Mintegy 16 milliárd eurónyi korábban visszatartott uniós forrás feloldásáról állapodott meg a magyar kormány az Európai Bizottsággal – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök pénteken Brüsszelben, Ursula von der Leyennel, a testület elnökével közös sajtótájékoztatón. A kormányfő közlése szerint a megegyezés 16,4 milliárd euróról szól, ami a jelenlegi árfolyamon nagyjából 6000 milliárd forintnak, a hazai éves költségvetés mintegy 13 százalékának felel meg.
A felek a korrupció visszaszorítását és a jogállamisági aggályok kezelését célzó keretrendszerben egyeztek meg. Ennek részeként a magyar kormány csatlakozik az Európai Ügyészséghez, kiterjeszti az Integritás Hatóság jogköreit, átalakítja a közbeszerzési eljárásokat, és kivezeti a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (KEKVA) többségét – utóbbira Magyar a Mathias Corvinus Collegiumot (MCC) hozta példaként. A miniszterelnök külön kiemelte a vagyonnyilatkozati rendszer szigorítását: a tervek szerint a szándékosan valótlan bevallás akár kétévi szabadságvesztéssel is büntethetővé válik.
A megállapodás nyomán a felzárkóztatási, kohéziós keretből 4,2 milliárd euró szabadulhat fel, amelyet közlekedésfejlesztésre, egészségügyre, szociális és környezetvédelmi célokra, valamint a kis- és középvállalkozások támogatására lehet fordítani. Az oktatáshoz és a felsőoktatás fejlesztéséhez, elsősorban a kutatás-fejlesztéshez 2,2 milliárd euró köthető; ennek feltétele az akadémiai szféra átalakítása volt, amivel egyúttal az Erasmus-program ügye is rendeződik. A modellváltó egyetemek hallgatói 2024 ősze óta nem vehettek részt a diákcsereprogramban; von der Leyen szerint a következő tanévtől ismét bekapcsolódhatnak.
További tételként a kormány több milliárd eurót számolhat el már megvalósult vagy a befejezéshez közeli projekteknél, 1,5 milliárd eurót pedig az elektromos hálózat fejlesztésére fordíthat. A források a bérelt, elöregedett vasúti szerelvények cseréjét, digitális fejlesztéseket, valamint a lakhatási válság enyhítését, bérlakások építését is szolgálhatják.
A befagyasztott összeg java a koronavírus-járvány után létrehozott Helyreállítási Alaphoz kötődik: a Magyarországnak járó 10,4 milliárd eurót augusztus végéig kell felhasználni, különben elveszik. Von der Leyen úgy fogalmazott, a források akkor érkeznek meg, ha a beruházások megvalósultak, a reformokat pedig elfogadta a parlament. Magyar szerint a Bizottság kellő rugalmassággal kezeli a határidőket ahhoz, hogy az augusztus végi céldátum tartható legyen. Kifizetési kérelmeket szeptember végéig lehet benyújtani, az utalások az év végéig várhatók – így csak később derül ki, az alapból mekkora rész menthető meg.
A miniszterelnök a sajtótájékoztatón az előző kormányt bírálta, azt állítva, hogy az a források befagyasztásának valódi okáról nem mondott igazat a választóknak. Szerinte a háttérben nem a migrációval vagy az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos eltérő álláspont, hanem a korrupció állt. Magyar úgy fogalmazott, három hét alatt sikerült megállapodni arról, amit az Orbán-kormány három év alatt nem ért el. Von der Leyen a maga részéről üdvözölte, hogy az új kabinet a felállása után gyorsan munkához látott, és jelezte: a gyermekvédelem területén egyelőre folytatódnak az egyeztetések.
A megegyezés hátterében hosszú és korántsem zökkenőmentes folyamat áll. Az Európai Unió összesen mintegy 17 milliárd eurót tartott vissza Magyarországtól; a hozzáférés feltétele több száz úgynevezett mérföldkő, illetve 27 jogállamisági és korrupcióellenes előfeltétel teljesítése. Az előző kormány ezek egy részével érdemben nem foglalkozott, így a mostani kabinetnek szűk időkereten belül kell pótolnia az elmaradásokat.
A Politico értesülései szerint a Bizottság óvatos: a lengyel példára hivatkozva – ahol a kormányváltás után megígért reformok elhúzódtak – előbb a vállalások teljesítését várja el, és csak ezután utal.
Magyar Pétert az úton Kármán András pénzügyminiszter, Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter, valamint Orbán Anita külügyminiszter kísérte; a delegáció tagjai az előkészítő tárgyalásokban is részt vettek. A kormányfő csütörtökön érkezett Brüsszelbe, ahol Mark Rutte NATO-főtitkárral és Bart De Wever belga miniszterelnökkel is egyeztetett. A források elköltésének részletes tervét a kabinet a Népszava szerint a jövő héten mutathatja be; a dokumentumot az Európai Tanácsnak is jóvá kell hagynia.
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!
