Duplájára nőhet az Erasmus+ oktatási program szülinapi tortája

A Miskolci és a Tokaj–Hegyalja Egyetem újra élvezheti az Erasmus+ nemzetközi oktatási program külföldi ösztöndíjait. Megnyílik az út Nagy-Britannia, Svájc és Kanada irányába.

Az Orbán-kormány idején a Miskolci és a Tokaj–Hegyalja Egyetem is egyike volt a huszonegy alapítványi fenntartású modellváltó iskolának. Ezek a felsőoktatási intézmények 2024 és 2026 között elestek az Erasmus+ lehetőségétől, mely külföldi tanulási programokat biztosít a pályázóknak.

Az Orbán-kormány nem csak az európai polgárok pénzére jelentett veszélyt, de a felsőoktatás autonómiájára nézve is. Az intézmények kikerültek az államháztartási és a szigorú közbeszerzési korlátok alól. Az állam jelentős közvagyont (ingatlanokat, gazdasági társaságok részvényeit, tőkét) adott át ezeknek az alapítványoknak.

Így felmerült az összeférhetetlenség és a korrupció gyanúja, így az Európai Bizottság és az Európai Unió Tanácsa 2022 végén a jogállamisági (feltételességi) eljárás keretében blokkolta az alapítványi egyetemek uniós forrásait. A legfőbb gondot a közpénzek átláthatatlansága, a közbeszerzési kivételezés, a kuratóriumi tagok leválthatatlansága és politikai kötődés jelentette.

A 2026. április 12-i választást követően a Tisza-kormány rendkívül dinamikus tárgyalásokat kezdett az Erasmus+ újraindításáról, a tárgyalások eredményeként 2026. október 13-án feloldották a korlátozást. Ennek a megállapodásnak az értelmében a miskolci és a sárospataki egyetemek is visszakapcsolódhatnak Európa vérkeringésébe. Minden szerződést aláírtak, így 2027 tavaszán újra kinyílnak  az utakra való jelentkezési felületek immár a teljes felsőoktatásban.

Habár  a pályázatok előkészítése már 2026 végén megkezdődhet, mire eljut valaki a tanulmányi szerződéskötésekig, az hosszú folyamat. Sok külföldi intézmény csak most szerez tudomást az októberi 13-i megállapodásról. Azért érdemes tájékozódni a hallgatóknak az egyetemük honlapján. (https://www.uni-miskolc.hu/hallgatoknak/osztondijak-palyazatok/kulfoldi-osztondijprogramok/) Összességében a 21 egyetemről indított pályázat csak 2028-ban kerül abba a fázisba, hogy sikeres pályázati elbírálás alapján a jelentkező elindulhasson valamelyik országba. Szóval összességében négy év esett ki.

2026. november 12-én a Borsod24 is részt vett az Erasmus+ oktatási programról szóló háttérbeszélgetésen Brüsszelben, ahol közvetlenül Bogdan Andrzej Zdrojewski jelentéstevő EP-képviselőtől nyertek magyar orgánumok információkat.

A lengyel keresztény demokrata képviselő azzal kezdte, meglepte őt, hogy Magyarország és Magyar Péter ilyen gyorsan halad, nem úgy mint a lengyelek. Korábban aggodalommal figyelte, hogy az Orbán-kormány megszállta az egyetemeket, ami nem engedhető meg.

Zdrojewski képviselő kitért arra is, hogy az Ukrajnában dúló háború kissé háttérbe szorította az oktatásra fordítható költségeket, mert eredetileg 50 milliárd euróért lobbiztak. Ennek ellenére az Erasmus+ széles támogatottságot élvez. Ezt bizonyítja, hogy míg az előző hétéves periódusban 26,2 milliárd euró volt a keret, az összeget legalább 46 milliárd euróra tervezik. (Egyéb sajtónyilatkozatokban 47,39 milliárd eurót említenek.)

A források mértékét háromoldalú (Európai Bizottság, Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa) egyeztetést követően az MFF (Multiannual Financial Framework), vagyis az Európai Unió Többéves Pénzügyi Kerete határozza meg. Az Európai Bizottság 40 milliárdot javasolt a programra, az Európai Parlament ezt emelné 47,39 milliárd euróra a 2028–2034-ig tartó periódusban. Döntést 2026 végén várható.

Nagy Britannia kilépése az Erasmusból 2021-ben nagy csalódottságot váltott ki az angol nyelv fontossága miatt. Ám a skótok nyomására elindultak az Erasmusba való visszatérésről a tárgyalások, végül 2026-ban megállapodás született, s ennek eredményeként 2027 januárjától immár – teljes jogú társult státuszban – újra befogadó és pályázó országokká válnak az Egyesült Királyság tagja.

Zdrojewski a források megduplázását és újabb államok csatlakozását is kilátásba helyezte: Nagy–Britanniával és Svájc csatlakozásával az előző hétéves periódushoz képest a pénzügyi keret majdnem a duplájára emelkedhet. Kanada is hamarosan belép az Erasmus+ által látogatható országok körébe; majd Izland és Norvégia követi.

Az új finanszírozási periódusban több diáknak szeretnének külföldi ösztöndíjat biztosítani. Az adminisztráció egyszerűsödik, segítik a hátrányos helyzetű, a fogyatékkal élők pályázását. Folyamatosan monitorozzák a megélhetési költségeket a különböző térségekben. Reagálnak az inflációra, a lakhatási kiadásokra – ez alapján kalkulálják az ösztöndíjakat.

Az Erasmus+ összességében széles támogatottságot élvez az Európai Parlamentben, még a mezőgazdaság forrásaiért lobbizókat is sikerült maga mellé állítani.  Arról nem is beszélve, hogy még a születések számát is emelheti a vegyes házasságok.

Habár pontos statisztikák nincsenek, de az Európai Bizottság Erasmus Hatástanulmánya szerint a volt Erasmus-hallgatók 33 százalékának más nemzetiségű az élet- vagy házastársa. 27 százalékuk kifejezetten a külföldi ösztöndíj ideje alatt találkozott hosszú távú partnerével. Ezen adatok alapján a Bizottság úgy becsülte, hogy a program 1987-es indulása óta több mint egymillió úgynevezett „Erasmus-baba” született. Szép eredmény közel 40 év alatt.

Az Erasmus+ program módosító javaslatait az Európai Parlament Kulturális és Oktatási Bizottsága dolgozta ki, ebben dolgozott Tarr Zoltán is. Bogdan Andrzej Zdrojewski az ő munkáját is méltatta.

Elmondható tehát, hogy az Erasmus+ nemzetközi oktatási program a CULT Bizottságnak köszönhetően forrásnövekedéssel számolhat, tehát nagy lesz az Erasmus-torta. Jó lenne, ha minél többen pályáznának Magyarország minden régiójából, hogy ezek a források felhasználásra kerüljenek Borsod megyében is.

Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!

Kapcsolódó cikkek