Legújabb hétvégi rovatunkban a BAZ megye múltjával, jelenével, vagy jövőjével foglalkozó Facebook-oldalakból, vagy csoportokból ajánlunk olvasóinknak olyan tartalmakat, amelyek sokak számára szép emlékeket, hasznos információkat hordozhatnak. Elsőre a Miskolc Lyukóbánya privát közösséget mutatjuk be, amely elsősorban Miskolc ismert bányász városrészének elfeledett emlékeivel, képeivel foglalkozik.
Néhány évtizeddel ezelőtt Lyukóbánya még nem a mellette fekvő völgyben eleterülő szegregátumról volt országszerte híres, hanem a településen zajló bányászatáról – és az azzal járó viszonylagos jólétről. A tárnákat aztán három évtizeddel ezelőtt bezárták, és egy nagyon szomorú korszak követekezett Lyukóbánya életében, amelyen azóta sem tudott egyetlen kormányzati vagy önkormányzati intézkedés úrrá lenni.
Sokaknak szomorodik el a szíve, amikor a régi bányaüzem felé autózik, de akadnak olyanok is, akik a búslakodás helyett inkább próbálják összegyűjteni azokat az emlékeket, fotókat, amelyek a legendás időkre emlékeztetnek. A Budai Miklós által létrehozott csoport a volt bányászkollégák által gondozott anyagokból tallózza a legérdekesebbeket, az itt felbukkanó képek és történetek azonban nem csak az egykor mélyben dolgozók számára különlegesek: minden borsodi, minden miskolci különlegesnek fogja látni a múlt századi történések domumentumait.
A csoportba itt tudnak jelentkezni az érdeklődők: Miskolc Lyukóbánya, a szénbányászat mai helyzetéről pedig itt találhatóak érdekes információk.
Kedvcsinálónak addig is egy érdekes történet a napokból, amely cikkünk nyitóképéhez, a vízzel félig elárasztott fotóhoz kapcsolódik:
“Volt hasonló élmény a határvágat közelében lévő lápában levegőre, ment a szivattyú és már majdnem vízdugó alakult ki. Egy fő szellőztető vágatban ez elég gáz lett volna.
Ott kellett szivattyút cserélni víz alatt, vagyis nem teljesen, de a bekötéseit víz alatt kellett szétbontani. Volt, ami úgy össze volt rohadva, hogy a 16-os anyát vágózni kellett. Víz alatt. Mindezt egy szombat éjszakásban, túlműszakban. Egyik legborzasztóbb műszakom volt az ott töltött 10 évem alatt. Beengedtük a vízbe a csillén lévő vándorszivattyút, az meg elkezdett úszni. Isteni szerencsénk volt, a csillén lévő pár furaton bejött annyi víz, hogy nem borult fel. Ma már egy nagy kaland csak, így jó 30 év távlatából – de akkor egy űbersz@pás volt. 
“
További érdekes fényképek:
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre!
