Éhségsztrájkba kezdtek péntek reggel az SPL Europe Kft. elbocsátott dolgozói a Miskolc közelében fekvő sajóbábonyi növényvédőszer-gyárban. A munkások hónapok óta nem jutottak hozzá bérükhöz, kilépőpapírjaik sincsenek meg, miközben a felszámolás alatt álló telephelyen soktonnányi mérgező vegyi anyag vár bizonytalan sorsra – részben őrizetlenül, részben szakszerűtlen felügyelet mellett – derül ki a G7 riportjából.
Az üzem gyökerei a szocialista korszak nagyipari örökségébe nyúlnak vissza: a telephelyen egykor az Észak-magyarországi Vegyiművek működött, amely a nyolcvanas években a Tiszai Vegyi Kombináttal és a BorsodChemmel összevethető jelentőségű vállalkozás volt. Az alaptevékenységet folytató amerikai cég 2006-os csődje után Kiss László üzletember szerezte meg az eszközöket, és 2008-ban alapította meg az azóta többször nevet változtató utódvállalatot.
2015-ben az indiai tulajdonú VR Chem vásárolt be a cégbe, majd 2019-re a vállalat teljes egészében indiai kézbe került. A Shiva Pharmachem Ltd. – amely 2023 óta százszázalékos tulajdonos – komoly növekedési potenciált látott a sajóbábonyi telephelyben: arra hivatkozott, hogy Európában egyre szűkül a foszgénes növényvédő szerek gyártási kapacitása, miközben a globális élelmiszer-kereslet dinamikusan bővül. 2020-ban közel 4,4 milliárd forintos, egyedi kormánydöntéssel megítélt vissza nem térítendő támogatást is kapott a kapacitásbővítésre, emellett az MNB növekedési hitelprogramjából is milliárdos kölcsönt vett fel.
A várakozások azonban nem váltak valóra. A cég 2023-tól veszteséges lett: az első évben közel egymilliárd forintot bukott, 2024-ben már 1,4 milliárd forint volt a mínusz. Az adósságállomány ugyanezen időszak alatt megduplázódott, és mára meghaladja a 16 milliárd forintot – miközben az éves árbevétel közel kétszeresét teszi ki. Tavaly ősszel a cég létszámleépítést jelentett be, február közepén pedig megkezdődött a felszámolási eljárás.
Januárban közel száz embert bocsátottak el, ám az érintetteknek azóta sem fizették ki a nekik járó négy havi bért és végkielégítést – fejenként 3-4 millió forint erejéig. A kilépőpapírok hiánya tovább nehezíti a helyzetüket: sem álláskeresési járadékra nem tudnak jelentkezni, sem feketén nem dolgozhatnak legálisan. Egyikük lapunknak elmondta, hogy tartalékai teljesen elfogytak, hitelét és számláit sem tudja már fizetni.
Az állományban maradt néhány tucat műszakvezető sem járt sokkal jobban: decembertől ők sem kaptak rendszeres fizetést. Amikor április elején a felszámoló semmilyen bért nem utalt, a dolgozók abbahagyták a gyár őrzését. Egy tíz napig tartó, felügyelet nélküli időszak következett – miközben a telephelyen klórgáz, foszgén és merkaptán is tárolódik. Április közepén, miután a bérgarancia-alapból egy havi fizetést folyósítottak a bent maradtaknak, újraindult az őrzés – de a helyzet alapvetően nem változott.
Az üzem biztonsági állapotát a saját dolgozói is aggasztónak írják le. A tárolt gázok – köztük a halálos mérgezést okozó foszgén és klórgáz – folyamatosan terhelik a csőrendszert, és a melegedő időjárás tovább fokozza a szivárgás kockázatát. A karbantartásra nincs sem pénz, sem megfelelő eszköz: az egyik műszakvezető elmondása szerint klórgázszivárgás esetén a szükséges vízpajzs kialakításához nélkülözhetetlen víz és nitrogén sem áll rendelkezésre. Szivárgó tartályból az anyag biztonságos átfejtése sem megoldható a jelenlegi körülmények között.
A gyár nem ismeretlen a hatóságok előtt: 2022-ben két dolgozó halt meg foszgénmérgezés következtében, 2023-ban klórgáz-expozíció miatt tizenhárom munkavállalót ért egészségkárosodás, amiért a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal százmilliós – törvényi maximumot elérő – bírságot szabott ki. Tavalyelőtt több hónapon át merkaptánszivárgás terhelte a környék levegőjét, tűzesetek is voltak a területen, a gyárból rákkeltő anyagok kerültek a helyi patakba, a talajvízszennyezés miatt pedig kármentesítési munkálatokat kellett végezni.
A megyei kormányhivatal azt közölte, hogy folyamatos helyszíni ellenőrzésekkel követik az ipari létesítmény állapotát, és szerintük jelenleg semmiféle szivárgás nem tapasztalható.
A bent lévő dolgozók április 20-ig várnak: ha addig nem kapnak újabb havi bért, ismét felhagynak az őrzéssel. Az elbocsátottak jogi lépéseket terveznek a felszámoló ellen, és az éhségsztrájkkal azt remélik, hogy helyzetük végre nyilvánosságot kap.
Kiss László, akinek cégcsoportja a sajóbábonyi iparpark tulajdonosa, lapunknak annyit mondott: tervben van, hogy a Kiss-érdekeltségek megvásárolják a felszámolótól az üzemet, mivel nem szeretnék, ha az „rossz kezekbe kerülne”. Egyelőre azonban még a tender sem került kiírásra, a gyár jövője így egyelőre nyitott kérdés marad – miközben benne egyre veszélyesebb anyagok várják sorsukat.
Most úgy támogatja a független médiát, hogy ez önnek egy fillérjébe sem kerül. Ajánlja fel adója 1%-át a Borsod24 kiadójának és járuljon hozzá a szabad sajtó túléléséhez!
