Amiért egy átlagember büntethető, azért egy újságíró nem… – Szabó András írása

Megosztás

Múlt héten került fel egy új törvényjavaslat a Parlament weboldalára, amely a rágalmazás és a becsületsértés tényállását korlátozza. Amikor először hallottam róla (Szabó Tímea felszólalásának fizetett hirdetésébe botlottam bele), már eleve meglepődtem, hogy ilyen nem létezik, de aztán megnéztem a törvényjavaslatot, és rájöttem: de, nagyonis létezik. A következőkben leírom, miért elfogadhatatlan ez a javaslat, és miért lehet azt mondani, hogy ez egy kizárólagos politikai döntés, ami mindenféle szakmaiságot nélkülöz.

A javaslat alapján sem a rágalmazás minősített esete, sem a becsületsértés nem követhető el, ha azt a „közügyek szabad megvitatása körében sajtótermék vagy médiaszolgáltatás útján követi el feltéve, hogy cselekménye nem irányul a sértett emberi méltóságának nyilvánvaló és súlyosan becsmérlő tagadására.”

Már a kiindulópontot abszurdnak tartom: pont azokat az embereket mentesíti a törvény, akiknek a leginkább tisztában kell(ene) lennie azzal, hogy mit szabad és mit nem és akik a legtöbb embert elérnek. Egy egyszerű példával élve: ez nagyjából olyan, mintha a késve érkező vízimentőt nem vonnánk felelősségre, ha nem tudja a fuldokló áldozatot megmenteni, de ugyanezért egy laikust, aki kétségbeesetten megpróbál segíteni, büntetnénk, ha kudarcot vall. Teljesen nonszensz.

A másik problémám a rágalmazással van, ahol csak a minősített eseteket mentesíti. Tehát mentesül valaki a büntetőeljárás alól, ha aljas indokból, nagy nyilvánosság előtt vagy jelentős érdeksérelmet okozva rágalmaz vagy sérti meg valaki becsületét. De ha ezek közül egyik sem valósul meg, akkor továbbra is büntethető. Szintén egy egyszerű példával érzékeltetve: ha én egy 10 fős szülinapi bulin, enyhén ittasan elkezdek arról megalapozatlanul beszélni, hogy Péterffy Attila kenőpénzeket fogad el, akkor a polgármester úr, ha tudomást szerez erről, feljelenthet és büntetőeljárás lehet belőle. Ha én direkt az ő lejáratása céljából újságíróként megírom ezt a Bahírra, amit több ezer ember elolvas, akkor viszont nem lehet engem büntetőeljárás alá vonni. Besenyő Pista bácsi klasszikusa jut eszembe.

Nooormális?

No Description

A törvény indoklásában 4 érv jelenik meg erre:

  1. A szólás- és sajtószabadság tiszteletben tartása.
  2. Más országokban is van, ahol csak polgári peres eljárásban lehet ezekért elégtétel venni.
  3. Az emberi méltóságot különösen sértő esetek továbbra is a büntetőjog keretein belül maradnak.
  4. A polgári eljárások lehetősége továbbra is megmarad.

Ezek közül az első érv nevetséges, a szólás- és a sajtószabadság sosem volt egy korlátlan jog, és sosem irányulhatott gyűlöletkeltésre vagy hazugságokkal történő manipulációra. A második érv önmagában igaz, valóban van olyan ország (pl. Románia), ahol a rágalmazást nem a büntetőjog szabályozza. Olyanról ugyanakkor nem tudok, ahol a kis tömeg előtti rágalmazás büntethető lenne, a nagy nyilvánosság előtti nem. Ez szinte biztosan hungarikum lesz. Az kis öröm az ürömben, hogy a legkirívóbb esetet elvileg megmaradnak a büntetőjog területén, de egyrészt, nagyon nincs egységes gyakorlat arra, hogy mi minősül az emberi méltóságot nyilvánvalósan és súlyosan sértő magatartásnak, másrészt eleve az az alkotmánybíróság gyakorlata, hogy a politikusoknak jóval több mindent kell eltűrni, mint az átlag embernek, így számomra kérdés, hogy ez a kivétel a gyakorlatban milyen széles körben kerül alkalmazásra.

A történet legizgalmasabb része a polgári eljárás kérdése. Tény, hogy polgári per indítható a továbbiakban is. Csakhogy ezzel is van néhány probléma. Egy büntető feljelentés tehető ismeretlen tettes ellen, de egy személyiségi jogi perben meg kell nevezni az alperest és nincs nyomozás, ami ezt felderítené. Tehát ha névtelen cikkről beszélünk, akkor máris személy szerint senki nem vonható felelősségre.

A portál ettől még persze perelhető, de a gyakorlatban maximum pénzbüntetést vagy helyreigazításra kötelezést tud a bíróság kiszabni. Csakhogy mint látható, ez utóbbiakat hajlamosak kihagyni vagy elsuvasztani a különböző portálok, előbbi meg tipikusan olyan, hogy amíg egy kis költségvetésű, főleg adományokból fenntartott portálnak akár a roló lehúzását is jelentheti, addig egy oligarchák által fenntartott portál ezeket mellényzsebből kifizeti. Vagyis a jelenlegi egyenlőtlen vagyoni helyzetet csak még inkább növelni fogja egy ilyen szabály.

Épp a büntetőjogi eszköz az, ami ezt a viszonyt valamennyire kiegyenlíti. Mert bár nyilván nem fognak rágalmazás miatt valakit egyből letöltendő szabadságvesztésre ítélni (eddig se tették), de azért ha valakit 3-4 alkalommal egymás után elítélnek, előbb-utóbb eljutunk azokhoz a szankciókhoz, amikkel már jár a büntetett előélet, vagy el lehet tiltani valakit a foglalkozásától. És ezt azért jobban megérzi egy újságíró, mint a – valószínűleg mások által megfizetett – pénzbüntetést. A törvény azonban pont ezt veszi, mintegy kimondva, hogy a jelenlegi rendszerben gyakorlatilag mindent szabad, mert a következmények enyhébbek, mint a sérelem, amit az adott tettel okoznak.

Ezek alapján én is azt mondom, hogy hajmeresztő ez a módosítási javaslat, szakmai érvek gyakorlatilag nincsenek mellette, kizárólag politikai érdekek mentén megírt javaslatról lehet beszélni. Remélem, nem fog átmenni, de, hogy őszinte legyek, elég szkeptikus vagyok.

Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre!

Kapcsolódó cikkek