Szintén döntőbe jutott két jelentős békemozgalom: az izraeli Women Wage Peace és a palesztin Women of the Sun. A WWP, amelyet 2014-ben alapítottak a gázai háború után, mára Izrael legnagyobb békemozgalmává nőtte ki magát több mint 44.000 taggal. Partnere, a WOS 2021-ben alakult, és mintegy 3.000 tagot számlál. Mindkét szervezetet súlyosan érintette a 2023. október 7-i események és az azt követő konfliktus – a WWP három tagját vesztette el, míg a WOS-nak legalább 27 tagja halt meg Gázában. (A Szocialisták és a Demokraták valamint a Renew Europe jelölte őket.)
Elon Muskot két európai parlamenti képviselőcsoport jelölte (a Fideszt is tagjai közt tudó Patrióták Európáért, valamint a Mi Hazánk európai pártcsaládja, a Szuverén Nemzetek Európája). A jelölés indoklása szerint a Twitter/X tulajdonosaként a szólásszabadság és a véleménynyilvánítás szabadságának védelmezője, illetve támogatja az internet-hozzáférés és digitális befogadás kiterjesztését. (Hogy ezt mennyire gondolták komolyan, illetve mennyire trollkodásnak, azt tőlük kellene megkérdezni.)
A másik jelölést a Baloldal tette palesztin újságírók csoportja részére, akik közül többen életüket vesztették a gázai konfliktus tudósítása során. A jelöltek között van Hamza és Váil ad-Dahdúh, Balasztía al-Akkád, Sírín Abú Ákila, valamint az Ain Media munkatársai. 2023 októbere óta több mint 100 újságíró vesztette életét a térségben munkavégzés közben.
Venezuela jelenlegi helyzete különösen indokolttá teszi a nemzetközi közösség figyelmét és beavatkozását. A statisztikák döbbenetes képet festenek: több mint 7,7 millió venezuelai kényszerült elhagyni hazáját a politikai elnyomás és a súlyos humanitárius válság miatt. A 2024-es választásokat követő békés tüntetések erőszakos elfojtása során 23 ember vesztette életét, és több mint 2400 letartóztatás történt. Az Európai Parlament ezért a díj odaítélése mellett konkrét politikai lépéseket is sürget. A cél egyértelmű: ki kell kényszeríteni a demokratikus akarat elfogadását és biztosítani kell a békés hatalomátadást 2025 januárjában.
A nemzetközi összefogás egyre erősödik: az EP üdvözli Brazília, Kolumbia és Mexikó kormányainak konstruktív szerepvállalását a válság megoldásában. A parlament ugyanakkor figyelmeztet: ha nem sikerül kikényszeríteni a demokratikus átmenetet, újabb migrációs hullám várható a régióban, ami tovább destabilizálhatja a térséget. A Szaharov-díj 2024-es odaítélése így nem csupán két bátor venezuelai politikus elismerése, hanem egyben erős üzenet is a nemzetközi közösség számára: a demokráciáért és emberi jogokért folytatott küzdelem támogatása minden demokratikus ország közös felelőssége.
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!
