Nem megszüntetni vagy tovább gyengíteni, hanem megerősíteni kellene a megyei önkormányzatokat – lényegében ezt üzente legutóbbi, heti ülésén a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei közgyűlés. A testület 23 igen szavazattal és két tartózkodás mellett fogadott el állásfoglalást a területi önkormányzatok megtartásáról, miután Magyar Péter miniszterelnök szeptember elején megkérdőjelezte a jelenlegi rendszer létjogosultságát.
A kérdés messze túlmutat egy szervezeti vitán. A megyei önkormányzatok ugyan 2012 óta már nem tartanak fenn iskolákat, kórházakat vagy szociális intézményeket, fontos szerepük maradt a területfejlesztésben, a települések közötti koordinációban, valamint az európai uniós fejlesztési forrásokhoz kapcsolódó térségi tervezésben. Éppen ezért az esetleges megszüntetésük vagy jelentős átalakításuk azt is eldöntheti, hogy a jövőben milyen intézményi szinten szervezik össze a borsodi települések fejlesztési elképzeléseit.
Magyar Péter szeptember elején arról beszélt, hogy jelenlegi formájában a megyei önkormányzati rendszer szerinte feleslegessé és okafogyottá vált. A miniszterelnök úgy érvelt, hogy a korábbi feladatok jelentős része eltűnt vagy más intézményekhez került, és kifogásolta a megyei közgyűlések működési költségeit is. Később azt is közölte, hogy a kormány a megyei közgyűlések hatásköreit és intézményeit vizsgálja felül.
A kijelentések komoly ellenállást váltottak ki a megyei önkormányzatok körében. A Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége szerint éppen ellenkező irányra lenne szükség: a megyei szint megerősítésére és területfejlesztési, koordinációs szerepének újragondolására. A szervezet arra is felhívta a figyelmet, hogy a következő, 2028–2034-es európai uniós fejlesztési ciklus előkészítésében várhatóan továbbra is fontos szerepe lesz a területi szintű tervezésnek.
Ehhez az állásponthoz csatlakozott most a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei közgyűlés is.
A csütörtöki ülésen elfogadott állásfoglalás szerint a közgyűlés kész minden olyan feladat ellátására, amely a megyében élők és a helyi közösségek érdekeit szolgálja. A testület egyetértett a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségének szakmai anyagával is, amely a területi középszint megerősítését, illetve a megyei önkormányzatok fejlesztési és koordinációs szerepének újrapozicionálását javasolja. A közgyűlés egyúttal felkérte elnökét és az országos szövetséget, hogy ezt az álláspontot képviseljék a kormányzattal folytatott egyeztetéseken.
A borsodi képviselők döntése tehát lényegében ellentétes irányt jelöl ki Magyar Péter felvetésével: miközben a miniszterelnök a jelenlegi struktúra szükségességét kérdőjelezte meg, a közgyűlés szerint nem megszüntetni, hanem több feladattal és erősebb területfejlesztési szereppel kellene működtetni a megyei szintet.
A vita azért Borsod-Abaúj-Zemplénben különösen fontos, mert a megye 350-nél is több, egymástól jelentősen eltérő adottságú településből áll. Miskolc és a nagyobb városok mellett aprófalvas térségek, leszakadó települések és határ menti vidékek fejlesztési érdekeit kell valamilyen módon összehangolni. A vita egyik alapvető kérdése ezért az, hogy ha a megyei önkormányzatok szerepe csökkenne vagy megszűnne, ezt a közvetítő és koordinációs feladatot mely intézmény venné át.
Maga a közgyűlés közben éppen olyan ügyekkel foglalkozott, amelyekkel saját létjogosultságát is igyekszik alátámasztani. Napirendre került a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei közösségi közlekedés helyzete, az állami közúthálózat állapota és fejlesztése, valamint a megye Integrált Területi Programjának félidei értékelése is. A közlekedési pontok tájékoztató jellegűek voltak, vagyis konkrét új útépítésekről vagy felújításokról ezen az ülésen nem a közgyűlés döntött.
Az Integrált Területi Program értékelése azonban jól mutatja, mi a megyei önkormányzatok egyik ma is létező feladata: térségi szinten követni és összehangolni a fejlesztéseket, illetve kapcsolatot teremteni az egyes települési igények és az országos, valamint uniós programok között.
A vita ezzel aligha ért véget. A kormány részéről egyelőre nem született végleges döntés a megyei önkormányzatok jövőjéről. Borsod-Abaúj-Zemplén közgyűlése viszont már világossá tette saját álláspontját: szerintük a megyei szintre a jövőben is szükség van, sőt annak szerepét inkább erősíteni kellene.
A közgyűlés elnökasszonya fideszes képviselőjelölt volt az OGY-i választásokon, illetve a testület tagja az a Mike Martin, aki Csöbör Katalin, nemrég elbukott fideszes országgyűlési képviselő fia.
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!
