Mit lehet kezdeni a félbehagyott Diósgyőri várral?

Megosztás

Február végén forráshiány miatt levonult a kivitelező, így félbemaradt Miskolc egyik legfőbb műemlékének felújítása.

Mint arról néhány hete mi is beszámoltunk, a kivitelező Épkar Zrt. nem tudott tovább dolgozni az emblematikus épületen, mert a tornyokat érintő statikai problémák csak két milliárd forinttal rendezhetőek, amely forrás nem áll rendelkezésre, ezért február végén levonultak. A munkálatok, amelynek kronológiai idővonalát ebben a cikkben foglaltuk össze, így félbemaradtak.

Buzás Gergely régész-művészettörténész az archeologia.hu honlapon megjelent írásában részletesen körbejárta, hogy pontosan a Diósgyőri vár melyik része milyen állapotban lett félbehagyva. Mint többek között írja, a külsővár falai csillogó mészkőlap-burkolatukkal együtt már elkészültek, a falakkal ellentétben azonban a kaputornyok például befejezetlenek.

A szakember az írásában azt is részletezi, hogy mit lehet most kezdeni a félbehagyott műemlékrommal: “Most az építkezés leállása után végre ideje lenne, hogy az építtetők megtegyék azt a legfontosabb lépést, amelyet már a projekt megkezdése előtt meg kellett volna tenniük: komoly és felelős szakemberek hiteles véleményét kikérni arról, hogy mik is a diósgyőri vár legfőbb értékei, mire szabad, lehet és érdemes használni az épületet és hogyan, ki és milyen forrásokból tudja majd megfelelően üzemeltetni.”

“Minden komoly beruházás, így egy műemléki helyreállítás is kizárólag egy ilyen alaposan átgondolt és minden érdekelt fél által elfogadott programon alapulhat. Megdöbbentő, hogy ez a diósgyőri vár esetében soha sem történt meg” – fogalmaz Buzás Gergely.

“Mikor a 2010-es évek közepén az akkori városvezetés és az általa választott tervező elkezdte megfogalmazni a helyreállítás második ütemének koncepcióját, egyfajta részleges szállodai és vendéglátóipari hasznosítás lebegett a szemük előtt célként, ami alapvetően meghatározta a helyreállítás építészeti terveit is: ez indokolta a sohasem létezett második emelet felépítését és ennek külön megközelíthetősége érdekében egy lépcső- és lifttorony ráépítését a belső vár 15. századi kaputornyának romjaira, továbbá az éttermi funkcióval elképzelt nyugati nagyszoba külső homlokzatának árkádos áttörését.”

“Mint egy akkori személyes megbeszélés során számomra kiderült, e mögött a hasznosítási elképzelés mögött akkor még semmilyen gazdasági számítás nem állt. Hogy később készült-e ilyen, azt nem tudhatom, de belülről ismerve a hazai kulturális idegenforgalom viszonyait, ha készült volna, akkor sok jót nem tartalmazhatott volna egy ilyen kis szobaszámú, zsibongó gyerekcsoportok tömegei által látogatott vár második emeltére tervezett szálloda gazdaságos üzemeltethetőségének lehetőségeire nézve. Aligha véletlen, hogy ez a szálloda-koncepciót nem is propagálták a beruházók a nyilvánosság előtt, ám a tervek szemmel láthatóan mégis ennek a jegyében készültek el és a kivitelezés is ennek megfelelően folyt 2023. február végéig.”

Buzás többek között azt is írja, hogy “a palotaszárnyakra felhúzott második emelet volt az egyik legnagyobb tévedése a jelenlegi tervnek. Ezen a szinten a tornyokon még régi fotókon megfigyelhető tetőlenyomatok alapján valóban számolhatunk ugyan egy szinttel, ám az a tornyok sarkain hiányzó falbekötések és a Hazael Húgó-féle felmérés tanúsága szerint ez bizonyosan nem volt kőszerkezetű. Itt eredetileg nyilván egy faszerkezetes, aszimmetrikus padlástérbeépítés lehetett, aminek külső homlokzatait a gyilokjárók pártázatos mellvédfala képezte, belső homlokzata pedig nem volt, ugyanis az udvar felé a tető az első emelet párkánymagasságához futhatott ki.”

“Ez a forma jól ismert a későközépkori európai várépítészetben, például Châteaudun kastélyában máig eredeti formájukban fennmaradtak az ilyen szerkezetű padlástér szobáinak a külső gyilokjáróról nyíló favázas válaszfalai. A gyilokjárók pártázatos mellvédfalainak felépítésével a diósgyőri modern második emelet zavaró külső homlokzati fala is eltakarható, a betonfödém és az udvari homlokzatok azonban ideális esetben bontandóak lennének, szerencse, hogy a nyugati szárnyon ezek még nem épültek meg.”

Maguk a padlástéri helyiségek megint jól használhatóak lennének egy vármúzeum üzemi helyiségei: kutatószobák, irodák, adattárak, restaurátorműhelyek számára, míg felettük a tényleges padlástér a gépészet számára kínál megfelelő helyet, felszabadítva ezzel egy fontos enteriőrsort az északi szárny földszintjén. A vár első emeleti, egykori reprezentatív terei egyetlen funkcióra alkalmasak: egy olyan enteriőr-kiállítás számára, amely rekonstruált berendezésű szobákon át végigkíséri a látogatót a vár történetén Nagy Lajos korától, Mátyás király uralkodásának idején át a 16. századi reneszánszig. Ez, legalábbis az építészeti terek tekintetében – ha néhány elemében vitathatóan is – de már az első helyreállítási ütemben megvalósult, csak a terek berendezése nem volt igazán szerencsés, valamint súlyos hiba volt az egykori királyi lakosztály anticamerájának terét szétverő lift elhelyezése. Ennek áthelyezésre a nyugati szárny, illetve északnyugati torony helyreállítása remek lehetőséget kínálna. Az északi szárny nagyterme és a nyugati szárny nagyszobája rendezvényterekként fontos szerepet kaphatnának a vármúzeum életében. A földszinti tereknek az első ütemben már helyreállított szobasorában az első ütemben megvalósult, de azóta elbontott, kiváló, interaktív kiállítások visszaállítása, a pincében pedig a múzeumi büfé újraindítása lenne kívánatos.”

További érdekes részletek IDE KATTINTVA.

Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre!

Kapcsolódó cikkek