Nem is akkora az az orvosi béremelés, mint amit a Fidesz tol a képünkbe, ha nem hajtják teljesen igába a fejüket

Megosztás

Rengeteg plusz feltételhez kötött az a bizonyos, sokat emlegetett, soha nem látott orvosi béremelés. Pont ebbe ne rakott volna a kormány buktatókat? Az óvatosabb dokik csak az ígért emelés 30%-át kapják meg. Egy olyan közösség tagjaivá kell válniuk, amiről még azt sem tudják igazán, mi fán terem, de nyilván “nemzeti” lesz. Ismerős forgatókönyv?

Alig egy hetük volt eldönteni az háziorvosoknak, hogy belépjenek-e a praxisközösségekbe vagy sem. Úgy kellett dönteniük, hogy az egész rendszer pontos működése még nincs kidolgozva, de csak így kaphatják meg a visszamenőlegesen járó béremelést. Többen tartanak a buktatóktól, és önállóságuk elvesztésétől, így inkább megelégszenek a kisebb mértékű béremeléssel.

Még senki nem tudja pontosan, hogy mi lesz a feladatunk, csak azt, hogy be kell lépni, ha pénzt akarunk

– mondta a hvg.hu-nak egy Borsod-Abaúj-Zemplén megyei félreeső kistelepülésen dolgozó háziorvos arról, hogy február végéig nyilakozniuk kell, belépnek-e a praxisközösségekbe és milyen szinten. Véleményével nincs egyedül.

“Úgy lépünk bele valamibe, hogy nincsenek lefektetve a keretei, mindenki választ egy formát és majd utólag szabályozzák, hogy kit mire köteleznek” – így egy budapesti gyerekorvos.

A háziorvosoknak alig pár napjuk maradt arra, hogy nyilatkozzanak arról, belépnek-e a praxisközösségekbe vagy sem. A döntés zsebre megy: aki nem nyilatkozik február 28-ig, az nem kapja meg január 1-ig visszamenőleg az orvosoknak járó bérkiegészítést, de az is zsebre megy, hogy miről nyilatkoznak, vagyis milyen formában folytatják tevékenységüket. Aki nem lép be valamilyen praxisközösségbe, annak az orvosi bérkiegészítésnek csupán a 30 százalékával fog megemelkedni a fizetése, aki viszont belép, annak legalább a 80 százaléka jár majd. A százszázalékos emelést azok kaphatják meg, akik a szorosabb praxisközösséget választják, de ez sokaknak sötét ló.

Az erről szóló rendelet február 9-én jelent meg, de az érintett háziorvosok egészen a múlt hétig csak szórványosan kaptak információt az új rendszerről. A múlt héten a Háziorvosok Online Szervezete szervezésében a Országos Kórházi Főigazgatóság háziorvosi tevékenységét koordináló vezetőinek részvételével tartottak egy webináriumot, de hivatalosan – mint azt több háziorvos is jelezte a hvg.hu-nak – csak kedden értesültek arról, hogy február 28-ig sürgősen dönteniük kell a jövőjükről.

Mindezt úgy, hogy a praxisközösségi rendszerről rendelkezésre álló információk hiányosak, néhol ellentmondásosak, így a háziorvosok többségének az egész egy hirtelen ugrás a sötétbe. Sokan mégis megteszik, mert jól jön a vele járó pluszjövedelem.

A rendeletből kiderül, hogy a praxisközöségeknek lesz két nagyobb és több kisebb csoportja. A lazább, kollegiális változatról annyit tudni, hogy területi alapon szerveződik és akár 50-60 praxis is lehet benne. Aki ezt választja, annak vállalnia kell heti legalább 20 óra rendelési időt, benne 4 óra prevenciós rendeléssel, de részt kell majd vennie a kollegiális szakmai vezető megválasztásában, az általa szervezett rendezvényeken is. Azt ugyanakkor még nem tudni, hogy a vezető pontosan hogyan viszonyul majd a közösségbe összeterelt orvosokhoz.

Vajon olyan lesz-e mint egy főnök, akinek majd jelenteni kell?

– vetette fel a BAZ-megyei doktor, aki szerint az sincs még sehol leírva, hogy mit fog tőlük kérni. Ő attól tart, hogy olyan dolgokat várnak majd el, amit nem tudnak teljesíteni, de az sem világos számára, hogy milyen lesz az együttműködés a sok tucat praxist összefogó közösségben.

A szorosabb praxisközösségeknek három változata is van, attól függően, hogy a háziorvosok milyen keretek között dolgoznak össze. Egy változat kivételével azonban minden belépő megőrzi gazdasági és szakmai függetlenségét. A szorosabb együttműködés célja pedig, hogy a közös feladatokat közösen finanszírozzák: új orvosokat tudjanak foglalkoztatni, új eszközöket beszerezni. Lehet közös az orvosírnok, a betegirányító, foglalkoztathatnak dietetikust, részt vehetnek eszközfejlesztésekben, közösen üzemeltetnek minilabort, és megoszlanak a karbantartási és anyaghasználati költségeik.

A hvg.hu által megkérdezett orvosok számára azonban több kérdés sem világos még ezzel kapcsolatban: mekkora pluszmunkával jár majd a praxisközösség, hogy tudják ezt belezsúfolni az amúgy is feszes munkaidejükbe – beszéltünk olyan orvossal például, akinek férje a saját praxisán kívül két másik praxisban is helyettesít, kapásból kitöltve a számukra megengedett legfeljebb heti 60 órás rendelési időt. Nem világos még az sem, hogy mekkora kötöttségekkel jár majd a szorosabb együttműködés, milyen plusz szolgáltatásokat kell majd vállalniuk, hogy alakul az ügyeleti rendszer, és azt hogyan számolják majd el.

És persze sokan nem értik, hogy hova ez a sietség, amikor eleve rengeteg pluszfeladattal jár a jelenlegi időszak: romlik a járványhelyzet, zajlik az oltókampány, és ettől függetlenül is számos jelentést és statisztikát kell leadniuk, szűréseket szervezni, e-mailekre válaszolni, ami miatt napi 1-2 órát is kénytelenek túlórázni.

Gyakran napi 12 órát töltünk a monitor előtt

– mondta egy vidéki kisvárosban dolgozó doktornő, aki szerint a központi számítógépes rendszer leterheltségére jellemző, hogy alkalmanként fél órákat várnak arra, hogy fel tudják tölteni a statisztikai jelentéseket. Egy fővárosi gyerekorvos is arról beszélt a hvg.hu-nak hogy már most harmadával megnőtt a rendelésben eltöltött ideje.

További részletek a Hvg.hu cikkében olvashatók.

Hozzászólások

Related posts