A magyar egészségügyi ellátórendszer kritikus helyzetbe került: országszerte 940 háziorvosi praxis áll üresen, és egyetlen év alatt 114-gyel nőtt a betöltetlen praxisok száma. Csak Borsodban 104 praxis áll üresen.
A magyarországi egészségügyi ellátás súlyos válságjeleket mutat, különösen az alapellátásban jelentkező orvoshiány területén. A helyzet különösen aggasztó a központi régióban, ahol Pest megyében 247, míg Budapesten 191 háziorvosi praxis áll üresen. Országos szinten a betöltetlen praxisok száma elérte a 940-et, ami egy év alatt 114 praxisnyi növekedést jelent. A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) adatai szerint 2025 januárjától további hét praxisban szűnik meg az orvosi ellátás.
Kincses Gyula, a Magyar Orvosi Kamara volt elnöke szerint a helyzet súlyosságát jól mutatja, hogy mintegy 1,2 millió ember él olyan területen, ahol nincs háziorvos. A praxisok 15 százaléka betöltetlen, és bár a lakosok egy része más körzetekbe jelentkezett át, még így is közel 900 ezer ember csak helyettesítő orvosokon keresztül jut egészségügyi ellátáshoz. Ez azt jelenti, hogy a lakosság 10 százaléka nem részesül teljes értékű alapellátásban, ami jelentősen befolyásolhatja az egészségügyi ellátás minőségét.
2016-ban még “csak” 754 praxis állt üresen, az utóbbi két évben történt a szinte exponenciális növekedés, aminek egyik oka az ügyeleti rendszer átalakítása is lehet.
A probléma területi eloszlása jelentős egyenlőtlenségeket mutat. A főváros és Pest megye mellett súlyos a helyzet Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, ahol 104 praxis üres, valamint Jász-Nagykun-Szolnok megyében 74, Győr-Moson-Sopron megyében 71, illetve Vas megyében 70 betöltetlen praxist tartanak számon. Békés megyében 66, Fejér megyében 53, Somogy megyében 51, míg Bács-Kiskun megyében 48 praxis vár háziorvosra.
Ha ezeket a számokat lakosságarányosan is összevetjük, akkor Vasban a legnagyobb a probléma, majd Békésben és Jász-Nagykun-Szolnok megyében. Ezután jön Pest megye és Borsod-Abaúj-Zemlén.
Komáromi Zoltán háziorvos, a DK országgyűlési képviselője szerint a helyzet romlásának hátterében elsősorban a kormányzati stratégia áll, amely az elmúlt években fokozatosan nehezítette a háziorvosok munkáját. A növekvő adminisztratív terhek, a plusz jelentési kötelezettségek és a finanszírozás bizonytalansága miatt a szakma egyre kevésbé vonzó a fiatal orvosok számára, míg a tapasztalt háziorvosokat a pálya elhagyására ösztönzi. A politikus szerint a trend megfordításához sürgősen szükség lenne az utánpótlásképzés megreformálására és vonzóbb szakmai, valamint egzisztenciális perspektíva kínálására a fiatal orvostanhallgatóknak.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2023-ban mindössze 5604 háziorvos és házi gyermekorvos látta el az alapellátási feladatokat, ami 144 fővel kevesebb, mint 2022-ben. Ez azt jelenti, hogy egy háziorvosra átlagosan 1710 lakos jut, ami 40 fővel több, mint egy évvel korábban. A helyzetet súlyosbítja, hogy az egészségügyben összesen 8400 állás betöltetlen, amelynek körülbelül negyede orvosi, fele pedig szakdolgozói pozíció.
Különösen kritikus a helyzet a kistelepüléseken. Körülbelül 1400 településen és 534 ezer lakos számára – ez az ország népességének 5,6 százaléka – nem érhető el helyben háziorvosi ellátás. A praxisok 13 százalékát helyettesítéssel látják el, elsősorban a betöltetlen praxisok ellátása érdekében. A terhelés területileg egyenlőtlen: míg Budapest belső kerületeiben 1000-1900 lakos jut egy háziorvosra, addig 43 járásban ez a szám meghaladja a 2000 főt, Gönc térségében pedig egy háziorvosnak akár 3213 lakost is el kell látnia.
A helyzet a magánegészségügy felé tereli mind a betegeket, mind az orvosokat. Az OECD felmérése szerint már 2021-ben a magyarországi egészségügyi kiadások 25 százalékát a lakosság saját zsebből fizette, ami jelentősen meghaladja a 15 százalékos uniós átlagot.
A Top30 egészségügyi magánszolgáltató árbevétele 2023-ban 16 százalékkal nőtt, elérve a 170 milliárd forintot. Kincses Gyula, a Magyar Orvosi Kamara volt elnöke szerint azonban nincs elegendő orvos és szakdolgozó két párhuzamos egészségügyi rendszer működtetéséhez Magyarországon.
Az állami egészségügy helyzetét tovább nehezíti, hogy a hazai kórházak jelentős adósságállományt görgetnek maguk előtt, 2025 elején ez közel 130 milliárd forintot tesz ki. Az ágazati szakértők szerint a magánszektor további erősödése várható, mivel az állami egészségügy problémái továbbra is a magánellátás felé terelik a betegeket.
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!
