A felsőoktatás jövője egyre inkább az érdeklődés középpontjába kerül: az új kormány megalakulásával napirendre került a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványi modell – röviden a kekva-rendszer – felülvizsgálata, amely 21 hazai egyetemet érint, köztük a Miskolci Egyetemet is.
A változás szele a Budapesti Corvinus Egyetemen már érzékelhető. A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének corvinus intézményi szervezete állásfoglalásban követelt „rendszerváltást”: a több mint 150 oktató által aláírt dokumentum szerint az elmúlt hét év folyamatos és egymásnak is ellentmondó stratégiai irányváltásai kifárasztották az egyetemi közösséget, a fenntartóváltás hátrányai pedig egyértelműen meghaladták az előnyöket. A szakszervezet az akadémiai önrendelkezés és a kutatói autonómia helyreállítását, valamint a szenátus teljes újraválasztását követeli – olyan összetételben, amelyben a választott oktatói, nem-oktatói és hallgatói tagok alkotják a testület döntő többségét.
A Corvinus – amelyik 2019-ben elsőként váltott modellt – maga is megszólalt: széles körű egyeztetést indított az egyetemi közösség szereplőivel, és nyilvánosságra hozott egy vitaanyagot, amely az irányítási struktúra lehetséges átalakítását tárgyalja. A dokumentum egy öttagú Egyetemi Fenntartói Testület felállítását javasolja, amely a jelenlegi kuratórium helyébe lépne, és amelynek tagjai között helyet kapna egy akadémiai vezető vagy tudós, három üzleti és társadalmi vezető, valamint a rektor.
A javaslat a jelenlegi alapítványi modell és a hagyományos egyetemi működés közötti kompromisszumként pozicionálja magát, az akadémiai ügyeket kizárólag a szenátus hatáskörébe utalná, törvényi garanciák mellett.
Mi várhat a Miskolci Egyetemre?
A miskolci helyzet több szempontból is sajátos. Horváth Zita rektort ugyan az idén újabb öt évre megválasztották és kinevezték – ő volt az egyetlen pályázó –, azonban a pozíciója nem teljesen problémamentes.
Tavaly ősszel csatlakozott az egyik Digitális Polgári Körhöz, ahogyan tette azt korábban az egyik intézményvezető, K. Nagy Emese is. Ez a lépés egy esetleges politikai irányváltás közepette aligha tekinthető előnyösnek, bár valószínűleg az egyetemekre vonatkozó döntést nem ezek alapján fogják meghozni központi szinten.
A rektor a Minap.hu-n megjelent, (támogatott tartalomként megjelölt) interjúban fejtette ki álláspontját a modellváltás mérlegéről. Horváth Zita nem tagadja a rendszer hiányosságait, de a teljes visszaállamosítást határozottan elutasítja. Érvelése szerint az egyéves költségvetési szemlélethez való visszatérés visszalépést jelentene: a korábbi rendszerben az egyetemek csak naptári évekre tervezhettek, a megtakarított pénzt vissza kellett fizetni az államkasszába, a bérek egységesen alacsonyak voltak, és teljesítményalapú differenciálásra sem volt lehetőség.
A modellváltás Miskolcon a rektor szerint kézzelfogható eredményeket hozott. Az egyetem megjelent a nemzetközi rangsorokban, nőtt a hallgatói létszám, és a pénzügyi helyzet gyökeresen megváltozott: az átvételkor mínusz 154 millió forintos mérleggel szemben ma tízmilliárd forintos eredménytartalékkal rendelkezik az intézmény. A finanszírozás hatéves szerződés keretében, inflációkövető módon zajlik, amelynek összege a 2021 előtti szint két és félszerese. Mindez lehetővé tette a béremeléseket, a teljesítményértékelési rendszer bevezetését és a campus felújítását is.
A legnagyobb strukturális problémát Horváth Zita az alulszabályozottságban látja: a 21 érintett intézményben a kuratóriumok teljesen eltérő helyi jogköröket alakítottak ki, ami működési zavarokat okozott, és elmosta a határt a fenntartói irányítás, az intézményvezetés és a szenátusi autonómia között. A megoldást nem a modell felszámolásában, hanem pontosabb törvényi szabályozásban látja. Emellett fontosnak tartja, hogy az alapítói jogok visszakerüljenek az államhoz – jelenleg ugyanis ezek a jogok a kuratóriumoknál vannak, amelyek működésébe sem az államnak, sem az egyetemi közösségnek nincs beleszólása.
A Miskolci Egyetem finanszírozási szerződése 2026 végén lejár. Hogy az új kormány milyen feltételekkel újítja meg – vagy éppen hogyan alakítja át – a keretrendszert, az a következő hónapokban dől el. A rektor bízik benne, hogy a döntéshozók magukkal az egyetemekkel is egyeztetnek majd a hogyan továbbról.
Adója 1%-a most a független helyi újságírás fennmaradását jelentheti. Támogassa kiadónkat, az Esélyegyenlőség és Fenntarthatóság Egyesületet, melynek adószáma 19315333-2-05.
