Egyetlen szavazással megszűnhet az a rendszer, amelyet a Fidesz évekig a saját embereivel épített ki. A hétfőn elfogadott alaptörvény-módosítás szerint a közérdekű vagyonkezelő alapítványok, vagyis a kekvák vagyona mostantól nemzeti vagyon. Az alapítói jogokat innentől a kormány gyakorolja, és akár fel is számolhatja a testületeket. Ilyenkor minden a magyar államhoz kerül. A Tisza-kétharmad így néhány hónap alatt visszabontja azt a rendszert, amellyel az előző kormány egyetemeket és más közfeladatokat magánalapítványokba szervezett ki.
Sok múlik ezen a döntésen. Az uniós pénzek megszerzéséhez szükséges törvénycsomag szoros határidőket ír elő. A nem egyetemi alapítványokat már idén augusztus végéig felszámolják, az egyetemeket pedig 2027 augusztusának elejéig. Az állam visszaveszi a korábban átadott, mintegy háromezermilliárd forintnyi állami vagyont, ingatlanokat, részvényeket és cégeket. Több mint harminc alapítvány szűnik meg, és ezzel közel háromszáz kuratóriumi és felügyelőbizottsági pozíció is megszűnik.
Ezek a helyek keresettek voltak: évi néhány ülésért havi egy-két, néha hárommillió forint tiszteletdíj járt, a megbízatás pedig általában határozatlan időre szólt, mert a kurátorokat szinte csak egymás válthatták le.
Az Orbán-kormány 2021-ben hozta létre ezt a rendszert, közvetlenül a 2022-es választás előtt. A konstrukció gyorsan hátrányt jelentett az érintett egyetemeknek. Az összeférhetetlenség és a korrupciós kockázat miatt 2023-ban kizárták őket az uniós programokból, így a hallgatók nem kaphattak Erasmus-ösztöndíjat, a kutatók pedig kiestek a Horizontból. A befagyasztott uniós pénzekhez csak akkor lehetett hozzáférni, ha a kekvákat átalakítják vagy megszüntetik. Ezért a mostani döntés részben Brüsszelnek is szól.
A megszűnő pozíciókat főként a kormányhoz és a gazdasági elithez közel álló emberek töltötték be. A Jövő Nemzedék Földje Alapítvány élén Lázár János állt, a Polgári Művelődésért Alapítványt Semjén Zsolt vezette. Áder János volt köztársasági elnök a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítványnál jutott elnöki székhez. A Corvinust fenntartó Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány kuratóriumát Hernádi Zsolt Mol-vezér irányította. A Mol–Új Európa Alapítványban Schmidt Mária és Demeter Szilárd is helyet kapott, a kurátorok közé pedig Csányi Sándor OTP-elnök is bekerült. A nyilvántartások szerint többen egyszerre két-három testületben is fizetett pozíciót kaptak.
Borsodban a Miskolci Egyetemet fenntartó Universitas Miskolcinensis Alapítvány is érintett. Mivel egyetemi alapítványról van szó, rá a hosszabb, 2027-es határidő érvényes. A testületi tagok azonban a szigorúbb összeférhetetlenségi szabályok miatt addig sem lehetnek biztosak a helyükben.
A kuratórium elnöke Világi Oszkár, a Mol vezérigazgató-helyettese, akit gyakran a leggazdagabb felvidéki magyarként emlegetnek. Az országos összesítések általában csak a Mol-os pozícióját emelik ki, és hogy két alapítványban is kurátor. Ritkábban említik, hogy az egyik a Miskolci Egyetemé, ahol ő az elnök. A felszámolásra kerülő helyek közül ez a legmagasabb miskolci pozíció. Korábban Varga Judit volt az elnöke a kuratóriumnak.
A kuratóriumban másoknál is jelen van a borsodi kötődés. Kovács Erika is miskolci, 1962-ben született a városban, a Herman Ottó Gimnáziumban érettségizett, majd az ELTE jogi karán tanult. Később a fővárosi bankvilágban, majd a Magyar Nemzeti Banknál dolgozott, ahol a Pénzügyi Békéltető Testület elnöke lett. Az egyetemi alapítvány kuratóriumában 2020 óta tag. Marie-Theres Thiell német energetikai menedzser, aki három évtizedet töltött az iparágban, nagy részét Magyarországon. 2020-ig az ELMŰ-ÉMÁSZ igazgatóságát vezette, vagyis annak az áramszolgáltatónak, amely Észak-Magyarországot, benne Borsodot is ellátja árammal.
A felügyelőbizottság tagjai helyben ismertebbek. Az elnök Csák Csilla, aki a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának dékánja. Rózsahegyi Ferenc 2025 óta a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal hatósági főosztályán, a törvényességi felügyeleten vezető. Kmetti Attila pedig a 2010-es években a MIK Zrt. és a Miskolc Holding gazdasági vezetője volt, közben a város polgármesteri biztosa is.
A névsorból egy név lóg ki: Veres Pál, Miskolc 2019 és 2024 közötti ellenzéki polgármestere, aki 2021 óta a Universitas Miskolcinensis Alapítvány kuratóriumi tagja. Korábban a kormány éppen Veresre hivatkozott, amikor cáfolni akarta, hogy a kekvákat csak kormánypárti emberekkel töltötték fel.
Hogy mi lesz az alapítványi vagyonnal és a megüresedő pozíciókkal, az a következő hónapok törvényein múlik majd.
Ha fontosnak tartja a független helyi újságírást, most duplán segíthet. Az Aspektus+ programnak köszönhetően minden felajánlott forint mellé még egy érkezik. Itt támogathatja a Borsod24 adománygyűjtését.
