Bezárt az utolsó szavazókör is az Egyesült Államokban magyar idő szerint november 6-án, szerda hajnalban. Ahhoz képest, hogy a szakértők és a laikusok egyaránt nagyon szoros versenyre számítottak, az eredmények az mutatják, hogy a republikánus elnökjelölt, Donald Trump elsöprő fölénnyel nyerte a választást. De mégis hogyan lehetséges mindez?
Egy korábbi cikkünkben már érintettük az USA bonyolult választási rendszerének működési alapjait, azonban annak aki valóban meg szeretné érteni, hogy a jóslatok ellenére hogyan vált látszólag semmissé Kamala Harris népszerűsége, annak komolyabb ismeretekre is szert kell tennie. Cikkünkben igyekszünk közérthetően feltárni a “csatatérállamok” és az “elektori szavazatok” fogalmának jelentését, melyek nagyban befolyásolják az Egyesült Államok mindenkori elnökválasztásának hivatalos végeredményét.
Donald Trump republikánus jelölt nyerte az amerikai elnökválasztást. A korábbi elnök elég elektori szavazatot szerzett ahhoz, hogy győzelmet arasson 2024-ben – írja a Euronews.
Az USA-ban ugyanis az elnököt nem közvetlenül az állampolgárok választják. Bár a szavazólapokon az elnökjelöltek neve szerepel, az egyes államok szavazói valójában csak elektorokat választanak, az elnök személyéről pedig ezek az elektorok döntenek egy külön szavazáson.
Az elektori rendszer miatt az egyes államokban leadott választói szavazatok számát nem lehet egyszerűen csak összeadni, és megnézni, hogy kire szavaztak többen az emberek. Például a 2016‑os elnökválasztás során Hillary Clintonra majdnem 3 millióval többen szavaztak, mint Donald Trumpra, az elektori rendszernek köszönhetően mégis Trump lett az elnök. Ez azért lehetséges, mert előfordulhat, hogy néhány államban szinte mindenki az egyik jelöltre szavaz, pár másikban pedig éppen hogy csak többséget szerez egy adott jelölt. Az elektori szavazás során azonban ez a különbség (hogy valaki elsöprő győzelmet aratott vagy éppen hogy csak nyert egy‑egy államban) nem érvényesül, így az összes választói szavazatot összeadva más jöhet ki győztesnek, mint az elektori szavazatok alapján. Az sem elhanyagolható tény, hogy az USA nem kötelezi törvényileg az elektorokat, hogy arra az elnökre adják le voksukat, aki a hozzájuk tartozó államban megnyerte a választást.
(Az elektor kifejezés az angol elector, vagyis választó szóból származik, ami pedig a latin eligere, azaz választ kifejezésből ered.)
Fontos tudni azt is, hogy a választás végeredményét a “csatatérállamok”, vagyis a billegő államok sorsa is nagyban befolyásolja. Számos esetben ugyanis már a szavazás előtt tudni lehet, hogy egy adott államban melyik párt népszerűbb, azonban gyakran előfordul, hogy egy-egy államban olyan szoros verseny alakul ki, hogy szinte lehetetlen megjósolni melyik jelölt fogja megnyerni magának. Ezek az úgynevezett “csatatérállamok” választásonként változhatnak is, de mindenképpen döntő szerepet játszanak a végső hajrában.
Az idei hét ingaállam (Georgia, Arizona, Wisconsin, Nevada, Michigan, Észak-Karolina és Pennsylvania) közül Donald Trump november 6., szerda délután kettő órára már ötöt (Észak-Karolina, Pennsylvania, Georgia, Wisconsin és Nevada) biztosan magáénak tudhatott.
Ezek után mostanra kijelenthetjük, hogy az Amerikai Egyesült Államok 2024-es elnökválasztásának győztese nem más, mint a republikánus jelölt Donald Trump, aki ellen korábban két, a tisztségétől megfosztó úgynevezett impeachment-eljárást indítottak, de az esetnek végül nem lett olyan jogi következménye, ami kizárta volna indulását a 2024-es választáson.
Forrás: https://lexiq.hu
Fotó: Google
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!
