A Fidesz sorra cseréli le korábbi országgyűlési képviselőit, a kormánypárt beindította a fiatalítást, ráadásul az utóbbi hetekben leginkább a nőket parancsolták vissza a jelöltségtől. Mi lesz vajon a sorsa BAZ megye 1-es választókörzete eddigi favoritjának?
Az elmúlt hetek tendenciáihoz igazodva a napokban lett fiatalítás áldozata Szabó Tünde, Szabolcs-Szatmár-Bereg 1. számú választókörzetének képviselője és Szalay Ferenc, Jász-Nagykun-Szolnok 1. számú választókerület elnöke. Ugyanitt szinte biztosnak tekinthető, hogy levették a sakktábláról Kállai Máriát, Zalaegerszegen pedig a helyi képviselő, Vígh László kapott selyemzsinórt a miniszterelnöktől.
A „vérfrissítési” folyamat híre bár már tavaly szeptemberben napvilágot látott, amikor Kubatov Gábor, a Fidesz pártigazgatója a Mandiner Klubestjén megerősítette, hogy a Fidesz jelöltjei 40%-át le fogja váltani, a mostani bejelentések sorozata mégis sokakat meglepett.
Ezt részben az átalakult kampányviszonyok (fiatalosság, közösségi média felületeken való állandó jelenlét, kommunikációs képesség, azonnali reakciókészség), részben pedig a választókerületek elnökeinek teljesítményei miatt lépi meg a kormánypárt.
Sokaknak van tehát mitől félni, és a jelöltek illetve a választókerületi elnökök helyzetét tovább bizonytalanítja az is, hogy Orbán Viktor ezen cseréket van, amikor váratlanul jelenti be. A bizonytalanság érzékelhető a volt jelöltek számára is. Kállai Mária, a Fidesz Jász-Nagykun-Szolnok vármegye 1-es számú választókerületének parlamenti képviselője egy, a Szol24 által a bejelentések előtt készített interjúban csak annyit főzött hozzá a lehetséges újrázáshoz, hogy „várjuk meg a Fidesz hivatalos bejelentését.”
Borsodban sem maradtak érintetlen a kormánypárti jelöltek listája, Hörcsik Richárd és Riz Gábor mellett Kiss Jánost is félreállították.
A fentiek fényében tehát jogosan felmerülhet a borsodi lakosokban azon kérdés, hogy mennyire lehet biztos Csöbör Katalin választókerületi elnök és országgyűlési képviselői jelöltsége?
A Fidesz jelenleg legesélyesebb kihívójának számító Tisza Párt már novemberben véglegesítette jelöltjeinek személyét – BAZ 7-es egyéni választókerület kivételével –, amelyhez képest a kormánypárt csak januárban teszi meg ugyanezt. Ez nem csak a kötelező politikai folyamatok egyikében való megelőzése a Fidesz-KDNP-nek, de remek eszköz is az ünnepeket megelőző időszak tematizálására. Ehhez az is hozzásegít, hogy a Magyar Péter mozgalma jelöltjeinek 33%-a hölgy, amely így jócskán megelőzi a kormánykoalíció jelöltjeinek és női parlamenti képviselőinek számát, amely egyebek között az EU második legalacsonyabbjának is számít (14,6%). A kegyelmi ügy nyomán a regnáló párt további jelentős női ex- és aktív politikusokat vesztett Novák Katalin és Varga Judit személyében, akiknek a helyét férfiak töltötték be. Bár a választói csoportok között megoszlik annak az aránya, hogy mennyire fontos számukra a nemi reprezentativitás, az emberek többsége egyetért abban, hogy több női politikusra lenne szükség.
A gyengédebbik nem reprezentációjának perspektívájából Csöbör Katalin megtartása több mint ildomos lenne, ugyanakkor mint azt a fentiekben is említettük, a kormánypárt számára ez nem szerepel a legfontosabb szempontok között.
Ugyan elmondható, hogy képviselő asszony otthonosan mozog a közösségi médiában – Facebook-, valamint TikTok-fiókja is napi rendszerességgel publikál több, részint a helyi ügyekkel, részint pedig a kormánypropagandából átvett elemekkel foglalkozó tartalmakat, – életkorából adódóan ő sem a Fidesz fiatalos arcvonalát erősíti. Habár 2010 óta folyamatosan BAZ 1-es OEVK képviselője, a tavaly megrendezett önkormányzati választásokkor nyújtott teljesítménye határozottan vegyes. Miskolc 2024-től ugyan az ellenzék összeveszése miatt ismét egy kormánypárti többségű közgyűlést, valamint egy kormányközeli polgármestert köszönthetett Tóth-Szántai József személyében, azonban a kerülethez tartozó községek és kisvárosok (Felsőzsolca, Arnót, Sajókeresztúr, Szirmabesenyő), amelyeket a kormánypártok rendre hozni szoktak a választások alkalmával, mind független polgármestereket, valamint független többségű közgyűléseket választottak maguknak.
Nem elhanyagolhatóak továbbá Csöbör parlamenti választásokon elért eredményei nem mutatnak nagy fölényt: bár 2022-ben a voksok 5,13%-ával, 2018-ban csupán 0,24%-kal, azaz 127 szavazattal szerzett többet ellenfelénél. Többek között erre is felhívta a figyelmet Magyar Péter, a TISZA párt elnöke, amikor a számára „levitézlett” politikusok közé sorolta a képviselő asszonyt.
A politikus hölgy jövőjéről döntő személyeknek ugyancsak szemet szúrhatnak azok a választóterülethez tartozó problémák, amelyektől az országos sajtó is hangos: az M30-as autópálya kijavításának elhúzódása, a barlangfürdő zárva tartása, vagy a miskolci türelmi zóna kijelölése.
Akár Csöbör Katalint indítja a kormánypárt, akár nem, a 2026-os jelöltállításnál kétségkívül meghatározó szempont lesz az egyéni képviselők teljesítményén kívül a kerületi választói összetétel is. Mint az az ELTE Szociológiai Intézetének legfrissebb felméréséből kiderül, a megyei jogú városokban (például Miskolcon) 26-34, a 25 ezer lakos alatti városokban (például Alsózsolca, Felsőzsolca) 27-31 arányban vezet a Tisza. A kétezres községeknél (például Arnót, Sajókeresztúr, Szirmabesenyő) ugyanakkor a Fidesz-KDNP vezet 36-27 arányban.
Tudjuk, a falvak éppen Borsodban sokat számítanak, hiszen 330 ilyen település fekszik a megyében, ám bizton kijelenthető, hogy 2026 tavaszán a végső döntőbírók mégis a többségében ellenzéki attitűdű miskolci választópolgárok lesznek. Azok az emberek, akik már megmutatták, hogy egy konszenzusos ellenzéki jelöltre képesek leszavazni a győzelem érdekében, minthogy azt Veres Pál 2019-es példája is mutatta.
Szerző: Csabai Bence Máté, politológus
Fotó: Csöbör Katalin Facebook
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!
