Ott áll az üst. Éjjel egy, kihalt az Újgyőri. Két órája, amióta itt vagyunk kint, összesen egy autó jött, gyalog egy teremtett lélek se, meg két villamospótló, rajta két sofőrrel, összesen egy utassal. Most pakolnak össze a darusok, a vasasok, a sajtó már elment. Nemrég még szállt egy tizenhét tonnás üst a szélben, szürreálisan, mint sarki fény a Bükk fölött. Salaküst. Nem kokilla, nem öntőüst. Csöpörög az eső, csillognak a lámpák a Vasgyári út tócsáiban. Mossa az eső az üstöt, ezt az irdatlan nagy jószágot, tizennégy centi vastag öntöttvas fallal,…
Tovább olvasomSzáll egy üst a szélben – Szunyogh László írása
