Móra Veronika 2024. szeptember 8-án este az Ökotárs-házkutatás 10. évfordulóján tartott megemlékezésen elhangzott beszédének szerkesztett változatát olvashatják az alábbiakban.
Pontban 10 éve, 2014. szeptember 8-án, amikor délután rendőrök gyűrűjében kijöttem ebből az épületből, hogy hazakísérjenek és lefoglalják a laptopomat (legendairtás: bilincs nem volt!), ugyanilyen tömeg fogadott: vakuk villogtak, tüntetők skandáltak. Szürreális volt, na.
De az a hétfői nap nem a kezdetét, inkább a csúcspontját jelentette a civilek ellen irányuló első nagyszabású kormányzati támadássorozatnak. Volt ott minden: hatósági ellenőrzések, bírósági perek, diplomáciai botrány, és lejáratások, lejáratások, lejáratások… és mindezt miért? Hogy ne juthassanak a kormánytól független módon támogatáshoz azok a civil szervezetek, amelyek kiállnak a gyengébbekért, az elesettekért, a társadalom peremére szorultakért: a szegényekért, a menekültekért, a hajléktalanokért, a nőkért, az idősekért és a fiatalokért. Amelyek hallatják a hangjukat, felszólalnak az értelmetlen természetpusztítás, a közpénzek elherdálása, a bántalmazások és kirekesztés ellen. Vagy uram bocsá’, kritikákat fogalmaznak meg.
Ami 2014-15-ben történt, csak az első jele volt annak, hogy mire számíthatnak a civilek itt, Magyarországon.
Azóta az újabb és újabb hazug propagandakampányokhoz, a forrásmegvonáshoz és zaklatásokhoz felzárkózott a jogalkotás is: jött 2017-ben a külföldön támogatott szervezetekről szóló törvény, aztán 2018-ban a Stop Soros (melyek jól el is buktak az EU bíróságán), 2021-ben a homofób propagandatörvény, mostanra meg már szuverenitásvédelmi hivatalunk is van.
Mindezek ellenére itt vagyunk és folytatjuk a munkát.
Akkor az EGT és Norvég Alapok, ma éppen az Európai Unió jóvoltából tudunk támogatást nyújtani a demokráciáért, a jogokért, a társadalmi igazságosságért és befogadásért, a tiszta környezetért kiálló hazai civileknek. Azoknak, akiket a hatalom kipécézett, akikről hazugságokat terjesztett, pedig ők értünk, valamennyiünkért dolgoznak, azért, hogy Magyarország egy jobb hely legyen.
Mindaddig, amíg egy társadalomban problémák vannak (és mindig, mindenütt vannak), mindaddig, amíg az állam nem képes maradéktalanul ellátni funkcióit, mindig lesznek olyan emberek, akik másokkal közösen szerveződve dolgoznak a megoldásért, a hiányok betöltéséért. Önzetlenül és elkötelezetten – van aki az idejét adja, van aki a tudását vagy pénzét, de az biztos, és ezt tanítja a történelem is:
A civil kurázsit nem lehet betiltani! Ha elfojtják is egy helyen, másutt búvópatakként újra és erősebben tör a felszínre. Az igazságosabb, békésebb és boldog jövő reményét hordozza.
Ez a tudat ad erőt nekünk is a folytatáshoz, a történetek ellenére (vagy épp azért). Ezért vannak velünk azok a munkatársaink, akik már 10 éve is az Ökotárs, az Autonómia és a Kárpátok alapítványoknál dolgoztak, és elszenvedték az akkor történteket.
Köszönöm nektek! Végigcsináltuk együtt ezt a 10 évet – és bízom benne, hogy a következő 100 még többet, jobbat is tartogat mindannyiunknak.
Szerző: Móra Veronika, az Ökotárs igazgatója
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre!
