Az áprilisi országgyűlési választás után a Tisza alakított kormányt, Miskolcot viszont továbbra is Tóth-Szántai József vezeti, a közgyűlésben pedig megmaradt a Fidesz vezette többség. A városnak állami segítségre van szüksége a működéshez és a félbemaradt fejlesztésekhez, miközben két tiszás országgyűlési képviselője egészen más utat választott a városházához. A Borsod24 podcastjában Bethlen Tamás szerkesztő a Miskolci Egyetem két szakértőjével, Fekete Sándorral és Kis Daniellel beszélgetett arról, mit hozott az első fél év Miskolcnak, és mi múlik a következőn.
Elmaradt a nyári uborkaszezon a magyar politikában. A májusi kormányalakítást törvénykezési hullám követte, és az új kormány olyan kérdéseket is napirendre vett, mint a megyei önkormányzatok megszüntetése. Miskolcon eközben a jóval közvetlenebb kérdések kerültek előtérbe. Miből lehet fenntartani a helyi közlekedés jelenlegi menetrendjét? Honnan lesz pénz a diósgyőri vár befejezésére? És ki tud ezekben az ügyekben eredményesen tárgyalni a kormánnyal?
Kis Daniel arról beszélt, hogy önmagában az eltérő politikai hátterű kormány és városvezetés együttélése más európai országokban megszokott helyzet. Magyarországon viszont kevés a bejáratott minta arra, hogyan működhet ez tartósan. Fekete Sándor szerint a miskolci szereplők egyelőre keresik a kapcsolattartás módját, és próbálják felmérni, meddig mehetnek el a nyilvános vitákban. A napi ügyekre adott reakciókból még nehéz kiolvasni, hogy mely kérdésekben és milyen feltételekkel tudna rendszeresen együtt dolgozni a városháza és a kormány.
Kiss Daniel, a Miskolci Egyetem politológusa
A beszélgetésben elhangzott értékelés szerint Miskolc saját bevételei a kötelező feladatok teljes finanszírozására sem elegendőek. A napi működésben ezért az állami támogatásnak, a fejlesztéseknél pedig az uniós pénzeknek, köztük a TOP Plusz forrásainak is nagy a jelentőségük. A helyi közlekedésen különösen jól látszik, mekkora a távolság a város lehetőségei és a korábbi ígéretek között. Miközben a miskolciak járatsűrítést és bővítést várhatnak, a választás óta nyilvánosan is elhangzott, hogy önerőből a jelenlegi menetrend fenntartása is gondot okoz.
Az adásban szóba került a Vitézy Dávid tárcájánál említett, 2027-re tervezett, mintegy tízmilliárd forintos támogatási keret is. Ez a megyei jogú városok helyi közlekedését szolgálná, Miskolc részesedése külön kérdés. A város számára az is számít, hogy egy támogatás egyszeri segítséget ad-e, vagy a következő években is lehet rá számítani. A Kazincbarcika és Kassa irányába felvetett térségi közlekedési fejlesztések közben már azt a hosszabb távú kérdést érintik, hogyan kapcsolódjon Miskolc a környező településekhez és a határon túli térséghez.
A fejlesztési sorrendet a népességfogyás is alakítja. A szakértők szerint a városnak úgy kell döntenie a nagyberuházásokról, hogy közben a meglévő szolgáltatások fenntartására is jusson pénz. Ez a dilemma a tömegközlekedéstől a turisztikai fejlesztésekig több miskolci ügyben visszatért a beszélgetés során.
A két miskolci tiszás országgyűlési képviselő közül Juhász Roland a nyilvános konfrontációt is vállalja. A csíksomlyói úthoz kapcsolódó közpénzhasználati vita után például a polgármester és a teljes képviselő-testület lemondását követelte. Czipa András a beszélgetésben elhangzottak szerint rendszeresen bemegy a városházára, és a nyilvánosságtól távolabb egyeztet Tóth-Szántai Józseffel.
A kétféle fellépés különböző választói elvárásokra válaszol. Aki a korábbi döntések számonkérését várja a Tiszától, Juhász nyilvános megszólalásaiban találhatja meg ezt. Aki azt szeretné látni, hogy a kormányoldal és a városháza közösen előrevisz egy miskolci ügyet, inkább a tárgyalások eredményére kíváncsi. A Facebookon az éles megszólalás azonnal látható. Egy városházi egyeztetésből a választók rendszerint akkor látnak valamit, amikor születik egy döntés, elindul egy beruházás vagy megérkezik egy támogatás.
Bethlen Tamás felidézte Kapitány István miskolci látogatását is. Mint mondta, a helyi Tisza-szigetek tagjai körében is megjelent az igény arra, hogy a választókat közvetlenebbül vonják be, és a helyi képviselők kézzelfogható miskolci eredményeket mutassanak fel. Ez a kérdés mindkét képviselőnek szól, akár nyilvánosan vitázik a városvezetéssel, akár egyeztet vele.
A műsorban a tiszás jelöltek kampányban sokat emlegetett tapasztalatlansága is előkerült. A szakértők szerint könnyen zsákutcába vezethet erre építeni a bírálatot. Az új szereplők megjelenésében sok választó épp a politikai megújulás lehetőségét látta. Fekete Sándor közben a hatáskörök körüli zűrzavarra hívta fel a figyelmet. Egy helyi úthibát vagy a buszmenetrendet gyakran az országgyűlési képviselők oldalán kérik számon, a polgármester bejegyzései alatt pedig országos döntéseket sürgetnek. A miskolci közlekedés példája azt is megmutatja, miért mosódik össze a felelősség. A szolgáltatás megszervezése helyi feladat, a finanszírozásához viszont állami segítségre lehet szükség.
Fekete Sándor politológus, a Miskolci Egyetem docense
Hasonló vita alakulhat ki akkor is, ha végül pénz érkezik. Az adásban felvetett forgatókönyv szerint egy jelentős miskolci támogatásnál a városvezetés az önkormányzati előkészítésre, az országgyűlési képviselők a kormányzati közbenjárásukra hivatkozhatnak. Egy ilyen döntéshez mindkettőre szükség lehet. A választók abból tudják megítélni a szereplők munkáját, hogy követhető-e, ki mit vállalt, mikor döntöttek a pénzről, és végül mi valósult meg belőle.
A diósgyőri vár rekonstrukciója a város egyik legnagyobb félbemaradt beruházása. A beszélgetésben elhangzottak szerint a befejezéshez jelentős további állami forrásra volna szükség. Fekete Sándor a korábbi döntésekre is visszakérdezett. Volt-e érdemi beleszólásuk a miskolciaknak abba, milyen formában újuljon meg a vár, és hogy ezt a fejlesztést hová sorolják a város többi beruházása között?
Az Avason közben a kilátó megújult, a környék rendezése viszont még várat magára. A parkolók és a nyilvános mosdók ügye a műsorban felidézett városvezetői álláspont szerint összefügg a tervezett felvonóval. A beszélgetésben nagyjából ötmilliárd forintos projektkeret hangzott el, miközben a felvonóról eltérnek a helyi vélemények. A mostani helyzetben így azoknak is a nagyberuházásról szóló döntésre kell várniuk, akik elsősorban rendezett környezetet és használható alapvető szolgáltatásokat szeretnének a kilátónál.
A műsor végén az előrehozott önkormányzati választás lehetősége is szóba került. A szakértők szerint a Tisza helyi szervezete és jelölti köre még épül. Egy városi választáson a polgármesterjelölt mellett a körzetekben is olyan emberekre volna szükség, akiket ismernek a miskolciak, és akik helyi ügyekben már megmutatták magukat.
A közgyűlés erőviszonyai választás nélkül is átrendeződhetnének, ha a jelenlegi többségből képviselők lépnének ki. A beszélgetésben Győr példája ennek lehetséges következményeit szemléltette. Miskolcon egy ilyen fordulat esetén a polgármesternek új megállapodásokat kellene kötnie a közgyűlési döntésekhez. A következő hónapok közvetlen tétje azonban a mostani szereplők előtt áll. Ki tudnak-e alkudni kiszámítható finanszírozást a miskolci tömegközlekedéshez, és tudnak-e végre határidőt és forrást mondani a régóta húzódó beruházásokra?
A Borsod24 Politológusi Podcastjának teljes adását az alábbi videóban tekinthetik meg:
Képek: Borsod24
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!
