Nyolc, igen különleges nevű magyar ételt gyűjtöttünk össze, ki az, aki több, mint a felét ismerte és kóstolta is már?
Lássunk nyolc furcsa nevű hazai ételt, melyeket még ma is elkészíthetünk a fennmaradó receptek alapján. Az biztos, hogy a magyarok nem szűkölködnek különleges receptekben és furcsa nevű ételekben. Nem is gondolnánk, hogy sokan ma napig szívesen készítenek olyan vicces nevű fogásokat, mint a legényfogó leves vagy az angyalbögyörő. Vannak, akik az interneten böngészve bukkannak rá ezekre a fogásokra, vannak viszont, akik nagyszülőktől, rokonoktól “öröklik” meg ezeket a recepteket.
Kerestünk is néhány különleges, elfeledett magyar étel, amit lehet, hogy már csak a nagyszüleink ismernek és készítenek.
- lucskos káposzta: Paprikás rántást készítünk. Erre rádobjuk a szeletelt káposztát. És hideg vízzel töltjük fel. Ha felforr tehetünk hozza 1-2 leveskockát, vagy csak sózzuk. Főzzük fél kész állapotig és akkor teszik hozza a felkockázott krumplit. Habarást készítünk és amikor a krumpli is megfőtt beleöntjük a levesbe. Bele törjük a fokhagymát és még egyszer “rottyantjuk”.
- tejleves: A lisztet összegyúrjuk a tojássárgával. Egy nagy lyukú reszelőn lereszeljük, majd egy lisztezett felületen elrendezzük, hogy ne tapadjon össze. A tej negyed részében elkeverjük a vaníliás pudingport. A többi tejhez hozzáadjuk a cukrot, a vaníliás cukrot és a citromhéjat, majd felforraljuk. Amikor forr, beletesszük a tésztát és 2-3 perc alatt megfőzzük. A pudingporos tejet a leveshez adjuk, majd kicsit még forraljuk, hogy besűrűsödjön.
- vakarcs: Lisztet,zsírral,asütőporral,sóval összemorzsoljuk és a tojással,tejföllel tésztává gyúrjuk. 2-3-szor hajtogatjuk,a hajtogatások között 30 percet pihentetjük a tésztát.Végén kinyújtjuk,tetejét bevagdossuk,megkenjük tejföllel,megszórjuk reszelt sajttal,kockákra vágjuk.Lisztezett kivajazott,vagy sütőpapírral bélelt tepsibe tesszük,és meg sütjük.
- izzasztott káposzta: Az ételhez szükség van savanyú káposztára, kolbászra, sonkára és szalonnára, valamint sarált töpörtyűre. Egy tepsibe rétegezve helyezzük a hozzávalókat és megsütjük. Kínálhatjuk főtt vagy sült burgonyával vagy burgonya gombóccal, esetleg kenyérrel.
- dudogó: Ez egy aszalt gyümölcsökbôl, legtöbbször vadkörtébôl, almából, szilvából, cseresznyébôl, illetve meggybôl készült aszalékleves, melyet többnyire habarás nélkül
fogyasztanak. - cicege: A magyar konyha tájjellegű étele a cicege, vagy dödölle. Laktató, kiadós. Régen a szegények eledeleként tartották számon, mert mindennapos volt a fogyasztása. Meghámozzuk és lereszeljük a burgonyát. Összekeverjük a liszttel, az apróra vágott vöröshagymával, a sóval, az összevagdalt tepertővel vagy szalonnával, a tejföllel, és a törött borssal fűszerezzük. Ha lepényként sütjük, a tepsit vastagon kizsírozzuk , vagy kiolajozzuk, és egy centi vastagon belesimítjuk a burgonyás masszát. A sütőben pirosra sütjük és kockára vágva rakjuk tálra. Ha sütjük, bőven forrósítunk hozzá zsírt vagy olajat, és nagyobb, lapos pogácsákat formázva rakjuk bele a burgonyás masszát. A zsiradéktól lecsepegtetett pogácsákat tűzálló tálba rakjuk, rétegenként tejfölözve.
- sterc: Lisztpépből és zsírból készült laktató szegényétel, melyet aludttejjel, tejföllel, zsírral vagy pirított hagymával ettek.
- szajmóka: egyfajta disznósajt, amit a kevésbé értékes részek mellett káposztával vagy krumplival kevertek és töltöttek sertésgyomorba abálás előtt. Mára persze ez is változott – a szajmóka inkább tűnik egy gyomorba töltött szaláminak, mint egy laza, abált maradékmentőnek. Akárcsak a magyar konyhában, itt sem létezett maradék disznóöléskor – különböző zöldségekkel dúsított abalé alapú levesekben szolgálták fel azokat a húsnyesedékeket, amik nem kerültek sem hurkába, sem kolbászba.
