A miskolci Lyukóvölgy, amely egykor csendes, nyugodt környék volt, a szociális problémák mellett ma súlyos környezeti problémákkal küzd.
A terület pontos lakosságszáma ismeretlen – míg hivatalosan mindössze 1200 lakcímkártya van kiadva pár éve, a becslések szerint 3-7 ezer ember is élhet itt, ami már önmagában jelzi a városrész szabályozatlan jellegét.
A hulladékkezelés problémája több szinten jelentkezik. Az egyik legsúlyosabb gond az illegális szemétlerakás elhagyatott telkekre. A jelenlegi jogszabályok paradox módon a telektulajdonosokat teszik felelőssé a mások által lerakott szemétért. Ez különösen méltánytalan azokkal szemben, akik korábban közbiztonsági okokból kényszerültek elhagyni ingatlanjaikat, és elköltöztek innen, de a tulajdonukban maradt az ingatlan. Előfordult olyan eset is, amikor egy idős, nyolcvanéves nőnek kellett volna összeszednie a mások által az ő telkére illegálisan lerakott hulladékot, ami még a helyi rendészeti szervek munkatársait is kellemetlenül érintette.
A hatóságok eszköztelensége szembetűnő. Míg korábban elfogadták bizonyítékként a szemétben talált személyes iratokat (például számlákat), ma már csak tettenérés esetén tudnak eljárni. Ez jelentősen megnehezíti a felelősök felderítését és a szankcionálást. A borsodi Szendrőn a polgármester innovatív – bár jogilag vitatható – megoldáshoz folyamodott: a közösségi médiában kezdte közzétenni az illegális szemetelők adatait. Ott a helyi vadásztársaságokkal és a területen gazdálkodókkal együttműködve, vadkamerák segítségével próbálják azonosítani a szabálysértőket.
Az illegális szemétlerakás egyáltalán nem Lyukó-specifikus probléma, Miskolc egyéb részein is gondot okoz, de nem mentesek tőle a kistelepülések sem, a természeti környezetben vagy utak mentén is gyakran szórnak el ipari mennyiségű szemetet, ám a szegregátumokra még inkább jellemző a probléma.
Külön problémakört jelent az építőipari hulladék kezelése. Számos építőipari vállalkozó a magas hivatalos hulladékkezelési költségek miatt illegális módon szabadul meg a sitttől. Egyes telkeken akár 20-30 köbméteres törmelékhalmok is találhatók. A hatóságok még akkor sem lépnek fel hatékonyan, ha egyértelmű bizonyíték van az illegális tevékenységre. Volt olyan eset, amikor a rendészet “rendezettnek” minősített egy telket, ahol hatalmas mennyiségű építési hulladék volt felhalmozva.
A levegőszennyezés különösen aggasztó probléma. A Sajó völgye országosan ismert rossz levegőminőségéről, ami meglepő módon nem elsősorban az ipari tevékenységnek, hanem a lakossági fűtési gyakorlatnak köszönhető. Sokan – főként szociális okokból – hulladékot égetnek fűtés céljából. A nedves fától kezdve a műanyag hulladékig mindent eltüzelnek, ami súlyosan károsítja a levegő minőségét. A helyzetet súlyosbítja, hogy a hatóságok gyakran nem lépnek fel hatékonyan: még egyértelmű bejelentések esetén is előfordul, hogy a helyszínelő rendész megelégszik azzal a magyarázattal, hogy “csak szalonnát sütnek”.
A hulladékégetés egészségügyi következményei rendkívül súlyosak. Bár pontos statisztikák nem állnak rendelkezésre, a helyiek tapasztalatai szerint gyakoribbak a légzőszervi megbetegedések, és feltételezhető, hogy az itt élők várható élettartama is alacsonyabb az átlagosnál. Egy helyi lakos találóan hasonlította a helyzetet a vízszennyezéshez: míg a víz szennyezése esetén terrorcselekményről beszélnénk, a levegő mérgezését sokkal enyhébben ítélik meg, holott a levegő tisztaságának hiánya elől senki sem tud kitérni.
A szabályos hulladékkezelés megszervezése is akadályokba ütközik. Bár jogszabály szerint minden lakott ingatlanhoz kötelező lenne szemétszállítási szerződést kötni, ezt sokan megkerülik. Előfordul olyan eset is, amikor valaki a hatósági nyomásra megköti ugyan a szerződést, de nem fizeti a díjakat és továbbra is illegálisan helyezi el a hulladékot. A probléma súlyát növeli, hogy sok nagycsalád él kis alapterületű házakban, és jelentős a munkanélküliség – a becslések szerint a lakosok körülbelül negyede nem dolgozik.
A megoldási kísérletek között vannak pozitív példák is. Egyes területeken sikerült elérni, hogy több család is szemétszállítási szerződést kössön, miután biztosították számukra a szolgáltatás elérhetőségét. Egy konkrét esetben egy várandós nő kezdeményezésére sikerült elérni, hogy az utcájukban megoldják a szemétszállítást, ami aztán további 10-15 családot ösztönzött szerződéskötésre. Azonban ezek csak kisebb sikerek a probléma nagyságához képest.
A helyzet további súlyos következménye a rágcsálók elszaporodása. Hiába védekeznek az itt élők csapdákkal és irtószerekkel, a szétszórt kommunális hulladék folyamatos táplálékforrást biztosít a patkányoknak. Ez nem csak kellemetlenséget okoz, de komoly közegészségügyi kockázatot is jelent.
A probléma megoldása összetett megközelítést igényel. Egyrészt szükség lenne a hatósági fellépés szigorítására, különösen a levegőszennyezés és az illegális hulladéklerakás területén. Másrészt figyelembe kell venni a szociális szempontokat is, hiszen sok esetben a szabálytalan hulladékkezelés hátterében anyagi nehézségek állnak. A helyiek egy része szerint azonban a szociális helyzet nem szolgálhat mentségül az egész közösség egészségét veszélyeztető tevékenységekre.
A Lyukóvölgy esete jól példázza, hogyan válhat egy eredetileg békés környék környezeti válságövezetté megfelelő szabályozás és ellenőrzés hiányában. A helyzet megoldása sürgető feladat, hiszen nem csak az itt élők, de az egész régió környezeti és közegészségügyi állapotát befolyásolja.
Képeink illusztrációk, nem a Lyukóvölgyben készültek.
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!
