Átfogó környezetvédelmi projektet indított három jelentős intézmény – a Kassai Műszaki Egyetem, a Miskolci Egyetem és az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság – a Sajó vízgyűjtő területének vizsgálatára. A kutatás különös figyelmet fordít a térségben található felhagyott bányák és meddőhányók környezeti hatásaira, mivel ezek komoly veszélyforrást jelenthetnek a folyó ökoszisztémájára.
Tovább olvasom
Úgy gondolják, hogy “ez a helyzet egészen elképesztő, és teljességgel tűrhetetlen”. Semmi nem történt eddig, csak a ciántartalom miatt “nem javasolják” a Sajóból kifogott halak fogyasztását.
Tovább olvasom
Két és fél évvel ezelőtt történt a nagy Sajó-katasztrófa, amikor is egy szlovákiai vasércbányából hatalmas mennyiségű szennyezett víz ömlött a folyóba, jól láthatóan rozsdaszínűre színezve azt, hosszú szakaszon tönkretéve annak élővilágát. A szennyezés a folyó BAZ megyei szakaszán is nagy pusztítást okozott. Most ismét baj van.
Tovább olvasom
Jurecska Laura környezetkémikus, az ELTE TTK Mikrobiológiai Tanszékének tudományos munkatársa a masfelfok.hu-n hívta fel a figyelmet a műanyagszennyezés mértékére és káros következményeire. Az alábbiakban az ő cikkét közöljük. A vizeinkben lévő mikroműanyagokról egyre többet hallunk a médiában, pedig a szennyezés nemcsak a vizeket, hanem a talajt is érinti. Sőt a kutatók szerint ott még súlyosabb probléma az apró plasztikdarabkák jelenléte: a talajokban ugyanis fajlagosan 4-23-szor több mikroműanyag halmozódik fel, mint az óceánokban. A problémára Matthias Rillig, a berlini Freie Universität kutatója hívta fel a figyelmet 2012-ben. Azóta intenzíven kutatott területté…
Tovább olvasom
Egy független szakértői vizsgálat olyan anyagok jelenlétét mutatta ki a gödi kutak vizében, amelyeket a Samsung-gyárban is használnak. Lepődjünk meg, itt is tíz évre titkosítható adatokra akadtak a vizsgálatot végzők. Éppen ettől félnek a Dunakanyarban élők, hogy a gyár a teljes terület ivóvizét ilyen vegyületekkel szennyezné, ennél jóval nagyobb mértékben. Lítiumot és egy N-metil-2-pirrolidon (NMP) nevű oldószert talált egy szakértői vizsgálat néhány gödi kút vizében. A Göd-ÉRT Egyesület által megrendelt vizsgálatok célja a talajvíz minőségének általános jellemzésén túl a gödi akkumulátorgyár vízminőségre gyakorolt hatásainak ellenőrzése volt. Mivel toxikus hatású lítiumos vegyületekből és…
Tovább olvasom
Ha távolról nézzük, időnként fel sem tűnik, hogy víz folyik bennük, annyira tele vannak szeméttel. Pasig, Klang, Ulhas, Tullahan – a világ óceánjaiba legtöbb műanyagszemetet öntő folyók neve keveseknek mond bármit. Egy friss kutatás azonban arra jutott, hogy szemben a világ nagy folyamaival, amiket korábban mindenki a legnagyobb szennyezőnek gondolt, ezek a kisebb kelet-ázsiai folyók jelentik az igazán nagy veszélyt az óceánokra és azok élővilágára. Azt eddig is tudtuk, hogy az óceánokban úszó műanyagnak mindössze 20 százaléka származik hajókból, halászhálókból, a maradék ugyanis folyókból érkezik. Korábban azonban azt feltételezték, hogy mindezért leginkább…
Tovább olvasom
A Szamosból Csengernél csütörtökön hajnali 2 órakor vett mintákban az oldott cink, réz, alumínium és vas koncentrációja volt határérték feletti – közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság. A közlemény szerint a Szamost érintő vízszennyezés monitorozásáért a katasztrófavédelem helyszíni méréseket és akkreditált laboratóriumi vizsgálatokat hajt végre. A mintavételezés és laboratóriumi vizsgálat folyamatos. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság szerdán közölte, hogy nehézfémszennyezés érkezik a Szamoson Romániából. Közleményük szerint a román fél a Nemzetközi Riasztó Rendszeren keresztül küldött tájékoztatást, amely szerint Románia területén bányameddőből származó nehézfémszennyezés érte el a Szamost. Akkor azt írták, hogy a szennyezés…
Tovább olvasom