Szokatlan húzással próbálja felvenni a harcot az edelényi járásban található Szendrő önkormányzata az illegális szemétlerakók ellen. A napokban több tettenérésről is posztoltak Facebook-oldalukon, monogrammal (és rendszámmal) megnevezve a tetteseket.
Szaniszló Jánost, Szendrő polgármesterét telefonon értük el, és érdeklődtünk arról, miért hozták meg ezt a döntést, illetve hogy mit látnak, mennyire hatékony a nyilvánosság erejét bevetni a szemetelők ellen.
Három esetet is bemutatott a polgármester a posztban:
- Az elsőnél egy helyi lakos illegálisan helyezett el hulladékot a Szendrő és Galvács közötti területen. A lerakott szemét között bontott autóalkatrészek és egyéb hulladék található. Az esetről készült fényképfelvételek tartalmazzák az elkövető személyes adatait és elérhetőségét.
- A másodiknál szerdán kora délután Szendrő és Szalonna között egy szendrői lakos főleg építési törmelékből álló hulladékot rakott le egy mezőgazdasági területen.
- A harmadik esetben egy szerdai jótékonysági ruhaosztást után kerültek a megmaradt ruhadarabok a helyszínen, gazdáűtlanul szétszóródva.
A Facebookon kitett posztban rendszámok, monogramok is szerepelnek, a négyezer lakosú településen élők számára könnyen kiderül, kik is ezek, és mivel kisvárosról van szó, a nevekhez könnyen arcot is tudnak rendelni, akik ezt elolvassák.
„Úgy tűnik, működik a módszer, mert az érdekeltek – akik elkövették a szabálysértést – kézzel-lábbal tiltakoznak a dolog ellen. Mi semmi másért nem gondoltuk, hogy fog működni ez, csak a nyilvánosság erejében bíztunk. Természetesen eddig is voltak ilyen esetek, és tudom, hogy ezután is lesz ilyen. Csak eddig soha senki nem ismerte el, még ha valamilyen szinten bizonyítható is volt, akkor is nehezen. Most kicsit erősebb módszereket alkalmazunk: jobban figyeljük a területeket, és így jöttek elő ezek az esetek is.”
Szendrő maga is gazdálkodó már negyven éve, jó kapcsolatot ápol a többi gazdálkodóval, meg a vadásztársaságokat is jól ismeri. Egyenként mindegyikkel beszélgetett az elmúlt időszakban, és megkérte őket, ha látnak ilyen eseteket, azt ne vegyék mószerolásnak vagy spicliskedésnek, és azonnal jelentsék az önkormányzat felé.
„Itt gazdálkodó emberek vannak a földeken, és látják, hogy mennek autók abba az irányba, ahol nem kellene közlekedniük, a vadásztársasági tagok is folyamatosan járják a területeket, az ő szemük is nyitva van. A jó érzésű embereket ez felháborítja ez az egész.”
– mondja a polgármester, aki további, elsőre nem is triviális dolgokra mutatott rá.
Ha valakinek van egy kocsinyi hulladéka, és azt kiteszi a határba, azon kívül, hogy környezetszennyezést követ el, azon kívül még birtokháborításnak is minősülhet az ügy, mert azoknak a területeknek, ahol a hulladékot lerakják, mindnek van magántulajdonosa. Amennyiben nincs tettenérés, onnantól kezdve a tulajdonos felelőssége az ügy. A szomszédos Nemzeti Park természetvédelmi őrei járőrözéseik során, ha megtalálnak egy nagyobb adag szemetet, azt kötelességük jelezni a Hulladékradar rendszerben. Onnantól pedig a hatóság felszólítja a terület tulajdonosát, hogy tüntesse el a hulladékot.
Szendrőn van a városban kamerarendszer, ami hasznos, de a határban más megoldásra van szükség. A fentebb bemutatott esetekből kettő mezőgazdasági területeken történt. A harmadik eset egy adományruha osztás volt, az más jellegű történet. A két elsőre épp az újonnan kialakított rendszer segített megoldást találni. Az egyiknél egy a határban dolgozó gazdasági termelő szólt, fel is írta az autó rendszámát. A másik esetben vadásztársasági tagok nem sokkal az elhelyezés után találták meg a hulladékhegyet, és abban meg ráadásul még benne találták az illető személyes adatait is. Az illető persze tiltakozott, elmondta, hogy azokat az autóroncsokat, amikről a papírok szóltak, ő már régen eladta, nem az övé volt.
A településen az illegális hulladéklerakás hosszú ideje probléma, de a polgármester szerint ebben a térségben minden olyan nagyobb településen probléma ez, ahol komolyabb szegregátum van.
„Mi egyébként ebben a hulladékos dologban eléggé elhivatottak vagyunk. Van egy országos illegális hulladékfelszámolást szolgáló program, a Tisztítsuk meg az országot. Mi már második alkalommal nyertünk rajta: két évvel ezelőtt 1200 köbméter illegális hulladékot dózeroltak össze, ez egy hulladék szemétbánya volt, amire évtizedek óta földtakaró volt hordva. Idén is nyertek újabb forrásokat, most „csak” 600 köbméternyit kell összeszedjenek.”
A hulladékok nagy része Szaniszló szerint a szegregált telepeken képződik. Az itt élők nem akarnak arról tudomást venni, hogy a hulladékszállítás nem olyan terület, ami alól kivonhatnák magukat. Aki benne van a rendszerben, annak kötelessége a hulladékszállítás után fizetni.
„Aki nem fizet, annál a NAV előbb-utóbb behajtja. Nem gyorsan, de behajtja. Én naponta kapok NAV-os végrehajtásos dokumentációt, ami az elmaradt szemétszállítási díjak fizetéséből ered. Ennek ellenére nem értik meg, hogy utol fogják őket érni. Ha most nem fizeti be az esedékes számlát, lehet, hogy majd csak 2025-ben, vagy 2026-ban, vagy amikor a rendszer odaér, de előbb-utóbb ki kell fizetni. Mi pedig nem bírjuk őket rávenni arra, hogy használják a szemétszállítási edényeket, hanem ők úgy gondolják, hogy kihúzzák a telep szélére, és akkor ott kiöntik. Az nem érdekes nekik, hogy ahol kiöntik, onnan 30 méterre egy társuknak a háza , ez már meg nem hatja meg őket, az övéktől jó messze van, és ezzel megoldódott számukra a probléma. Mi meg kínlódunk az egésznek az összes bajával, mert ott elszaporodnak a rágcsálók, meg a kóbor kutyák.”
Arra felvetésre, hogy nem lehetne-e megoldás, ha a szegregátumok szélén helyeznének el nagyobb konténereket, Szaniszló János elmondta, hogy ezt csinálták eddig is, de annak meg olyan problémái vannak, hogy amikor félig van a konténer, akkor belemegy valaki a telepről guberálni, és elkezdi kidobálni, ami nem kell. Ez most, hogy bevezették az ötven forintos palackdíjat, még inkább dívik. De így is sokan úgy vannak vele, hogy nem mennek ötven métert a szemetesig, hanem kiviszik a szemetet a kert végébe, aztán odaöntik.
„Egyébként itt a 27-es út mellett vagyunk Edelénytől fölfelé, a közutasok is el tudnák mondani, mennyi út melletti hulladékot szednek fel kéthavonta. Épp most volt itt egy akció, amit ők szerveztek, ötven méterenként voltak tele levő zsákok a 27-es út mellett. Ez ráadásul egy frekventált turisztikai útvonal, itt megy az út a cseppkőbarlang felé Szlovákia irányába. Borzasztó energiákat mennek el erre, meg pénzek, és ráadásul olyan pénzek, amiket a településre tudnánk. Úgyhogy megyünk az események után.”
De persze a városban mások is igyekeznek elkövetni ilyen turpisságokat. A városban van két egyházi temető, amit önkormányzati tart karban. Ezeknél hervadt virágoknak és más zöldhulladéknak kitettek konténereket. Egy ilyen általában két hónap alatt telik meg. Persze ha telehordják mindenfélével, akkor hetente.
„Na most ezekben a konténerekben, már volt Trabant-motor, döglött csirke, bontott fürdőszobai csapmaradvány, meg a bánat tudja minden. Akik ezt csinálják, annyival jobbak, hogy nem a földre viszik ki, csak úgy gondolják, hogy az önkormányzat megteheti azt, hogy a temetői hulladékra kihelyezett konténerről majd elvisszük.”
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre!
