Fél évtizede tart a jogi állóháború a hejőcsabai cementgyár újranyitása körül

Megosztás

Arról korábban beszámoltunk, a Miskolci Törvényszék nemrég elutasította a hejőcsabai cementgyártás újraindításával kapcsolatos pert, melyet a Zöld Kapcsolat Egyesület indított a Pest Megyei Kormányhivatal ellen. A bíróság erről a kérdésről a veszélyhelyzetre hivatkozva tárgyaláson kívül járt el.

De honnan jutottunk el idáig és miért kiemelten fontos kérdés ez nem csak Miskolc, de a térségben lakók számára?

A hejőcsabai gyárat sok éven át a Holcim nevű konszern működtette, majd 2011-ben leállította a termelést, a dolgozókat pedig elbocsátották. A működtetés közben a Holcim közel húsz éven át jogvitában állt a Magyar Cement Kft.-vel (MC), ami arról folyt, hogy a gyár területére a Holcim által telepített gépek, berendezések alkotórészei vagy csupán tartozékai a területnek, amelynek tulajdonosa az alperes MC Kft. volt.

Az MTI 2014-ben adott hírt arról, hogy a gyár bírósági végzéssel Kálmán János vállalkozó érdekeltségébe került. A HCM 1890 Kft. (azaz a MC jogutódja) ügyvezetője az akkori sajtótájékoztatón bejelentette, hogy társasága hosszú évekig tartó pereskedés után hozzájutott “jogos” tulajdonához, vagyis a Holcim éveken át jogszerűtlenül működtette a gyárat. Ezt a svájci érdekeltségű befektető Osteuropaische Zementbeteiligungs AG (OZAG) – aki a Holcim konszern jogutódja – továbbra is vitatta.

A HCM 1890 kft. ügyvezetője ezzel egyidőben – azaz 2014-ben – közölte azt is, hogy a termelés újraindítását tervezi.

A politikai akarat már ekkor sem hiányzott, a miskolci cementgyártás ügyét az akkori fideszes városvezetés és a kormány vállvetve támogatta. Ráadásul gyorsítás érdekében a kormány 2014. december 31-i határozatában nemzetgazdasági szempontból kiemelt üggyé nyilvánította a hejőcsabai cementgyár újraindítását.

Közben az OZAG valamennyi jogcímen előterjesztett tulajdonjogi igényét elutasították a bíróságok. Az ítéletek kimondták, hogy a hejőcsabai cementgyártás újraindításához szükséges minden bánya, földterület, gép és berendezés a HCM 1890 Kft. (HCM) tulajdonában és birtokában van.

A miskolci lakók zömének azonban nem tetszett az ötlet, a bejelentére megalakult a Miskolci Cementgyár STOP civil munkacsoport is, akik a Zöld Kapcsolat egyesülettel együtt nehezményezték a gyár jelentős környezetkárosító tevékenységét.

Az eseményekre reagálva az (akkori) Észak-Magyarország napilap szervezett egy kerekasztalt 2015 februárjában, hogy nyilvánosságot kaphasson az újranyitás ügye.

Erre a napilap ellen sajtópert, a Miskolci Cementgyár STOP munkacsoport négy tagja ellen pedig büntetőjogi eljárást kezdeményezett rágalmazásért a HCM 1890 Kft. ügyvezetője.

Az újraindítás ötletét több mint 2000 miskolci lakos utasította el formálisan, petíció formájában.

Továbbá – szintén 2015-ben – a Pest Megyei Kormányhivatallal szemben pert indítottak, melyet a miskolci Zöld Kapcsolat egyesület kezdeményezett a HCM 1890 Kft. cementgyártási tevékenységének egységes környezethasználati engedélyének kiadása miatt.

Ezt ennek hatására akkor felfüggesztették:

Az Észak 2017-ben megnyerte az ellene indított sajtópert és a munkacsoport büntetőperbe fogott tagjait első-, utána pedig másodfokon is felmentette a bíróság, tekintettel arra, hogy alapvető kommunikációs jog a véleménynyilvánítás.

Ezt követően újabb tervek szerint évente közel 57 ezer tonna hulladék égetésére – ebből kifolyólag kb. 4000 tonna légszennyező anyag kibocsátására – kapott engedélyt első fokon a gyár abban a határozatban, melyet aztán 2017-ben szintén hatályon kívül helyezett a bíróság.

Kifogásoltuk, hogy a levegőtisztaság védelmi intézkedési terv a Sajó-völgyben nem felel meg a követelményeknek, ami miatt a Levegő Munkacsoport, a Zöld Kapcsolat Egyesület és egy magánszeméllyel együttműködve a környezetvédelmi hatósághoz fordultunk, kérve annak soron kívüli felülvizsgálatát. Sajnos a szakmai észrevételek, javaslatok töredéke került be a 2020-ban elfogadott újabb tervbe.

– tette közzé F. Nagy Zsuzsanna, a Zöld Kapcsolat elnöke.

Erre reagálva a továbbra is zajló bírósági perben 2020 őszén bizonyítási eljárást indítványoztak annak megállapítására, hogy a környezetvédelmi hatóság megalapozatlanul adott ki egységes környezethasználati engedélyt az üzem számára 2016-ban. Ennek eredményeképp Hejőcsabai Cement és Mészipari Zrt. 2020 novemberében benyújtott EKHE felülvizsgálati engedélykérelmének eljárását felfüggessze a környezetvédelmi hatóság a bírósági ítélet meghozataláig.

A Zöld Kapcsolat beszámolójából kiderül, hogy kérte a hatóságtól a felülvizsgálati kérelem elutasítását arra hivatkozva, hogy a cég engedélye nem lépett hatályba, így ennek felülvizsgálata nem is lehetséges.

Ugyanis környezetvédelmi hatóság csak meglévő tevékenység esetén folytathat teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálati eljárást, márpedig cementgyártási tevékenység a hejőcsabai ipari létesítményben az elmúlt 5 évben nem folyt.

“Rendkívül szomorúnak tartjuk, hogy egyetlen miskolci képviselő se tett fel kérdéseket az üggyel kapcsolatban se a Kriza-érában, se a mostaniban”

– mondta lapunknak F. Nagy Zsuzsanna.

Itt jutunk el napjainkig

A napokban a Miskolci Törvényszék a veszélyhelyzetre hivatkozva tárgyaláson kívül járt el ebben a nagy horderejű és régóta húzódó jogi vitában. Közben az egyesület megkeresésére Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata hosszú idő után először reagált, és 2020 októberében perbelépési kérelmet nyújtott be a Zöld Kapcsolat egyesület pernyertessége érdekében.

Azonban az indoklást nagyon rövid idő alatt írták meg, így az támadható volt. Ennek ellenére egészen elképesztő volt a bíróság mostani elutasítása, miszerint „közvetlen jogi érdek hiányában” nem tesznek eleget a perbelépésnek. Pedig a cementgyár csaknem a városközepén helyezkedik el, rengetegen laknak körülötte.

„A hatóság az EKHE engedélyben előírta az immisszió mérések lefolytatását, tehát a 6 hónapos próbaüzem előtt, illetve alatt lesz mód az immisszió mérések elvégzésére.”

– írták.

A bíróság továbbá kimondta, hogy „az eljárásjogi kifogások megalapozatlanok voltak, az ügy érdemére kiható eljárásjogi jogsértés nem volt feltárható”.

Ezen túlmenően kötelezte az egyesületet csaknem 600 ezer forintnyi perköltség, illetve illeték megfizetésére.

De miért ekkora probléma a gyár üzemeltetése?

A párizsi klímaegyezmény értelmében legalább 16 százalékkal kellene csökkennie a cementipar szén-dioxid-kibocsátásnak 2030-ig. Nehézséget jelent viszont, hogy a cement előállításánál a hevítés mellett önmagában az anyagok reakciójából is szén-dioxid szabadul fel. Az így távozó szén-dioxid a cementipar teljes kibocsátásának 50 százalékát teszi ki. A másik feléért a technológia felel, azaz a hevítés során használt energiahordozók, a szállítás, valamint a nyersanyagok okozta szennyeződés.

F. Nagy Zsuzsanna kérdésünkre elmondta, hogy

A kiadott engedély évi 5000 tonna szállópor kibocsátást jogszerűen megenged a gyárnak. Az eredetileg gázüzemű technológia módosítása hulladék együttégetésre – ami évi 57 ezer tonna hulladékot, köztük pl. gumiabroncsot jelent – kifejezetten káros, az ismert és nem ismert levegőterhelés és ezek folyamatos ellenőrzési lehetőségeinek hiánya miatt.

Nemrég az Európai Bíróság is kimondta, hogy Magyarország megsértette a környezeti levegő minőségével kapcsolatos uniós jogi szabályokat: 2005. január 1-jétől (Budapest és – egy év kivételével – Pécs mellett) térségében és

a Sajó-völgyben 2017-ig rendszeresen és tartósan túllépte a PM10 részecskékre vonatkozó napi határértéket.

A figyelmeztetések ellenére a helyzet továbbra is fennáll, ahogy arról többször mi is beszámoltunk.

Miskolc és Sajószentpéter jelenleg is a határértéket meghaladó szállópor-szennyeződésnek van kitéve.
(idokep.hu)

Ezt a cementgyár a zöldek szakmai véleménye szerint csak még tovább rontja, ráadásul nem is kevéssel.

A Zöld Kapcsolat elnöke csalódottságának adott hangot, szerinte az itt élők sokkal erőteljesebb fellépésére lenne szükség ahhoz, hogy a cementgyárat ne lehessen újraindítani:

Méltatlan a társadalmi passzivitás az ügy súlyához mérten. Ami részben érthető, mert rendkívül összetett szakmai kérdések vannak a háttérben, de ebben a városban jelentős a műszaki értelmiségiek száma, mégsem sem szólalnak meg.

– mondta.
F. Nagy Zsuzsanna, a Zöld Kapcsolat elnöke (forrás: Népszava)

A Zöld Kapcsolat jelenleg a Kúrián fellebbez.

A Miskolci Cementgyár STOP tevékenységét ITT követheti nyomon.
Ha támogatni szeretné a Zöld Kapcsolat munkáját, akkor azt ITT teheti meg.

Kapcsolódó cikkek