Március 8-án Miskolcon is sok nő kapott virágot az utcán. Vélhetően a közelgő választások miatt a szokásosnál több figyelem irányult a hölgyekre idén nőnapkor. A városban az induló pártok képviselői egyaránt megjelentek a köztereken, és szálas virágokkal, mosollyal, illetve néhány kedves szóval köszöntötték őket. Szívmelengető. De mi az általános helyzet a magyar nőkkel az év többi napján Európa szívében?
Ha idén március 8-án vasárnap reggel tippelnem kellett volna, mi fog velem történni aznap, biztosan nem szerepelt volna a becslések között, hogy éppen Bajusz Gábor képviselő úrtól kapok majd egy szép szál tulipánt a komlóstetői presszóban. De megtörtént.
A nőnapi köszöntés valóban jól esik. Még akkor is, ha csak formaság. Mi nők, ilyenkor úgy érezzük, talán a világ megáll egyetlen pillanatra és a férfiaknak eszébe jut: „ó, tényleg. Hiszen ezek a hölgyek itt egész évben csinálják. Csinálják a családot, az otthon melegét, a munkát, az emberi kapcsolatokat, a megbocsátást, az odaadást, a törődést, a takarítást, az önzetlenséget, az empátiát, meg a palacsintát”. Ez pedig valódi elégedettséggel tölt el minket, és őszinte mosolyt csal az arcunkra. Fájdalmas azonban, hogy gyakran érezzük, az év többi napján mindez feledésbe merül. Nemcsak a magán-, de a közéletben egyaránt.
Az emberjogi szervezetek (köztük az Amnesty International) évek óta arra hívják fel a figyelmet, hogy a nők helyzete Magyarországon sok tekintetben még mindig nehéz. Az Európai Unióban például a statisztikák szerint az egyik legkedvezőtlenebb helyen áll az ország abból a szempontból, milyen itt nőként élni.
Felmérések szerint Magyarországon minden második nő élete során találkozik fizikai vagy szexuális erőszakkal, fenyegetéssel. Mégis, a legtöbben soha nem kérnek segítséget. Száz érintett nőből kilencvennégy nem fordul a rendőrséghez, mert nem bízik abban, hogy valódi támogatást kap.
A mindennapokban az egyenlőtlenség más formában is megjelenik. A nők Magyarországon átlagosan 17 százalékkal kevesebbet keresnek, mint a férfiak, miközben a közéleti vitákban gyakran még mindig arról hallani, milyen szerepet kellene betölteniük, hogyan éljenek, vagy mit fogadjanak el „női feladatnak”.
Mindezt végiggondolva a nőnap talán akkor lenne igazán hiteles, ha a virág mellett több szó esne arról is, hogyan lehetne biztonságosabb és igazságosabb környezetet teremteni a magyar nők számára.
Olyan országot, ahol senkinek nem kell attól tartania, hogy nem veszik komolyan a problémáját, és ahol az egyenlőség nem csak ünnepi beszédekben jelenik meg. Bátorkodom minden magyar nő nevében kijelenteni, a virágnak, kedves szónak, csokoládénak nagyon örülünk, és nem szeretnénk telhetetlenek lenni, de politikusainktól jól esne, ha az év többi napján is éreznénk, kiállnak az érdekeinkért, és becsülik az erőfeszítéseinket.
Fotók: Facebook, Juhász Ákos/Minap
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!
