Alig néhány hete vezeti a Miskolci Egyetemet fenntartó Universitas Miskolcinensis Alapítvány kuratóriumát dr. Zerényi Endre. Az új elnök a Borsod24-nek adott interjújában arról beszélt, hogy az új testület egyik legfontosabb feladata a korábbi működés pénzügyi áttekintése lesz, és külső szakértő bevonásával átfogó vizsgálatot is terveznek. Beszélt az alapítványi egyetemi modell problémáiról és előnyeiről, a kuratórium és az egyetem közötti határokról, a kollégiumi férőhelyek bővítéséről, és arról is, miért vállalta el a tisztséget.
A Miskolci Egyetemet 2020 óta fenntartó Universitas Miskolcinensis Alapítvány teljesen új kuratóriummal működik szeptembertől. Az új testület elnöke dr. Zerényi Endre, tagjai Farkas Gábor József, Prof. Dr. Fazekas Csaba, Varga Zoltán és Dr. Tömlő-Bubonyi Mária. Az új vezetőket 2026. augusztus végén jelölték ki, a változás szeptember 1-jétől vált ténylegesen meghatározóvá az alapítvány működésében. Azóta már kétszer üléseztek, és ezen túl is lehetőségük nyílt találkozniuk egymással.
– Viszonylag kevés információ volt nyilvánosan elérhető Zerényi Endréről, amikor kiderült, hogy ön lesz az alapítvány új elnöke. Milyen szakmai út vezetett idáig?
– Villamosmérnökként végeztem 1996-ban a Budapesti Műszaki Egyetemen, ezt követően néhány éven keresztül az Ericssonnál dolgoztam, digitális telekommunikációval foglalkozó rendszertámogató szakemberként. Később az informatikai és rendszerintegrációs területen folytattam a pályámat. Projektmenedzser, majd részlegvezető is voltam, többek között a későbbi T-Systems elődjénél. Szervezeti egységek beolvasztásában és megszüntetésében tapasztalatot szereztem.
Ezt követően pihentem egy pár évet – 36 és 43 éves korom között tulajdonképpen nyugdíjba mentem, – ezen időszakban az áru és értéktőzsdei stratégiákat fejlesztettem saját befektetéseimet kezelve. Majd ismét visszatértem a szakmába, saját vállalat építésébe fogtam, elsősorban szoftverfejlesztési, rendszerintegrációs és ipari informatikai területeken. Később jogi tanulmányokat is folytattam, két éve elvégeztem az ELTE jogi karát, mert vezetőként egyre inkább azt éreztem, hogy erre a tudásra is szükségem van.
– Hogyan került a neve a Miskolci Egyetem kuratóriumának lehetséges tagjai közé? Megkeresték?
– Nem. Nyilvános jelentkezési lehetőséget hirdettek, én is a sajtóból értesültem erről, így jelentkeztem. Láttam a lehetőséget, és úgy gondoltam, hogy megpróbálom. Egy konkrét egyetem kuratóriumába kellett jelentkezni, én pedig a Miskolci Egyetemet választottam. Ugyan soha nem jártam ebben az intézményben korábban, lakhelyemhez, Füzesabonyhoz a pályázati lehetőségek közül ez esett a legközelebb.
– Mi motiválta arra, hogy ezt a feladatot elvállalja?
– Van bennem egyfajta állampolgári felelősségérzet. Úgy gondoltam, hogy ha a szakmai, gazdasági és jogi tapasztalataimmal hozzá tudok járulni ahhoz, hogy egy ilyen intézmény jól működjön, akkor érdemes megpróbálni.
Nem azért jöttem, mert előzetesen azt gondoltam volna, hogy itt valami biztosan rosszul működik. Erről az alapítványról nem hallottam negatívumot az országos sajtóban. A cél számomra nem egyszerűen az, hogy az egyetem jelenlegi működését fenntartsuk, hanem az, hogy biztosítsuk a fejlődés folytonosságát is.
A Miskolci Egyetem főépületének bejárata és címere
Ami az anyagiakat illeti: tudom, hogy ebben a megyében az előző érában adott milliós kuratóriumi fizetések és a hozzájuk rendelt viszonylag kevés munka sokaknak nem tetszettek. Én nem a bér miatt vállaltam a munkát. Egyfelől a saját cégeim és befektetéseim biztos megélhetést biztosítanak számomra, másfelől a jelenlegi kuratóriumi elnöki fizetés már csak mindössze bruttó 700 ezer forint, ami esetemben a heti többszöri miskolci, ritkábban budapesti elfoglaltságokra utazások költségével azonos nagyságrendben van – ugyanakkor az energiáim nagy részét jelenleg ide összpontosítom. Teszem ezt annak ellenére, hogy kinevezésünk időben korlátos, EU-s vállalás is, hogy a KEKVA-k 2027. augusztus 1-gyel megszűnnek.
– Mennyire ismerte a kinevezése előtt az itteni alapítvány működését és pénzügyi helyzetét?
– Ezekről előzetesen nagyon keveset tudtam. A kinevezés előtt én is elsősorban azokat az információkat ismertem, amelyek az országos sajtóban megjelentek. A Miskolci Egyetemet fenntartó alapítvány vagyoni helyzetéről, az egyes korábbi döntésekről és azok hátteréről kevés részletes információm volt. Ezeket most kell megismernünk.
Ez azért is különleges helyzet, mert gyakorlatilag teljesen új kuratórium állt fel. Ennek lehet előnye, hiszen friss szemmel lehet ránézni a működésre, de nagyon komoly hátránya is van: az előző testület az évek során felhalmozott egy intézményi, gazdasági és történeti tudást, az új kuratóriumnak pedig ezt lényegében a nulláról kell felépítenie.
– Lesz átvilágítás?
– A pénzügyi helyzet vizsgálata az egyik legfontosabb feladatunk. Ezt mindenképpen el fogjuk végezni. Nemcsak arról van szó, hogy mi magunk végignézzük az adatokat: egy átfogó külső vizsgálatot is el fogunk végezni, külső szakértő bevonásával.
Az alapítvány vagyonáról jelenleg azt tudom mondani, hogy a mérlegfőösszeg 39 milliárd forint, míg a fenntartott egyetem ingatlanvagyona meghaladja a 100 milliárd forintot. Nem látok arra utaló jelet, hogy itt olyan rendszerszintű, rendkívüli nagyságrendű problémák lennének, amilyenek más ügyek kapcsán az országos sajtóban megjelentek. Számviteli vagy gazdálkodási kérdések természetesen felmerülhetnek – éppen ezért kell alaposan áttekinteni a működést.
– Tehát vannak olyan korábbi döntések, amelyekkel kapcsolatban kérdéseik vannak?
– Vannak olyan területek, amelyeket meg kell vizsgálni, de amíg ennek nincs eredménye, nem szeretnék feltételezéseket tényként megfogalmazni. Pontosan azért kell az áttekintés, hogy ne benyomások vagy sajtóinformációk alapján alkossunk véleményt.
– Hogyan látja most, hat év tapasztalata után az alapítványi egyetemi modellt?
– Az eredeti elképzelésnek volt racionalitása. Az egyik cél az volt, hogy az egyetem mögött olyan vagyoni és finanszírozási háttér legyen, amely hosszabb távú tervezést tesz lehetővé. Egy hagyományos állami rendszerben sokszor éves költségvetési ciklusokban kell gondolkodni. Egy jól működő alapítvány ezzel szemben hosszabb távon gazdálkodhat, befektethet, tervezhet.
A másik előny az lehetett volna, hogy a gazdasági életből érkező kurátorok pénzügyi ismereteket, piaci kapcsolatokat és vállalati tapasztalatokat hoznak az egyetem működésébe. Ez a Miskolci Egyetem esetében különösen fontos, hiszen nagyon erős kapcsolatai vannak az iparral. Nem szabad letagadni, hogy a korábbi kuratóriumi tagok lobbitevékenysége kifejezetten hasznos volt a Miskolci Egyetemnek, pályázati pénzek és támogatások érkeztek Miskolcra, így azt is kimondhatjuk, hogy az intézmény infrastruktúra szempontjából más egyetemekhez képest kifejezetten jól áll.
A KEKVA rendszer ugyanakkor több ponton túlfutott az eredeti elképzelésen. Itt nem, de országosan olykor kialakultak olyan helyzetek, amikor a fenntartó és az egyetem hatáskörei összecsúsztak. Szerintem világosan kell látni, hogy az oktatás és a kutatás szakmai autonómiája az egyetemé.
Új névtábla a kuratórium elnöki irodájának ajtaja mellett
– Vagyis a kuratóriumnak nem kellene beleszólnia abba, hogy mit kutatnak vagy mit tanítanak az egyetemen?
– Nem. Fontosnak tartom, hogy ezen a területen világos legyen a határ. Egy fenntartónak vannak gazdasági, vagyongazdálkodási és stratégiai feladatai, de nem az a dolga, hogy szakmai kérdésekben felülírja az egyetemet. A korábbi időszakkal kapcsolatban egyébként én Miskolcon nem tapasztaltam, és jelenleg sem ismerek olyan esetet, amikor fenntartói utasítás határozta volna meg, hogy mit kell oktatni vagy kutatni.
– Mik lehetnek azok a fejlesztések, amelyeket már az önök időszakában el lehet indítani?
– Elsősorban az infrastruktúra állapota foglalkoztat. Vannak olyan egyetemi épületek, amelyek komoly felújításra szorulnak, az energetikai korszerűsítésben is van tennivaló, és nagyon fontos kérdés a kollégiumi kapacitás.
Az egyetem hallgatói létszáma jelenleg nagyjából 12 ezer fő, ebből több mint négyezer elsőéves diák, és közel ezer nem magyar fiatal is itt tanul. Az intézmény egyébként egyre több külföldi hallgatót szeretne fogadni – ami bevétel szempontjából is kulcskérdés. Ehhez azonban megfelelő kollégiumi háttér is szükséges, férőhelyeket kell teremteni. Egy jó nemzetközi stratégia ugyanis nem működik megfelelő infrastruktúra nélkül. Tehát, ha szükséges, ez építkezéseket is jelenthet.
Szintén egy megoldandó probléma a Földes Ferenc Gyakorló Gimnázium épületi tulajdonjogának rendezése, hiszen az intézmény fenntartója az egyetem, de az ingatlan a városé – ezt fontos volna rendezni.
– Ezek tehát már eldöntött beruházások?
– Nem mindegyik. Fontos különbséget tenni a célok, a tervek és a már finanszírozott projektek között. Vannak folyamatban lévő beruházások és vannak olyan elképzelések, amelyeket támogatandónak tartok. Nekünk most az is feladatunk, hogy megnézzük, milyen források állnak rendelkezésre és ezeket milyen sorrendben érdemes felhasználni.
Az első nyilvános szereplés az egyetem 77. tanávnyitóján
– A mostani kuratórium átmeneti időszakban dolgozik. Mit lehet ilyen idő alatt ténylegesen elérni?
– Attól, hogy egy megbízatás időben korlátozott, a felelősség nem lehet átmeneti. Nem lehet azt mondani, hogy majd a következő testület megoldja – különösen úgy, hogy törvényileg még nem is szabályozott, mi jön az alapítványi időszak után. Nekünk mindenesetre a következő hónapokban is olyan döntéseket kell meghozni, amelyek biztosítják az egyetem működését és előkészítik a későbbi fejlődést.
Ha jövő augusztusban vissza kell tekintenünk a munkánkra, azt szeretnénk, hogy minden rendelkezésre álló forrást a lehető legjobban használjunk fel Miskolcon, másodsorban hogy az egyetem és a diákság a lehető legkevesebbet érzékeljen a mi átmeneti tevékenységünkből, illetve hogy olyan működési modellt hagyjunk magunk után, amelyből az egyetem hosszabb távon is profitálhat.
Négy elnök hat év alatt, Zerényi Endre az ötödik
Az Universitas Miskolcinensis Alapítványt 2020 nyarán hozták létre, a Miskolci Egyetem pedig 2020. augusztus 1-jétől került alapítványi fenntartásba. Az azóta eltelt hat évben többször változott a kuratórium vezetője.
Dr. Varga Judit – 2020. június 29. – 2023. március 31.
Az alapítvány első kuratóriumi elnöke az akkor igazságügyi miniszterként dolgozó Varga Judit volt. Már az alapítvány 2020-as létrehozásakor őt jelölték ki elnöknek, majd 2023. február 15-én lemondott kuratóriumi tagságáról.
Fükő László Károly – 2023. március 31. – 2026. január 25.
Varga Judit távozása után a korábban is kurátorként dolgozó Fükő László Károlyt választották elnökké 2023. március 31-én. 2025 decemberében lemondott az elnöki tisztségről és kuratóriumi tagságáról.
Dr. Világi Oszkár – 2026. január 26. – 2026. június 19.
Fükőt 2026. január 26-tól Világi Oszkár követte. Világi 2023 óta volt a miskolci kuratórium tagja, de elnöksége csak néhány hónapig tartott. Júniusban távozott a testületből; június 19-én már Veres Pál szerepelt elnökként.
Veres Pál – 2026. június 19. – 2026. augusztus 31.
Miskolc korábbi polgármestere 2021 óta volt a kuratórium tagja, 2026. június 19-től pedig annak elnöke. Tisztsége az egész korábbi testület mandátumával együtt augusztus végén ért véget.
Dr. Zerényi Endre – 2026. szeptember 1-jétől
Az új kuratóriumot augusztus végén jelölték ki, elnöke dr. Zerényi Endre lett. A testület további tagjai Farkas Gábor József, Fazekas Csaba, Varga Zoltán és Dr. Tömlő-Bubonyi Mária.
Fotó: Miskolci Egyetem, Borsod24
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!
