A stupek, vagyis a felszíni bukó rendelkezésre állása a ragadozó halas horgászok, illetve horgász módszerek kreativitását mutatja. Elképesztően hasznos kelléknek számít ugyanis, aminek az alkalmazásával jó eséllyel számíthatunk akár kapitális méretű harcsákra is.
A cikkben megmutatjuk a felszíni bukó használatának az alapvető sajátosságait, emellett pedig a szerelék összeállításához is adunk néhány hasznos tippet.
Pontosan mi az a stupek?
A stupek, vagyis a felszíni bukó egy hosszúkás alakú praktikus kellék, ami a horgászok leleményességét dicséri. Egy hosszanti műanyag pálcának felel meg, aminek az egyik vége a főzsinórhoz, a másik pedig az előkéhez csatlakozik.
A hasznossága főként a műanyag felhajtó erejéből ered. Egy megfelelő stupekkel ellátott szerelékkel ugyanis olyan körülmények között is meg tudjuk horgászni a vízoszlop felső rétegeit, amire másféle felszereléssel nem lenne esélyünk.
Ebből pedig egyenesen következik, hogy a felszíni bukóval ellátott szerelék egészen eredményes, kifejezetten a rablóhalas horgászok körében.
Melyik típusú horgászathoz szokás stupeket használni?
Stupekkel elsősorban harcsára szokás horgászni, méghozzá a sekély vizekben. A módszer legfontosabb hozzáadott értéke, hogy a segítségével a csalihalat közvetlenül a vízfelszín közelében tudjuk felkínálni.
Vagyis a kishalunk nem merül le az alsóbb rétegekbe, és nem bújik meg az iszapban. Pontosan ott fogja felkelteni a figyelmet, ahol a legnagyobb eséllyel számíthatunk a ragadozók kapására. A harcsa horgászatánál pedig nyerő ötletnek bizonyulhat mindez.
Kapitális, bőven húsz vagy harminc kilogramm feletti harcsák is szép számmal akadtak már horogra a stupekes módszernek köszönhetően. Szóval az eredményességére valóban nem lehet panasz.
Így érdemes használni a felszíni bukót
A szerelék összeállításakor a főzsinórra felfűzünk egy behúzó ólmot, ez fogja majd egy helyben tartani a szerelékünket. Majd jöhet a felszíni bukó. Ha ez is megvan, akkor az alsó forgón lévő kapocsba beakasztunk egy úgynevezett cseppólmot.
Az ólom méretét a csalihal méretének megfelelően célszerű kiválasztani. A kiválasztott csalihalat a hátuszonya alatt érdemes horogra tűzni annak érdekében, hogy a rárabló hal szájában minél nagyobb eséllyel akadjon meg a horgunk.
Arra azért érdemes felkészülni, hogy ez a fajta horgász módszer erősebb botot, orsót és damilt igényel. Túlságosan nagy távolságra pedig nem tudunk vele horgászni, ezért célszerű lehet csónakkal megközelíteni az ígéretes horgászhelyeket.
Sokszor tényleg azon múlik a sikerünk, hogy mennyire tudunk közel dobni a harcsa vélt tartózkodási helyéhez. A nádfalak széle, a bokrok alja nyerő helynek bizonyulhat, és már indulhat is a fárasztás.